Harvey-bóbitásantilop

Harvey-bóbitásantilop
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Bóbitásantilop-formák (Cephalophinae);
Nem:	Cephalophus; Hamilton Smith, 1827
Faj:	C. harveyi;
Tudományos név
	Cephalophus harveyi; (Thomas, 1893)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Harvey-bóbitásantilop témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Harvey-bóbitásantilop témájú kategóriát.

A Harvey-bóbitásantilop (Cephalophus harveyi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a bóbitásantilop-formák (Cephalophinae) alcsaládjába tartozó faj.^[1]

Előfordulása, élőhelye[szerkesztés]

Kenya, Tanzánia, Szomália, Malawi területén élő faj. Egy jelentés beszámol egy Zambia területén történt észlelésről is. Etiópia területén jelenléte nincs megerősítve. Síkvidéki és montán esőerdőkben, valamint folyó menti erdőkben él. Elterjedési területe nem egybefüggő. 2400 m magasságban is megfigyelték.

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett állat marmagassága 40 cm, tömege 15 kg. Szőrzete főként gesztenyebarna, de lába és pofája fekete.

Életmódja[szerkesztés]

A Harvey-bóbitásantilop erdei életmódot folytat, főként a rejtekhelyet nyújtó sűrű erdőket kedveli. Táplálékát levelek, gallyak, gyümölcsök, rovarok, tojások és döghús alkotják.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Populációjának létszámát 20 000 egyedre teszik, bár ez valószínűleg jelentősen alábecsült érték. Élőhelyének beszűkülése és a vadászat miatt populációs trendje csökkenő értéket mutat. A védett területeken, nemzeti parkokban nagy számban van jelen. A Természetvédelmi Világszövetséga nem fenyegetett fajok közt tartja nyilván.