Hans Modrow

Hans Modrow
Németország Európai parlament képviselője A Bundestag tagja A Volkskammer tagja
Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke
Hivatali idő 1989. november 13. – 1990. április 12.
Helyettes	Christa Luft Peter Moreth Lothar de Maizière
Elnök	Egon Krenz Manfred Gerlach Sabine Bergmann-Pohl (ideiglenes)
Előd	Willi Stoph
Utód	Lothar de Maizière
Katonai pályafutása
Csatái	második világháború
Született	1928. január 27. Jasenitz, Németország
Elhunyt	2023. február 10. (95 évesen) Berlin
Sírhely	Dorotheenstadti temető
Párt	Német Szocialista Egységpárt (1949–1989) Baloldali Párt (2007–2023) PDS (1989–2007)
Foglalkozás	politikus közgazdász mechanical technician
Iskolái	Humboldt Egyetem
Halál oka	agyi érkatasztrófa
Díjak	Karl Marx-rend Hazafias Arany Érdemrend A munka zászlaja Fritz Heckert Medal Barátságért érdemrend
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Modrow témájú médiaállományokat.

Hans Modrow (Jasenitz, 1928. január 27. – Berlin, 2023. február 11.) német politikus és közgazdász, az NDK utolsó kommunista miniszterelnöke.

Politikai pályafutása

Modrow a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) tagjaként 1954-ben a párt berlini kerületi vezetőségébe került. 1961 szeptemberében Berlin Köpenick kerületének elsőtitkára lett. 1967 és 1989 között a NSZEP Központi Bizottságának (KB) tagja volt. 1967 és 1973 között a KB agitprop osztályát vezette. 1973 és 1989 között Drezda város pártbizottságának első titkári tisztét töltötte be. 1978-ban Karl Marx-renddel tüntették ki.

1989. október 3-án 1320 tiltakozó drezdait tartóztattatott le. Titkos terveket dolgoztatott ki a drezdai rendőri vezetés számára a kibontakozóban lévő polgári tiltakozási mozgalom kezelésére.

1989. november 8-án beválasztották a NSZEP Politikai Bizottságába. November 13-án Willi Stoph utódjaként, egy ellenszavazattal megválasztották a Minisztertanács elnökének. 1990. április 12-ig volt hivatalban. Utódja a keletnémet kereszténydemokrata párthoz (Ost-CDU) tartozó Lothar de Maizière lett, aki az újraegyesítési tárgyalásokat lefolytatta az NSZK kormányával.

1990 februárjában Modrow az időközben PDS-re átkeresztelt párt tiszteletbeli elnöke lett.

1999-ben az Európai Parlament tagjává választották. 2004-ben nem indult újra a képviselőségért.

Publikációi

• Wie eine Jugendkontrollbrigade arbeiten soll! Berlin, 1952
• Welche Aufgaben hat die FDJ beim Kampf für den Sieg des Sozialismus in der DDR? Berlin, 1959
• (szerzői kollektíva vezetőjeként): Die DDR und Japan. Berlin, 1983
• Für ein neues Deutschland, besser als DDR und BRD. Berlin, 1990
• Wolfgang Meyerrel: Aufbruch und Ende. Berlin, 1991
• Hans-Dieter Schütt-tel: Ich wollte ein neues Deutschland. Berlin, 1998
• Die Perestroika – wie ich sie sehe. Persönliche Erinnerungen und Analysen eines Jahrzehntes, das die Welt veränderte. Berlin, 1998
• Manfred Sohnnal: Vor dem großen Sprung? Überblick über die Politik der Japanischen Kommunistischen Partei. Schkeuditz, 2000
• Von Schwerin bis Strasbourg. Erinnerungen an ein halbes Jahrhundert Parlamentsarbeit. Berlin, 2001
• Zur Hypothek des kommunistischen Erbes. Überlegungen zur historischen Niederlage des Kommunismus. Konferenzbeiträge. Berlin, 2003
• In historischer Mission. Als deutscher Politiker unterwegs. Berlin, 2007
• Gabriele Oertellel: Hans Modrow – sagen, was ist. Berlin, 2010
• Volker Hermsdorf/Hans Modrow: "Amboss oder Hammer. Gespräche über Kuba", Berlin und Böklund, 2015 ISBN 978-3-95514-020-5