Ugrás a tartalomhoz

Hamar család

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. április 22., 04:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (link)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. április 22.) ezen a változaton alapul.
A „Hamar család” lehetséges további jelentéseiről lásd: Hamar család (egyértelműsítő lap).

Nemespanni és gyöngyöshalászi Hamar család Nyitra vármegyei[1] és Verebélyi széki nemesi család.

Története

A Hamar családnév viszonylag gyakori, valószínűleg a munkavégzéssel kapcsolatos jelzőből alakulhatott.[2]

A Nyitra vidéken élő[3] egyik nemesi család Nemespannról vette előnevét. 1652-ben id. Hamar András egy kuriális telkét 60 Ft-ért Munkády Annának zálogosítja el.[4] 1653-ban id. Hamar András és fia András ellentmond Balogh István szerződésének bizonyos panni szőlőt illetően.[5] A családból 1664-ben Mihály és Miklós élt Nemespannon, de feltehetően Nagycétényben és Nagykéren is éltek rokonaik.[6] 1682-ben Istvánt és Andrást többekkel megerősítették őseik bácsi birtokaiban, de történt ellentmondás.[7] 1682-ben Hamar Fruzsina,[8] 1727-ben pedig dicskei Hamar Mihály végrendelkezett ugyanitt.[9] A család Kiscétényben is adományos volt.[10] 1764-ben Hamar Imre, 1769-ben Hamar András, 1798-1799-ben Hamar Dániel és István Nemespannról tanult a nyitrai piaristáknál.[11]

A család elszármazott Esztergom-, Heves- (Csány), Krassó-, Nógrád- és Pest vármegyékbe is. Előfordul Hamar másképp Bartha formájú családnévként is.

1602. április 29-én[12] Hamar András, Mihály, Bálint és rokonaik Thor Pál és Miklós, illetve Mihók Tamás szereztek Rudolf királytól címeres nemeslevelet.[13] 1603-ban Esztergom-, 1608-ban Nyitra vármegye hirdette ki. A család egyes tagjai több ízben igazolták nemességüket Heves- és Nógrád vármegyében. A nemességszerző Hamar Mihály fia István Jánoshiday másképp Molnár Anna nevű felesége után Gyöngyöshalászon nemesi kúriát szerzett. Fiától Istvántól való Ferenc unokája 1756-ban Mária Teréziától adományt is kapott az említett nemesi kúriára és 2 háztelekre. Ferenc fiai közül Antal és János a Bánátba távoztak. Antal Karánsebesen főszolgabíróvá, János pedig Vallemáréban (Marosnagyvölgy) esküdtté lett. Atyjuk halála után Antal Lugosról visszatért Gyöngyöshalászra.[14]

A nemességszerző Hamar Mihály negyed ízig utóda István Heves vármegyében lakott, és 1698. június 26-án Heves vármegyétől kapott nemességéről bizonyítványt, felmutatva az 1602-ki armális Garamszentbenedeki konvent általi hiteles átiratát és leszármazási igazolásait. Hamar Ferenc Heves vármegyétől 1756-ban, János 1779-ben kapott igazolást. Címeres pecsétjeik megtalálhatóak Heves-, Nógrád- és Pest vármegyék levéltárában.

Rokonságban álltak a lévai Bottyán családdal.[15]

Címer: kék pajzsban, zöld téren oroszlán jobbjában kardot, baljában félholdat tart, sisakdísz: griff pallost tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.[16]

Neves személyek

  • Hamar Dániel 1740-ben, 1748-ban és 1759-ben a verebélyi szék esküdtje[17]
  • Hamar Ferenc 1756-ban Heves vármegye szolgabírája, illetve táblabírája
  • Hamar Antal Krassó vármegye főszolgabírája
  • Hamar János Krassó vármegye esküdtje
  • Hamar Szörény (1790 körül-1851) 48-as honvéd százados[18]
  • Hamar Miklós (1788 körül-1855) Nógrád vármegyei alszolgabíró, pénztárnok, börtön felügyelő, berceli községi jegyző[19]
  • Hamar Mihály, 1814-ben Heves és Külső Szolnok vármegyék becsületből választott esküdtje.[20]
  • Hamar Pál (1817-1877) Miklós fia, hivatalnok, író
  • Hamar Ernő (1828-1849) Miklós fia, teológushallgató, főhadnagy
  • Hamar János 1846-ban a verebélyi szék árvaszéki ügyésze[21]
  • Hamar József (1832-?) 1854-1893 között nemespanni kántortanító[22]
  • Hamar István, 1866-tól nemespanni törvénybíró[23]
  • Hamar Gyula (1862-1932) József fia, járásbíró, vadász, 1906-tól a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja
  • Hamar Kálmán Vince (1876-1953) József fia, nyitraszerdahelyi plébános
  • Hamar Árpád, 1890-ben a Jótékony Egyesület jegyzője,[24] Esztergom vármegye árvaszéki elnöke (1901, 1902)[25]
  • Hamar Árpád (1880 körül-1944) ügyvéd.[26]

Jegyzetek

  1. ↑ 1910 Magyarország régi köznemessége. In: Kincses Kalendáriom - A gyakorlati élet általános útmutatója. 228.
  2. ↑ Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Budapest, 452.
  3. ↑ Vö. Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése. Budapest, 62; Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az új korban. Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve, 44.
  4. ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 152.
  5. ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 259.
  6. ↑ Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 282-283, 304, 333.
  7. ↑ Libri regii XVII, 166; Garamszentbenedeki konvent levéltára; Dudás Gyula 1896 (szerk.): Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája I. 254-255; Borovszky Samu 1897: Csanád vármegye története 1715-ig II. Budapest, 172.
  8. ↑ SAP, kr. 76, fasc. 2, No. 11; 2009 Családban marad I/2, 58-61; Vö. az Egyed családdal való rokonságot: MV SR - ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, 209 Egyed; PLE, Acta Radicalia, Classis T, 57. doboz, 581-583; 2010 Családban marad II/1, 108.
  9. ↑ SAP, kr. 76, fasc. 2, No. 15.
  10. ↑ MV SR - ŠA Nitra, SAP 93a. doboz, No. 24; 2010 Családban marad II/1, 78-79; 2011 Családban marad III/1, 135, 140-142, 146, 149.
  11. ↑ MV SR - ŠA Nitra, NŽ, Piaristi.
  12. ↑ Vagy 20-án
  13. ↑ Bars- és Heves vármegye levéltára; Nagy Iván 1865: Magyarország családai V, 41; XI, 181.
  14. ↑ Orosz Ernő: Heves vármegye családai. In: Borovszky
  15. ↑ Thaly Kálmán 1883: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetreméltó iratok 1685–1716. Budapest, XXV-XXVII.
  16. ↑ Vö. Budapesti Hírlap 13/356, 9. (1893. december 27.)
  17. ↑ SAP, kr. 4a, No. 152; kr. 7a, No. 263/6; kr. 40, No. 96.
  18. ↑ Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban [1]
  19. ↑ Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban
  20. ↑ Magyar Kurir 29/4, 7. (1815. január 13.)
  21. ↑ SAP, kr. 14, fasc. 6.
  22. ↑ Listy národních učiteľov III/16, 196 (1870. április 21.); Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 204; 2013 Iskolakrónika 45. jegyzet. Vö. Néptanítók Lapja 3/16, 196 No. 286 segélyezés II. osztály (1870. április 21.); Az Eötvös-alap rendes tagja (NéptLapja 14/7, 139); Néptanítók Lapja 48/1, 20. (1915. január 7.) özvegye Szabó Ludovika évi 300 korona özvegyi segélypénzt kapott.
  23. ↑ 2009 Családban marad I/2, 63, 76, 78.
  24. ↑ Esztergom és Vidéke XII/94 (1890. november 23.), 1-2.
  25. ↑ Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene, 275; 1908 Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai, 441.
  26. ↑ Új Magyarság 11/170, 7. (1944. július 29.)

Források

  • Nagy Iván: Magyarország családai
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok
  • Simon János 1911: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. Balassagyarmat, 39.
Ez a történelmi családról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hamar_család&oldid=23802379”