Hamar Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hamar Pál
Született 1817. november 22.
Esztergom
Elhunyt 1877. január 10. (59 évesen)
Budapest
Foglalkozása politikus
Tisztség magyar országgyűlési képviselő

Nemespanni és gyöngyöshalászi Hamar Pál (Esztergom, 1817. november 22.Budapest, 1877. január 10.) hivatalnok, író.

Élete[szerkesztés]

Atyja Hamar Miklós Nógrád vármegye szolgabírája volt. Középiskolai tanulmányait 1828–1833 között Vácon és Esztergomban végezte. A Pesti Egyetemen bölcseletet és jogot hallgatott. 1840. december 19-én ügyvédi közjogi, 1841. június 7-én váltóügyvédi vizsgát tett.

1840. szeptember 29-től Esztergom vármegye tiszteletbeli aljegyzője, 1843. október 19-től pedig rendes aljegyzője lett. 1846. január 19-től a hercegprímás kinevezte érsekújvári és gútai uradalmainak főügyészévé. 1841–1848 között részt vett Esztergom vármegye közgyűlésein, 1848–1860 között azonban visszavonultan élt. 1860. október 20-tól újra a közügyi pályára lépett. Később Esztergom vármegye alispánjának választották (1864-1866[1]) és több országgyűlésen képviselő volt. Végül közalapítványi királyi ügyigazgató és királyi és miniszteri tanácsos lett.

Művei[szerkesztés]

  • 1861/1863/1865 Érsekujvár leírása. Győri történeti és régészeti Füzetek.
  • 1863 Érsekujvár története. István bácsi Naptára.
  • 1864 A községi erdőkről. István bácsi Naptára.
  • Hamar Pál, közalap. kir. ügyigazgató, mint a szent korona egyik ügyészének véleménye, melyet a tanulmányi alap jogi természete kérdésében a magyar országgyűlés képviselőháza kiküldött bizottságának f. 1875. ápr. 20. és máj. 7. kelt felhivásai nyomán tisztelettel előterjesztett. Budapest, 1875.
  • Hamar Pál... véleménye, melyet a magyar főpapi javak és az ezekből kifolyó vallásalap jogi természete kérdésében a magyar országgyűlés képviselőháza bizottságának 1875. ápr. 20. és máj. 7. kelt felhivásai nyomán... előterjesztett. Budapest, 1885.
  • Hamar Pál... véleménye, melyet a budapesti egyetemi alap jogi természete kérdésében... előterjeszt. Budapest, 1876.

Kéziratai[szerkesztés]

  • Esztergomi nemesek könyve
  • Az egyháznemességnek az adományozó főpap irányában jogi s birtok-viszonyairól határszabályozás tekintetéből
  • Lehet-e az uradalmak és az urbéri községek közt a volt jobbágyság előnyével kötött szerződéseket főtörvényszékileg megsemmisíteni
  • Mily puszták vehetők vissza az uradalmak által a volt jobbágyoktól
  • Az egyházi és uri tized közötti különbségről az egyházi javakban

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]