Hamar család
Nemespanni és gyöngyöshalászi Hamar család Nyitra vármegyei[1] és Verebélyi széki nemesi család.
Története[szerkesztés]
A Hamar családnév viszonylag gyakori, valószínűleg a munkavégzéssel kapcsolatos jelzőből alakulhatott.[2]
A Nyitra vidéken élő[3] egyik nemesi család Nemespannról vette előnevét. 1652-ben id. Hamar András egy kuriális telkét 60 Ft-ért Munkády Annának zálogosítja el.[4] 1653-ban id. Hamar András és fia András ellentmond Balogh István szerződésének bizonyos panni szőlőt illetően.[5] A családból 1664-ben Mihály és Miklós élt Nemespannon, de feltehetően Nagycétényben és Nagykéren is éltek rokonaik.[6] 1682-ben Istvánt és Andrást többekkel megerősítették őseik bácsi birtokaiban, de történt ellentmondás.[7] 1699-ben Hamar alias Bartha János kapott adományt az érsektől Kiscétényben,[8] illetve megerősítették birtokukban Hamar Mihályt és Ferencet Dicskén.[9] 1682-ben Hamar Fruzsina,[10] 1727-ben pedig dicskei Hamar Mihály végrendelkezett Nemespannon.[11] A család Kiscétényben is adományos volt.[12] Hamar András 1700-ban ellentmondott kiscétényi, illetve Nemespannon az Alsó- és Közép Osztályba való birtokbaiktatáskor.[13] 1764-ben Hamar Imre, 1769-ben Hamar András, 1798-1799-ben Hamar Dániel és István Nemespannról tanult a nyitrai piaristáknál.[14] 1778-ban Hamar Dániel fiai Hamar János, Imre és András testvérek megegyeztek kiskorú árva Anna húguk élelmezéséről és ruháztatásáról. Ugyanígy megegyeztek Klára és Zsuzsanna huguk járandóságait illetően is.[15]
A család elszármazott Esztergom-, Heves- (Csány), Krassó-, Nógrád- és Pest vármegyékbe is. Előfordul Hamar másképp Bartha formájú családnévként is.
1602. április 29-én[16] Hamar András, Mihály, Bálint és rokonaik Thor Pál és Miklós, illetve Mihók Tamás kaptak Rudolf magyar királytól címeres nemeslevelet.[17] 1603-ban Esztergom-, 1608-ban Nyitra vármegye hirdette ki. A család egyes tagjai több ízben igazolták nemességüket Heves- és Nógrád vármegyében. A nemességszerző Hamar Mihály fia István Jánoshiday másképp Molnár Anna nevű felesége után Gyöngyöshalászon nemesi kúriát szerzett. Fiától Istvántól való Ferenc unokája 1756-ban Mária Teréziától adományt is kapott az említett nemesi kúriára és 2 háztelekre. Ferenc fiai közül Antal és János a Bánátba távoztak. Antal Karánsebesen főszolgabíróvá, János pedig Vallemáréban (Marosnagyvölgy) esküdtté lett. Atyjuk halála után Antal Lugosról visszatért Gyöngyöshalászra.[18]
A nemességszerző Hamar Mihály negyed ízig utóda István Heves vármegyében lakott, és 1698. június 26-án Heves vármegyétől kapott nemességéről bizonyítványt, felmutatva az 1602-ki armális Garamszentbenedeki konvent általi hiteles átiratát és leszármazási igazolásait. Hamar Ferenc Heves vármegyétől 1756-ban, János 1779-ben kapott igazolást. Ebből az ágból származik Hamar Miklós Nógrád vármegye alszolgabírája is, aki állítólag Bercelen hunyt el.[19] Címeres pecsétjeik megtalálhatóak Heves-, Nógrád- és Pest vármegyék levéltárában.
Rokonságban álltak a lévai Bottyán családdal.[20]
Címer: kék pajzsban, zöld téren oroszlán jobbjában kardot, baljában félholdat tart, sisakdísz: griff pallost tart. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.[21]
Neves személyek[szerkesztés]
-
Hamar Dániel esküdt madaras (pelikán/hattyú) pecsétje 1747-ből
- Hamar Dániel 1740-ben, 1748-ban és 1759-ben a verebélyi szék esküdtje[22]
- Hamar Ferenc 1756-ban Heves vármegye szolgabírája, illetve táblabírája
- Hamar Antal Krassó vármegye főszolgabírája
- Hamar János Krassó vármegye esküdtje
- Hamar Szörény (1790 körül-1851) 48-as honvéd százados[23]
- Hamar Miklós (1788 körül-1855) Nógrád vármegyei alszolgabíró, pénztárnok, börtön felügyelő, berceli községi jegyző[24]
- Hamar Mihály, 1814-ben Heves és Külső Szolnok vármegyék becsületből választott esküdtje.[25]
- Hamar Pál (1817-1877) Miklós fia, hivatalnok, író
- Hamar Ernő (1828-1849) Miklós fia, teológushallgató, főhadnagy
- Hamar Gáspár, nemespanni hadnagy (1835)[26]
- Hamar János 1846-ban a verebélyi szék árvaszéki ügyésze[27]
- Hamar József (1832-?) 1854-1893 között nemespanni kántortanító[28]
- Hamar István, 1866-tól nemespanni törvénybíró[29]
- Hamar Gyula (1862-1932) József fia, járásbíró, vadász, 1906-tól a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja
- Hamar Kálmán Vince (1876-1953) József fia, nyitraszerdahelyi plébános
- Hamar József (1886-1916) a szolnoki 86. gyalogezred karcagi hősi halottja[30]
- Hamar Árpád, 1890-ben a Jótékony Egyesület jegyzője,[31] Esztergom vármegye árvaszéki elnöke (1901, 1902)[32]
- Hamar Árpád (1880 körül-1944) ügyvéd.[33]
- Vecsey Tivadar (1851-1890) festőművész, páni Hamar Mária fia volt, a családhoz való tartozása megkérdőjelezhető.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1910 Magyarország régi köznemessége. In: Kincses Kalendáriom - A gyakorlati élet általános útmutatója. 228.
- ↑ Kázmér Miklós 1993: Régi magyar családnevek szótára. XIV–XVII. század. Budapest, 452.
- ↑ Vö. Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése. Budapest, 62; Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az új korban. Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve, 44.
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 152.
- ↑ SNA, Archív Nitrianskeho biskupstva, Nitrianska kapitula, autenticté protokoly, Prot. 77, 259.
- ↑ Blaskovics József 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 282-283, 304, 333.
- ↑ Libri regii XVII, 166; Garamszentbenedeki konvent levéltára; Dudás Gyula 1896 (szerk.): Bács-Bodrog vármegye egyetemes monográfiája I. 254-255; Borovszky Samu 1897: Csanád vármegye története 1715-ig II. Budapest, 172.
- ↑ PLE, Prot. L Kollonich, pag. 146-148.
- ↑ PLE, Prot. L Kollonich, pag. 242-254.
- ↑ SAP, kr. 76, fasc. 2, No. 11; 2009 Családban marad I/2, 58-61; Vö. az Egyed családdal való rokonságot: MV SR - ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, 209 Egyed; PLE, Acta Radicalia, Classis T, 57. doboz, 581-583; 2010 Családban marad II/1, 108.
- ↑ SAP, kr. 76, fasc. 2, No. 15.
- ↑ MV SR - ŠA Nitra, SAP 93a. doboz, No. 24; 2010 Családban marad II/1, 78-79; 2011 Családban marad III/1, 135, 140-142, 146, 149.
- ↑ Nyitra káptalan prot. 89, pag. 22, 68.
- ↑ MV SR - ŠA Nitra, NŽ, Piaristi.
- ↑ SAP, közgyűlési jegyzőkönyv 1777-1800, pag. 26-27.
- ↑ Vagy 20-án
- ↑ Bars- és Heves vármegye levéltára; Nagy Iván 1865: Magyarország családai V, 41; XI, 181.
- ↑ Orosz Ernő: Heves vármegye családai. In: Borovszky
- ↑ Reiszig Ede 1911: Nógrád vármegye nemes családai. In: Borovszky, S. (szerk.): Nógrád vármegye
- ↑ Thaly Kálmán 1883: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései s róla szóló más emlékezetreméltó iratok 1685–1716. Budapest, XXV-XXVII.
- ↑ Vö. Budapesti Hírlap 13/356, 9. (1893. december 27.)
- ↑ SAP, kr. 4a, No. 152; kr. 7a, No. 263/6; kr. 40, No. 96.
- ↑ Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban [1]
- ↑ Bona Gábor: Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban
- ↑ Magyar Kurir 29/4, 7. (1815. január 13.)
- ↑ SAP 41
- ↑ SAP, kr. 14, fasc. 6.
- ↑ Listy národních učiteľov III/16, 196 (1870. április 21.); Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 204; 2013 Iskolakrónika 45. jegyzet. Vö. Néptanítók Lapja 3/16, 196 No. 286 segélyezés II. osztály (1870. április 21.); Az Eötvös-alap rendes tagja (NéptLapja 14/7, 139); Néptanítók Lapja 48/1, 20. (1915. január 7.) özvegye Szabó Ludovika évi 300 korona özvegyi segélypénzt kapott.
- ↑ 2009 Családban marad I/2, 63, 76, 78.
- ↑ Török Vince 1925: Karcagi hősök emléke. Karcag, 18; magyarmenyasszony.hu
- ↑ Esztergom és Vidéke XII/94 (1890. november 23.), 1-2.
- ↑ Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék multja és jelene, 275; 1908 Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai, 441.
- ↑ Új Magyarság 11/170, 7. (1944. július 29.)
Források[szerkesztés]
- Nagy Iván: Magyarország családai
- Kempelen Béla: Magyar nemes családok
- Simon János 1911: Nemesi iratok és címeres pecsétek Nógrádvármegye levéltárában. Balassagyarmat, 39.
