Haltenberger Mihály
| Haltenberger Mihály | |
| Született | 1888. szeptember 2.[1] Kassa[1] |
| Elhunyt | 1972. február 4. (83 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | geográfus |
| Tisztsége | egyetemi tanár (1918–) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1-1-419/420)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Haltenberger Mihály Hugó (Kassa, 1888. szeptember 2. – Budapest, 1972. február 4.) geográfus, egyetemi tanár. A Szent István Akadémia tagja (1931).
Életpályája[szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait Budapesten (1906–1908), majd a németországi Greifswaldban (1908–1910) végezte; 1911-ben ott doktorált. 1910-ben tanárjelölt volt a Budapest, II. kerületi katolikus főgimnáziumban. 1911–1913 között a miskolci gimnázium tanára volt. Közben Olaszországban és a svájci Alpokban járt tanulmányúton. 1912–1913 között ösztöndíjasként az USA-ban W. M. Davis tanszéken dolgozott. 1914–1916 között a lőcsei gimnázium oktatója volt. 1916–1918 között a budapesti polgári fiúiskola és felsőkereskedelmi leányiskola rendes tanára volt. 1918-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1918-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára volt. 1918–1934 között a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és a Ráskai Lea Leánygimnázium rendes tanára, majd igazgatója volt. 1922–1927 között a Magyarországi Kárpát-egyesület főtitkára volt. 1924–1927 között az észtországi Tartui Egyetem nyilvános rendes tanára és a Földrajzi Intézet igazgató-professzora volt. 1928-tól a József Műegyetem magántanára, 1930-tól címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1931-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1934–1945 között a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium igazgatója volt. 1945–1949 között a budapesti IV. kerületi Eötvös József Gimnázium ún. létszámfeletti igazgatójaként tevékenykedett.
Közlekedés- és településföldrajzzal, tengerkutatással foglalkozott, számos népszerű művet írt a tengerek és kikötők földrajzáról. A Tartui Egyetemen megszervezte a balti-tengeri oceanográfiai kutatásokat. Budapest városföldrajzával és a magyar földrajztudomány történetével is foglalkozott.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Haltenberger Péter és Kozák Zsófia (1845–1899)[4] voltak. Haltenberger Samu (1875–1956) gépészmérnök öccse.
Sírja a Farkasréti temetőben található (1-1-419/420).[5]
Művei[szerkesztés]
- Über Art u. Umfang d. Landverlustes u. Landzuwachses auf Hiddensee bei Rügen (1911)
- A világháború geográfiája (Budapest, 1915)
- Háborús vonatkozások a földrajz tanításában (1916)
- A tengerpartok morfológiája (1917)
- A study of the cartography development of Block Island (1917)
- Physical Geography of Block Island (1. rész, 1917)
- Leíró földrajz (Budapest, 1922)
- Gehört das Baltikum zu Ost-, Nord-,oder zu Mitteleuropa? (1925)
- Recent geographic work in Estonia (1925)
- Der Wirtschafts geografischer Charakter die Städte der Republik Eesti (1925)
- Czirbusz Géza és a magyar geográfia (1935)
- Budapest városföldrajza (Budapest, 1942)
- Budapest városföldrajzi képe (1943)
- Politikai világkép. Magyarország és a Föld mai 7 vezető nagyhatalma (1943)
- Kleine Geographie Ungarns (1944)
- Tengerészeti földrajz (Budapest, 1944)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Édesanyja gyászjelentése
- ↑ A Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél).
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Magyar katolikus lexikon
- Culture.hu
- Csemadok
- https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/5533/011_19.pdf
- A tengerészeti földrajz legkiválóbb magyar tudósa
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. 463. o. ISBN 963-243-344-0
- Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8