Greifswald

Greifswald
Greifswald címere Greifswald zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Mecklenburg-Elő-Pomeránia
Járás	Vorpommern-Greifswald járás
Alapítás éve	1241
Polgármester	Stefan Fassbinder (Bündnis 90/Die Grünen)
Irányítószám	17487, 17489, 17491, 17493
Körzethívószám	03834
Rendszám	HGW
Testvérvárosok	Lista Osnabrück (1988. február 18. – ) Kotka (1959–) Hamar Szczecin Goleniów Lund község (Svédország) Newport News
Népesség
Teljes népesség	60 071 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	1066 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	5 m
Terület	50,5 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′54.083333333333, 13.383333333333
Greifswald Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Greifswald weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Greifswald témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Greifswald német város Mecklenburg-Elő-Pomeránia északkeleti részén, a Ryck folyó mentén, 5 km-re a Balti-tenger Greifswalder Bodden nevű öblétől fekszik. Egykori Hanza-város.

Történelme

Középkori története

1199-ben dán ciszterciek apátságot alapítottak itt. A sókereskedelem révén fejlődésnek indult települést III. Wartislaw pomerániai nagyherceg emelte városi rangra, 1250-ben.

Újkori története

1648-ban a vesztfáliai béke eredményeképpen Greifswald Svédországhoz került. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyezménye alapján egész Pomerániával együtt Poroszországhoz csatolták.

1815 óta Németország részeként

A 19. század folyamán Breslau (ma Wrocław, Lengyelország) és Berlin után Greifswald adott otthont a lengyel diákok harmadik legnagyobb csoportjának Németországban.

1900 körül a város – a középkor óta először – jelentősen túlterjedt az óváros falain, mivel a fő vasútvonal Stralsund és Berlin, a helyiérdekű vasút pedig Wolgast felé nyitotta meg az utat.

A város különösebb pusztítás nélkül vészelte át a második világháborút, bár jelentős hazai hadsereg állomásozott itt, a nácik Stalag II-C nevű fogolytábora mellett. 1945 áprilisában Rudolf Petershagen ezredes a Vörös Hadsereg betörésekor harc és hiábavaló véráldozat nélkül feladta a várost.

1949 és 1990 között Greifswald az NDK részét képezte, ami a város középkori része történelmi épületeinek elhanyagolásával és jó részük lebontásával járt. A lakosságszám megnövekedett a szomszédos lubmini négyreaktoros szovjet atomerőmű megépítésével az 1970-es években, amit aztán az 1990-es évek elején leszereltek. Új lakónegyedeket húztak fel szocialista stílusú monolitikus ipari panelépületekből az óvárostól keletre és délkeletre, a városközpontot annak északnyugati csúcsára tolva. A város lakosságának nagy része ma is az új negyedekben lakik.

Az óváros rekonstrukciója az 1980-as évek végén kezdődött, mára úgyszólván teljesen helyreállították. A kikötőtől északra eső részt lebontották, majd teljesen újjáépítették. Történelmi piactere különösképpen figyelemreméltó, egyike Észak-Németország legszebbjeinek. A város rengeteg turistát vonz, tekintettel a Balti-tenger közelségére.

A lakosságszámcsúcs 1988-ban 68 000 fővel tetőzött, ami mára 55 000-ben stabilizálódott. Ennek oka a nyugati városok és az elővárosok felé irányuló migráció és nem a kommunista tulajdonok visszaszerzése. Mindazonáltal a diákok száma megnégyszereződött; az 1990-es háromezerről 2007-re 11 ezer fölé, az egyetemi alkalmazottak száma pedig 5000 fő; vagyis majd' minden harmadik lakos valami módon a felsőoktatáshoz kapcsolódik.

Viszonylag kis népessége ellenére, Greifswald megőrizte a régióbeli jelentőségét, egyetemi városként intellektuális szinten, és központi szerepét az egykori Porosz-Pomeránia tartományban a második világháború után, a Pomerániai Evangélikus Egyház püspök, az állami levéltár (Landesarchiv) és a Pomerániai Múzeum (Pommersches Landesmuseum) székhelyeként.

Nevezetességek

• Egyetem (Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald)
• Városháza
• Múzeum
• Színház

Itt születtek, itt éltek

• Hans Fallada (1893–1947) író
• Caspar David Friedrich (1774–1840) festő
• Wolfgang Koeppen (1906–1996) író
• Felix Kroos (1991) az Union Berlin labdarúgója
• Toni Kroos (1990) a Real Madrid labdarúgója

Galéria

• 
  Greifswald 1552-ben
• 
  Caspar David Friedrich: Rét Greifswald mellett, 1820
• 
  A városmag
• 
  Bíróság
• 
  Városháza
• 
  Színház
• 
  Pomeránia-múzeum
• 
  A piactér
• 
  A piactér
• 
  Szent Miklós-templom
• 
  Krupp-kollégium
• 
  Biotechnikum
• 
  Klinika
• 
  Szentlélek-jel
• 
  Szélmalom
• 
  Egyetem

Testvérvárosok

• Szczecin (Lengyelország) (2010. aug. 20. óta)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Greifswald című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.