Greifswald
Greifswald | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Mecklenburg-Elő-Pomeránia | ||
Járás | Szabad város | ||
Alapítás éve | 1241 | ||
Polgármester | Arthur König (CDU) | ||
Irányítószám | 17487, 17489, 17491, 17493 | ||
Körzethívószám | 03834 | ||
Rendszám | HGW | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 59 691 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1066 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 5 m | ||
Terület | 50,5 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′54.083333°N 13.383333°EKoordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′54.083333°N 13.383333°E | |||
Elhelyezkedése Szabad város térképén | |||
Greifswald weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Greifswald témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Greifswald német város Mecklenburg-Elő-Pomeránia északkeleti részén, a Ryck folyó mentén, 5 km-re a Balti-tenger Greifswalder Bodden nevű öblétől fekszik. Egykori Hanza-város.
Történelme
[szerkesztés]Középkori története
[szerkesztés]1199-ben dán ciszterciek apátságot alapítottak itt. A sókereskedelem révén fejlődésnek indult települést III. Wartislaw pomerániai nagyherceg emelte városi rangra, 1250-ben.
Újkori története
[szerkesztés]1648-ban a vesztfáliai béke eredményeképpen Greifswald Svédországhoz került. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyezménye alapján egész Pomerániával együtt Poroszországhoz csatolták.
1815 óta Németország részeként
[szerkesztés]A 19. század folyamán Breslau (ma Wrocław, Lengyelország) és Berlin után Greifswald adott otthont a lengyel diákok harmadik legnagyobb csoportjának Németországban.
1900 körül a város – a középkor óta először – jelentősen túlterjedt az óváros falain, mivel a fő vasútvonal Stralsund és Berlin, a helyiérdekű vasút pedig Wolgast felé nyitotta meg az utat.
A város különösebb pusztítás nélkül vészelte át a második világháborút, bár jelentős hazai hadsereg állomásozott itt, a nácik Stalag II-C nevű fogolytábora mellett. 1945 áprilisában Rudolf Petershagen ezredes a Vörös Hadsereg betörésekor harc és hiábavaló véráldozat nélkül feladta a várost.
1949 és 1990 között Greifswald az NDK részét képezte, ami a város középkori része történelmi épületeinek elhanyagolásával és jó részük lebontásával járt. A lakosságszám megnövekedett a szomszédos lubmini négyreaktoros szovjet atomerőmű megépítésével az 1970-es években, amit aztán az 1990-es évek elején leszereltek. Új lakónegyedeket húztak fel szocialista stílusú monolitikus ipari panelépületekből az óvárostól keletre és délkeletre, a városközpontot annak északnyugati csúcsára tolva. A város lakosságának nagy része ma is az új negyedekben lakik.
Az óváros rekonstrukciója az 1980-as évek végén kezdődött, mára úgyszólván teljesen helyreállították. A kikötőtől északra eső részt lebontották, majd teljesen újjáépítették. Történelmi piactere különösképpen figyelemreméltó, egyike Észak-Németország legszebbjeinek. A város rengeteg turistát vonz, tekintettel a Balti-tenger közelségére.
A lakosságszámcsúcs 1988-ban 68 000 fővel tetőzött, ami mára 55 000-ben stabilizálódott. Ennek oka a nyugati városok és az elővárosok felé irányuló migráció és nem a kommunista tulajdonok visszaszerzése. Mindazonáltal a diákok száma megnégyszereződött; az 1990-es háromezerről 2007-re 11 ezer fölé, az egyetemi alkalmazottak száma pedig 5000 fő; vagyis majd' minden harmadik lakos valami módon a felsőoktatáshoz kapcsolódik.
Viszonylag kis népessége ellenére, Greifswald megőrizte a régióbeli jelentőségét, egyetemi városként intellektuális szinten, és központi szerepét az egykori Porosz-Pomeránia tartományban a második világháború után, a Pomerániai Evangélikus Egyház püspök, az állami levéltár (Landesarchiv) és a Pomerániai Múzeum (Pommersches Landesmuseum) székhelyeként.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Egyetem (Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald)
- Városháza
- Múzeum
- Színház
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]- Hans Fallada (1893–1947) író
- Caspar David Friedrich (1774–1840) festő
- Wolfgang Koeppen (1906–1996) író
- Felix Kroos (1991) az Union Berlin labdarúgója
- Toni Kroos (1990) a Real Madrid labdarúgója
Galéria
[szerkesztés]-
Greifswald 1552-ben
-
Caspar David Friedrich: Rét Greifswald mellett, 1820
-
A városmag
-
Bíróság
-
Városháza
-
Színház
-
Pomeránia-múzeum
-
A piactér
-
A piactér
-
Szent Miklós-templom
-
Krupp-kollégium
-
Biotechnikum
-
Klinika
-
Szentlélek-jel
-
Szélmalom
-
Egyetem
Testvérvárosok
[szerkesztés]- Szczecin (Lengyelország) (2010. aug. 20. óta)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Greifswald című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)