Ugrás a tartalomhoz

Greifswald

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Greifswald
Greifswald címere
Greifswald címere
Greifswald zászlaja
Greifswald zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
JárásSzabad város
Alapítás éve1241
PolgármesterArthur König (CDU)
Irányítószám17487, 17489, 17491, 17493
Körzethívószám03834
RendszámHGW
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség59 691 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1066 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság5 m
Terület50,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′54.083333°N 13.383333°EKoordináták: é. sz. 54° 05′, k. h. 13° 23′54.083333°N 13.383333°E
Greifswald (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Greifswald
Greifswald
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Szabad város térképén
Elhelyezkedése Szabad város térképén
Greifswald weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Greifswald témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Greifswald német város Mecklenburg-Elő-Pomeránia északkeleti részén, a Ryck folyó mentén, 5 km-re a Balti-tenger Greifswalder Bodden nevű öblétől fekszik. Egykori Hanza-város.

Történelme

[szerkesztés]

Középkori története

[szerkesztés]

1199-ben dán ciszterciek apátságot alapítottak itt. A sókereskedelem révén fejlődésnek indult települést III. Wartislaw pomerániai nagyherceg emelte városi rangra, 1250-ben.

Újkori története

[szerkesztés]

1648-ban a vesztfáliai béke eredményeképpen Greifswald Svédországhoz került. Az 1815-ös bécsi kongresszus egyezménye alapján egész Pomerániával együtt Poroszországhoz csatolták.

1815 óta Németország részeként

[szerkesztés]

A 19. század folyamán Breslau (ma Wrocław, Lengyelország) és Berlin után Greifswald adott otthont a lengyel diákok harmadik legnagyobb csoportjának Németországban.

1900 körül a város – a középkor óta először – jelentősen túlterjedt az óváros falain, mivel a fő vasútvonal Stralsund és Berlin, a helyiérdekű vasút pedig Wolgast felé nyitotta meg az utat.

A város különösebb pusztítás nélkül vészelte át a második világháborút, bár jelentős hazai hadsereg állomásozott itt, a nácik Stalag II-C nevű fogolytábora mellett. 1945 áprilisában Rudolf Petershagen ezredes a Vörös Hadsereg betörésekor harc és hiábavaló véráldozat nélkül feladta a várost.

1949 és 1990 között Greifswald az NDK részét képezte, ami a város középkori része történelmi épületeinek elhanyagolásával és jó részük lebontásával járt. A lakosságszám megnövekedett a szomszédos lubmini négyreaktoros szovjet atomerőmű megépítésével az 1970-es években, amit aztán az 1990-es évek elején leszereltek. Új lakónegyedeket húztak fel szocialista stílusú monolitikus ipari panelépületekből az óvárostól keletre és délkeletre, a városközpontot annak északnyugati csúcsára tolva. A város lakosságának nagy része ma is az új negyedekben lakik.

Az óváros rekonstrukciója az 1980-as évek végén kezdődött, mára úgyszólván teljesen helyreállították. A kikötőtől északra eső részt lebontották, majd teljesen újjáépítették. Történelmi piactere különösképpen figyelemreméltó, egyike Észak-Németország legszebbjeinek. A város rengeteg turistát vonz, tekintettel a Balti-tenger közelségére.

A lakosságszámcsúcs 1988-ban 68 000 fővel tetőzött, ami mára 55 000-ben stabilizálódott. Ennek oka a nyugati városok és az elővárosok felé irányuló migráció és nem a kommunista tulajdonok visszaszerzése. Mindazonáltal a diákok száma megnégyszereződött; az 1990-es háromezerről 2007-re 11 ezer fölé, az egyetemi alkalmazottak száma pedig 5000 fő; vagyis majd' minden harmadik lakos valami módon a felsőoktatáshoz kapcsolódik.

Viszonylag kis népessége ellenére, Greifswald megőrizte a régióbeli jelentőségét, egyetemi városként intellektuális szinten, és központi szerepét az egykori Porosz-Pomeránia tartományban a második világháború után, a Pomerániai Evangélikus Egyház püspök, az állami levéltár (Landesarchiv) és a Pomerániai Múzeum (Pommersches Landesmuseum) székhelyeként.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Egyetem (Ernst-Moritz-Arndt-Universität Greifswald)
  • Városháza
  • Múzeum
  • Színház

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Greifswald című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)