Hadtestparancsnokság (Kolozsvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hadtestparancsnokság
TelepülésKolozsvár
CímÁrpád út (str. Traian) 27.
Építési adatok
Építés éve19391942
Megnyitás1942. január 18.
Rekonstrukciók évei1948, 2020
Építési stílusszecesszió
TervezőRátz Mihály, Ormay János
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Hadtestparancsnokság (Románia)
Hadtestparancsnokság
Hadtestparancsnokság
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′ 43″, k. h. 23° 35′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 43″, k. h. 23° 35′ 27″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hadtestparancsnokság témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kolozsvári hadtestparancsnokság, korabeli hivatalos nevén Magyar Királyi Honvéd Hadtestparancsnokság a város egyik 20. századi épülete. Az Árpád út (Külső Király utca, Calea Traian) 27. szám alatt található.

Története[szerkesztés]

Eredetileg román középiskolának kezdték építeni 1939-ben Rátz Mihály tervei alapján.[1][2] A második bécsi döntés után, 1941. márciustól kezdve Ormay János építészmérnök főhadnagy áttervezte a befejezetlen épületet, amely aztán a IX. Honvéd Hadtestparancsnokságnak adott helyet.[3][4] (Az erdélyi képzőművészeket tömörítő Barabás Miklós Céh Szinyei Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszternek írt beadványában „ismeretlen tervező által szörnyű és nevetséges, ún. »magyar« stílusban való gyökeres átépítése”ként említette a projektet.)[3]

Az átépítés során a bejárat két oldalára egy-egy hun és magyar vitézt ábrázoló szobor került, Borsodi Bindász Dezső alkotása. A lépcsőházban egy nyolc méteres freskó örökítette meg Horthy Miklós kolozsvári bevonulását; ezt Haranghy Jenő készítette. Szintén ő alkotta a homlokzatra a Mátyás király diadalmenete, Töhötöm, illetve Szent László című sgraffitókat. Az épület belső díszítéséhez Szopos Sándor hat freskóval, Szervátiusz Jenő a parancsnoki iroda faragott bútorzatával járult hozzá. A tiszti íróasztalokat Csorvássy István szobrai díszítették. Az üvegablakokat, amelyek erdélyi városok és történelmi családok címereit ábrázolták, Palka József tervezte.[3][4]

Az épületet 1942. január 18-án avatták fel Bárdossy László miniszterelnök és Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter jelenlétében.[5]

1944. szeptemberben, a tordai csata idején a szovjet légierő légiaknákkal támadta. A második világháború után az épület néhány évig üresen állt, és csak 1948-ban állították helyre, és szakiskolaként hasznosították. 1954-ben az iskolát megszüntették, és az épület a Securitate, illetve a rendőrség megyei székháza lett.[1] Az 1989-es romániai forradalom során, 1989. december 22-én a tüntető tömeg megtámadta és elfoglalta az épületet.[6][7]

2020 nyarán elkezdődött az épület felújítása, így a rendőrség ideiglenesen másik épületbe költözött.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Asztalos Lajos: Kolozsvár: Helynév- és településtörténeti adattár. Kolozsvár: Kolozsvár Társaság–Polis. 2004. 184. o. ISBN 973 8341 44 2  
  2. Orbán Béla: Régi kolozsvári építőmesterek: Spáda János és Rátz Mihály. Szabadság, (2009. április 15.) arch Hozzáférés: 2020. december 13.
  3. a b c Sümegi György: Adalékok az erdélyi 1943-as magyar képzőművészethez. Művelődés, LXXI. évf. (2018. november)
  4. a b Sas Péter: A második honfoglalás, avagy Szervátiusz Jenő Hét vezér szobra. Szabadság, (2011. szeptember 14.)
  5. Magyar világhíradó 935. filmhiradokonline.hu (1942. január) (Hozzáférés: 2020. december 13.)
  6. Remus Florescu: Şapte fotografii emblematice de la Revoluţia din Cluj şi poveştile incredibile din spatele acestora. adevarul.ro, (2019. december 30.)
  7. Vasile Magradean: Enigmele Revoluției din Cluj: Tragedie similară masacrului de la Otopeni, evitată. mediafax.ro, (2019. december 22.)
  8. ATENȚIE, clujeni! Poliția s-a mutat de pe strada Traian. Unde se pot depune sesizări și plângeri? monitorulcj.ro, (2020. július 9.)