Guvatfélék
A guvatfélék (Rallidae) a madarak osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe tartozó család. 34 nem és 153 faj tartozik a családba.
Elterjedésük
[szerkesztés]A növényzetben szegény sarki tájak kivételével az egész Földet benépesítik, sok közülük a partoktól távol eső szigeteket is. Ez a körülmény, valamint kis mozgási hajlandóságuk nagyban elősegítette új fajok képződést.
Életmódjuk
[szerkesztés]Egyetlen más madárcsaládban sincs annyi rejtőzködő életmódú faj, mint a guvatfélék között. Egyesek közülük – a szárcsák – többet tartózkodnak a nyílt vízen, mint a récék. A legtöbb faj azonban a legsűrűbb növénytakaró között lakik, rendszerint mocsaras talajon. Ilyen környezetben való mozgásukra különösen alkalmas testük, mivel törzsük két oldalról annál keskenyebb és laposabb, minél sűrűbben benőtt helyeken élnek. Így a mozgástól remegő növényzet nem hívja fel a guvatok ellenségeinek figyelmét. Hátcsigolyáik nem nőttek össze, másként elképzelhető sem lenne mozgásuk finom simulékonysága.
Megjelenésük
[szerkesztés]A guvatfélék csinos mocsári madarak. Jellemző vonásaik: testük magas és oldalt erősen lapított; nyakuk középhosszú, fejük kicsi; csőrük oldalt összenyomott és ritkán hosszabb a fejüknél; orrlyukaik egymásba nyílnak; lábuk és ujjuk hosszú, hátulsó lábujjuk mindig fejlett; meglehetősen rövid, kerekített szárnyuk összecsukott farkuk végét nem éri el; 12 tollból álló farkuk hosszú és kerekített; dús tollazatuk testhezálló.
Mértük 12–50 cm között változik. Színük többnyire fedőszínek, gyakran pontok vagy csíkok tagolják, sok faj oldala nagyon csíkos. A guvatfélék családjának tagjai mocsaras, vagy legalábbis nedves vidéken élnek; szántóföldön tanyáznak, sőt némelyek erdőben is. Rejtett életmódot folytatnak. Lehetőleg nem mutatkoznak és csak végső szükségből kapnak szárnyra. Lakóhelyük növényzetében mesterien el tudnak rejtőzni. Lábukat kitűnően tudják használni; egyesek meglehetősen úsznak, sőt mások jól buknak is.
Nem szánják magukat egykönnyen a repülésre, sőt több szigetlakó faj teljesen elveszítette repülési képességét. Másrészt azonban rövid szárnyaik ellenére némely faj nagy vándorutakat tesz meg.
Szaporodásuk
[szerkesztés]A szaporodási szokások számos fajnál kevéssé ismertek vagy ismeretlenek. Leggyakrabban a fészekalj 5–10 tojásból áll. A fészek elhagyása általában 1 hónap után történik.
Rendszerezés
[szerkesztés]A család az alábbi nemeket és fajokat foglalja magában.
- Canirallus (Bonaparte, 1856) – 1 faj
- pápaszemes guvat (Canirallus oculeus)
- Mustelirallus (Bonaparte, 1856) – 1 faj
- szürketorkú guvat (Mustelirallus albicollis), korábban (Porzana albicollis)
- Neocrex (Sclater & Salvin, 1869) – 2 faj
- aranycsőrű vízicsibe (Neocrex erythrops)
- kolumbiai vízicsibe (Neocrex colombianus)
- Cyanolimnas (Barbour & Peters, 1927) – 1 faj
- Zapata-mocsári guvat (Cyanolimnas cerverai)
- Pardirallus (Bonaparte, 1856) – 3 faj
- foltos guvat (Pardirallus maculatus)
- özvegy guvat (Pardirallus nigricans)
- szürke guvat (Pardirallus sanguinolentus)
- Amaurolimnas (Sharpe, 1893) – 1 faj
- egyszínű guvat (Amaurolimnas concolor)
- Aramides (Pucheran, 1845) – 8 faj
- vöröstorkú erdeiguvat (Aramides gutturalis) – kihalt
- barnasapkás erdeiguvat (Aramides axillaris)
- szürkenyakú erdeiguvat (Aramides cajanea)
- vörösszárnyú erdeiguvat (Aramides calopterus)
- parti guvat (Aramides mangle)
- Saracura-guvat (Aramides saracura)
- Esmeralda-erdeiguvat (Aramides wolfi)
- Ypecaca-guvat (Aramides ypecaha)
- Rallus (Linnaeus, 1758) – 14 faj
- virginiai guvat (Rallus limicola)
- ecuadori guvat (Rallus aequatorialis), korábban (Rallus limicola aequatorialis)
- királyguvat (Rallus elegans)
- azték guvat (Rallus tenuirostris), korábban (Rallus elegans tenuirostris)
- kelepelő guvat (Rallus crepitans)
- Ridgway-guvat (Rallus obsoletus), korábban (Rallus crepitans obsoletus)
- mangroveguvat (Rallus longirostris)
- bogotá guvat (Rallus semiplumbeus)
- Wetmore-guvat (Rallus wetmorei)
- Magellán-guvat (Rallus antarcticus)
- guvat (Rallus aquaticus)
- kelet-ázsiai guvat ((Rallus indicus), korábban (Rallus aquaticus indicus)
- kaffer guvat (Rallus caerulescens)
- madagaszkári guvat (Rallus madagascariensis)
- Crex Bechstein, 1803 – 2 faj
- haris (Crex crex)
- afrikai haris (Crex egregia) - korábban Ortygometra egregia-ként vagy Crecopsis egregia-ként volt ismert
- Rougetius (Bonaparte, 1856) – 1 faj
- Rouget-guvat (Rougetius rougetii) más néven (Rallus rougetii)
- Dryolimnas (Sharpe, 1893) – 1 élő és 2 kihalt faj
- fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri)
- aldabrai fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri aldabranus)
- Assumption szigeti fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri abbotti) - kihalt a 20. század első évtizedeiben
- réunioni guvat (Dryolimnas augusti) - kihalt a 17. században
- Cheke-guvat (Dryolimnas chekei) - kihalt a 17. században
- fehértorkú guvat (Dryolimnas cuvieri)
- Aramidopsis (Sharpe, 1893) – 1 faj
- horkoló guvat (Aramidopsis plateni)
- Lewinia (Gray, 1855) – 4 faj
- palaszürke guvat (Lewinia pectoralis) más néven (Rallus pectoralis)
- barnacsíkos guvat (Lewinia mirifica) más néven (Rallus mirificus)
- auckland-szigeteki guvat (Lewinia muelleri) más neven (Rallus muelleri)
- szürkemellű guvat (Lewinia striata), korábban (Gallirallus striatus)
- Diaphorapteryx – 1 kihalt faj
- Hawkins-guvat (Diaphorapteryx hawkinsi) – kihalt
- Habroptila (Gray, 1860) – 1 faj
- dobos guvat (Habroptila wallacii)
- Gallirallus (Lafresnaye, 1841) – 3 faj
- weka (Gallirallus australis)
- calayai guvat (Gallirallus calayanensis)
- Sharpe-guvat (Gallirallus sharpei) – kihalt
- Eulabeornis (Gould, 1844) – 1 faj
- Cabalus (Hutton, 1874) – 2 kihalt faj
- új-kaledóniai bozótguvat (Cabalus lafresnayanus), vagy (Gallirallus lafresnayanus) más néven (Tricholimnas lafresnayanus) – kihalt
- chatham-szigeteki guvat (Caballus modestus) más néven (Gallirallus modestus) – kihalt
- Hypotaenidia (Reichenbach, 1853) – 8 élő és 4 kihalt faj
- okinavai guvat (Hypotaenidia okinawae), vagy (Gallirallus okinawae) más néven (Habropteryx okinawae)
- szakállas guvat (Hypotaenidia torquata), vagy (Gallirallus torquatus) más néven (Habropteryx torquatus)
- szalagos guvat (Hypotaenidia philippensis), vagy (Gallirallus philippensis)
- guami guvat (Hypotaenidia owstoni), vagy (Gallirallus owstoni)
- új-britanniai guvat (Hypotaenidia insignis) vagy (Gallirallus insignis) más néven (Habropteryx insignis)
- roviana szigeti guvat (Hypotaenidia rovianae) vagy (Gallirallus rovianae)
- Salamon-szigeteki csíkosszárnyú guvat (Hypotaenidia woodfordi) vagy (Nesoclopeus woodfordi)
- fidzsi csíkosszárnyú guvat (Hypotaenidia poeciloptera) vagy (Nesoclopeus poecilopterus) – kihalt
- barna bozótguvat (Hypotaenidia sylvestris) vagy (Gallirallus sylvestris) más néven (Tricholimnas sylvestris)
- csíkos guvat (Hypotaenidia dieffenbachii) vagy (Gallirallus dieffenbachii) – kihalt
- tahiti guvat (Hypotaenidia pacifica) vagy (Gallirallus pacificus) – kihalt
- wake-szigeti guvat (Hypotaenidia wakensis), vagy (Gallirallus wakensis) – kihalt
- Porphyriops (Pucheran, 1845) – 1 faj
- álarcos vízityúk (Porphyriops melanops), vagy (Gallinula melanops)
- Porzana (Vieillot, 1816) – 3 faj
- pettyes vízicsibe (Porzana porzana)
- folyólakó vízicsibe (Porzana fluminea)
- álarcos vízicsibe más néven karolin-vízicsibe (Porzana carolina)
- Tribonyx (Du Bus, 1840) – 2 élő és 1 kihalt faj
- vöröslábú mocsárityúk (Tribonyx ventralis), más néven (Gallinula ventralis)
- tasmaniai mocsárityúk (Tribonyx mortierii), más néven (Gallinula mortierii)
- új-zélandi mocsárityúk (Tribonyx hodgenorum) más néven (Gallinula hodgenorum) - kihalt a 15. század előtt
- Paragallinula (Sangster, Garcia-R & Trewick, 2015) – 1 faj
- törpe vízityúk (Paragallinula angulata), korábban (Gallinula angulata)
- Gallinula (Brisson, 1760) – 5 élő és 2 kihalt faj
- szamoai vízityúk (Gallinula pacifica) más néven (Pareudiastes pacificus) – kihalt
- San Cristobal vízityúk (Gallinula silvestris) más néven (Pareudiastes silvestris)
- Trisdan da Cunha vízityúk (Gallinula nesiotis) más néven (Porphyriornis nesiotis) – kihalt
- gough-szigeti vízityúk (Gallinula comeri) más néven (Porphyriornis comeri)
- vízityúk (Gallinula chloropus)
- amerikai vízityúk (Gallinula galeata), a vízityúknak az Észak- és Dél-Amerikában élő alfajait 2011 óta különálló fajként ismerik el.
- pápua vízityúk (Gallinula tenebrosa)
- Hovacrex (Andrews, 1897) – 1 kihalt faj
- madagaszkári vízityúk (Hovacrex roberti) - régen kihalt
- Fulica (Linnaeus, 1758) – 11 élő és 1 kihalt faj
- vörösszarvú szárcsa (Fulica rufifrons)
- ormányos szárcsa (Fulica cornuta)
- óriásszárcsa (Fulica gigantea)
- sárgacsőrű szárcsa (Fulica armillata)
- fehérszárnyú szárcsa (Fulica leucoptera)
- karibi szárcsa (Fulica caribaea)
- gyűrűscsőrű szárcsa (Fulica americana)
- hawaii szárcsa (Fulica alai)
- andoki szárcsa (Fulica ardesiaca)
- szárcsa (Fulica atra)
- bütykös szárcsa (Fulica cristata)
- maszkarén szárcsa (Fulica newtoni) – kihalt 1700 körül
- Porphyrio (Brisson, 1760) – 10 élő és 5 kihalt faj
- kék fú (Porphyrio porphyrio)
- afrikai fú (Porphyrio madagascariensis)
- szürkefejű fú (Porphyrio poliocephalus)
- feketehátú fú (Porphyrio indicus)
- Fülöp-szigeteki fú (Porphyrio pulverulentus)
- ausztrál fú vagy pukeko (Porphyrio melanotus)
- takahe (Porphyrio hochstetteri)
- északi-szigeti takahe (Porphyrio mantelli) más néven (Notornis mantelli) – kihalt a 18. században
- afrikai szultántyúk (Porphyrio alleni) más néven (Porphyrula alleni)
- amerikai szultántyúk (Porphyrio martinicus) más néven (Porpyrula martinica)
- azúr szultántyúk (Porphyrio flavirostris) más néven (Porphyrula flavirostris)
- Lord Howe-szigeti fú (Porphyrio albus) – kihalt a 19. században
- réunioni szultántyúk (Porphyrio coerulescens) – kihalt a 18. században
- Új-kaledóniai szultántyúk (Porphyrio kukwiedei) – kihalt a 17. században
- Marquesas-szigeteki szultántyúk (Porphyrio paepae) – kihalt a 19. században
- Micropygia (Bonaparte, 1856) – 1 faj
- Schomburgk-vízicsibe (Micropygia schomburgkii)
- Rufirallus (Bonaparte, 1856) – 2 faj
- rozsdásfejű vízicsibe (Rufirallus viridis), korábban (Anurolimnas viridis)
- barnafejű vízicsibe (Rufirallus castaneiceps), korábban (Anurolimnas castaneiceps)
- Coturnicops (Gray, 1855) – 3 faj
- sárga vízicsibe (Coturnicops noveboracensis)
- Darwin-vízicsibe (Coturnicops notatus)
- mandzsuríai vízicsibe (Coturnicops exquisitus)
- Atlantisia (Lowe, 1923) – 1 faj
- Atlantisz-guvat (Atlantisia rogersi)
- Laterallus (Gray, 1855) – 12 faj [1][2]
- csíkos törpeguvat (Laterallus fasciatus)[1] vagy Anurolimnas fasciatus[2]
- vöröstorkú törpeguvat (Laterallus melanophaius)
- venezuelai törpeguvat (Laterallus levraudi)
- rubin törpeguvat (Laterallus ruber)
- fehértorkú törpeguvat (Laterallus albigularis[2] vagy Limnocrex albigularis[1]
- amazonasi törpeguvat (Laterallus exilis)
- sárgamellű törpeguvat vagy sárgamellű vízicsibe (Laterallus flaviventer), korábban (Porzana flaviventer)
- juhász guvat (Laterallus jamaicensis[2] vagy Creciscus jamaicensis[1]
- galápagosi guvat (Laterallus spilonota[2] vagy Creciscus spilonota[1]
- foltos vízicsibe (Laterallus spiloptera) (Porzana spiloptera)
- vörösképű törpeguvat (Laterallus xenopterus)
- fehérmellű törpeguvat (Laterallus leucopyrrhus)
- Mundia (Olson, 1973) – 1 faj
- Ascension-szigeti guvat (Mundia elpenor), korábban (Atlantisia elpenor) – kihalt
- Aphanocrex (Wetmore, 1963) – 1 faj
- Szent Ilona-szigeti guvat (Aphanocrex podarces) , korábban (Atlantisia podarces) – kihalt
- Zapornia (Leach, 1816) – 10 élő és 5 kihalt faj
- mór vízicsibe (Zapornia flavirostra) vagy (Amaurornis flavirostra) más néven (Limnocorax flavirostra)
- madagaszkári vízicsibe (Zapornia olivieri) vagy (Amaurornis olivieri)
- fahéjszínű vízicsibe (Zapornia fusca) vagy (Porzana fusca) más néven (Corethrura fusca)
- mandarin vízicsibe (Zapornia paykullii) vagy (Porzana paykullii) más néven (Corethrura paykullii)
- feketefarkú vízicsibe (Zapornia bicolor) vagy (Amaurornis bicolor) más néven (Limnocorax bicolor)
- barnahasú lápityúk (Zapornia akool) vagy (Amaurornis akool)
- törpe vízicsibe (Zapornia pusilla) vagy (Porzana pusilla)
- Szent Ilona-szigeti vízicsibe (Zapornia astrictocarpus) vagy (Porzana astrictocarpus) – kihalt
- kis vízicsibe (Zapornia parva) vagy (Porzana parva)
- déltengeri vízicsibe (Zapornia tabuensis) vagy (Porzana tabuensis) más néven (Limnocorax tabuensis)
- kosrae-szigeti vízicsibe (Zapornia monasa) vagy (Porzana monasa) – kihalt
- Miller-vízicsibe (Zapornia nigra) vagy (Porzana nigra) – kihalt
- henderson-szigeti vízicsibe (Zapornia atra) vagy (Porzana atra) más néven (Limnocorax atra)
- hawaii vízicsibe (Zapornia sandwichensis) vagy (Porzana sandwichensis) más néven (Corethrura sandwichensis)– kihalt
- Laysan-vízicsibe (Zapornia palmeri) vagy (Porzana palmeri) – kihalt
- Rallina (Gray, 1846) – 4 faj
- háromszínű guvat (Rallina tricolor)
- andamáni guvat (Rallina canningi)
- hindu guvat (Rallina eurizonoides)
- maláj guvat (Rallina fasciata)
- Gymnocrex (Salvadori, 1875) – 3 faj
- vörösszárnyú mangroveguvat (Gymnocrex plumbeiventris)
- celebeszi mangroveguvat (Gymnocrex rosenbergii)
- talaud-szigeteki guvat (Gymnocrex talaudensis)
- Himantornis (Hartlaub, 1855) – 1 faj
- vöröslábú guvat (Himantornis haematopus)
- Megacrex (Albertis & Salvadori, 1879) – 1 faj
- új-guineai gyalogguvat (Megacrex inepta)
- Poliolimnas (Sharpe, 1893) – 1 faj
- barnás vízicsibe (Poliolimnas cinereus) más néven (Porzana cinerea)
- Aenigmatolimnas (Peters, 1932) – 1 faj
- csíkos vízicsibe (Aenigmatolimnas marginalis)
- Amaurornis (Reichenbach, 1853) – 9 faj
- Isabella-lápityúk (Amaurornis isabellina)
- Fülöp-szigeteki lápityúk (Amaurornis olivacea)
- vörösfarkú lápityúk (Amaurornis moluccana)
- talaud-szigeteki lápityúk (Amaurornis magnirostris)
- fehérmellű lápityúk (Amaurornis phoenicurus)
- Aphanapteryx (Frauenfeld, 1868) – 1 kihalt faj
- mauritiusi vörös guvat (Aphanapteryx bonasia) – kihalt
- Erythromachus (Milne-Edwards, 1874) – 1 kihalt faj
- Leguat-guvat (Erythromachus leguati), korábban (Aphanapteryx leguati) – kihalt
- Capellirallus – 1 kihalt faj
- szalonkacsőrű guvat (Capellirallus karamu) – régen kihalt
- Vitirallus (T. H. Worthy, 2004) – 1 kihalt faj
- fidzsi-szigeteki guvat (Vitirallus watlingi) - régen kihalt
- Nesotrochis (Wetmore, 1918) – 3 kihalt faj
- Antillai barlangi guvat (Nesotrochis debooyi) – régen kihalt vagy 20. század eleje
- kubai barlangi guvat (Nesotrochis picapicensis) – régen kihalt
- hispaniolai barlangi guvat ''(Nesotrochis steganinos) – régen kihalt
Áthelyezett fajok
[szerkesztés]Az alábbi nemeket kivonták a guvatfélék családjából és létrehozták számukra a bolyhosfarkú-félék (Sarothruridae) családot :
- Sarothrura (Heine, 1890) – 9 faj
- csíkos bolyhosfarkú (Sarothrura affinis)
- fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár (Sarothrura ayresi)
- csíkosbegyű bolyhosfarkúmadár (Sarothrura boehmi)
- gyöngyös bolyhosszárnyúmadár (Sarothrura elegans)
- hova bolyhosfarkú (Sarothrura insularis)
- pettyes bolyhosfarkú (Sarothrura lugens)
- pettyegetett bolyhosfarkú (Sarothrura pulchra)
- vörösmellű bolyhosfarkú (Sarothrura rufa)
- lemur bolyhosfarkú (Sarothrura watersi)
- Mentocrex (Peters, 1932) – 2 faj
- madagaszkári erdeiguvat (Mentocrex kioloides), korábban (Canirallus kioloides)
- Tsingy erdeiguvat (Mentocrex beankaensis)
- Rallicula (Schlegel, 1871) – 4 faj
- nimfa guvat (Rallicula forbesi), korábban (Rallina forbesi)
- tüskés guvat (Rallicula leucospila), korábban (Rallina leucospila)
- Mayr-guvat (Rallicula mayri), korábban (Rallina mayri)
- gesztenyebarna guvat (Rallicula rubra), korábban (Rallina rubra)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. február 27.)
- ↑ a b c d e A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System