Ugrás a tartalomhoz

Óriásszárcsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Óriásszárcsa
Chilei példány
Chilei példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Darualakúak (Gruiformes)
Család: Guvatfélék (Rallidae)
Nem: Fulica
Linnaeus, 1758
Faj: F. gigantea
Tudományos név
Fulica gigantea
Eydoux & Souleyet, 1841
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Óriásszárcsa témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásszárcsa témájú kategóriát.

Az óriásszárcsa (Fulica gigantea) a madarak (Aves) osztályának darualakúak (Gruiformes) rendjébe, ezen belül a guvatfélék (Rallidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

Az óriásszárcsa előfordulási területe Dél-Amerika hegységeiben, azaz az Andokban van. Peru középső részétől egészen Bolíviáig, valamint Chilében és Északnyugat-Argentínában található meg. Akár 6500 méteres tengerszint feletti magasságban is fellelhető.

Megjelenése

[szerkesztés]

A guvatfélék családjának második legnagyobb testű faja, csak a takahe nagyobb nála. A fej-testhossza 48-64 centiméter. A felnőtt tollazata teljes egészében fekete. A csőre sárga, vöröses és fehére mintával; míg lábai élénk narancssárgák. A hím testtömege 2,7 kilogramm és a tojóé 2,03-2,4 kilogramm.

A felnőtt nem repül, azonban a fiatal minden veszélyre felröppen.

Életmódja

[szerkesztés]

A sekély vizű tavakat és egyéb kisebb vizeket választja élőhelyéül. Vízinövényekkel táplálkozik. Télen lejjebb ereszkedik, de a költési időszakban a magas hegyvidékeket keresi fel.

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét a vízinövényekre készíti; ez egy nagy, lapos, néha 3 méter széles építmény. A fészket több éven keresztül is újrahasznosítja. A fészekalj általában 3-7, krémszínű tojásból áll; a tojásokon vörösesbarna pontok láthatók.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 978-1-84477-947-5
  • Voy.LaBoniteZool. 1 p. 102,Atlas Ois. pl.8