Gregersen Guilbrand

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gregersen Guilbrand
Gudbrand Gregersen.jpg
Született 1824. április 17.
Strand, Norvégia
Elhunyt 1910. december 24. (86 évesen)
Budapest
Állampolgársága norvég
Foglalkozása hídépítő mérnök
Kitüntetései Ferenc József-rend
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Gregersen Guilbrand témájú médiaállományokat.
A komáromi Erzsébet híd
A Nemzeti Színház

Gregersen Guilbrand, saági[1] (Strand, Norvégia, 1824. április 17.Budapest, 1910. december 24.)[2] norvég származású magyar híd- és vasútépítő, ács, épületasztalos, építési vállalkozó.[3][4] Külföldön Gregersen Gudbrand néven ismert, a IX. kerületi emléktáblán is ebben a formában olvasható.

Munkássága[szerkesztés]

Miután kitanulta az ácsmesterséget, európai tanulmányútra indult, érintve Lipcsét, Drezdát, Prágát, majd Bécsben ellopták személyes holmijait, így került végül Magyarországra. 1847-ben érkezett Pest-Budára, ahol a vasútépítkezésbe kapcsolódott be. Nem sokkal később önálló feladatot kapott: ő építhette meg a Vág völgyében a vasúti hidat. Az 1848-as forradalom nagy hatással volt rá, így önkéntesnek jelentkezett a IV. mérnökcsapatba, ahol utásztisztként szolgált. Paksnál harminchat óra alatt épített fel egy pontonhidat, ami rekordnak számított.

A szabadságharc leverése után Itáliába menekült, innen 1851-ben tért vissza. 1888-ban bejegyeztette saját cégét (Gregersen G. és Fiai Építő Vállalat), amely egy 1865 óta működő cégen alapult. Híd- és vasútépítéssel foglalkoztak, Magyarországon számtalan vasútvonal, pályaudvar és vasúti híd megépítése fűződik a nevükhöz, pl. az 1861-ben megnyílt BudaNagykanizsa vasútvonal, a budai indóház vagy nagykanizsai és székesfehérvári vasútállomás fogadócsarnokai. Ő építette a komáromi Erzsébet hidat. Az 1857-ben átadott szolnoki vasúti hidat, Magyarország leghosszabb vasúti fahídját is az ő cége készítette. Ezt 1889-ben acélszerkezetűre cserélték le, ezt az átépítést szintén a Gregersen-építővállalat végezte. Emellett ácsmunkákkal is foglalkozott, az 1875-ben elkészült Nemzeti Színház asztalos- és ácsmunkáit is az ő irányításával végezték, akárcsak az Országház és a Szépművészeti Múzeum hasonló munkáit. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után cége is részt vett a város újjáépítésében. Az ott végzett munkájáért nemesi címet kapott, valamint a Ferenc József-rend kitüntetettje lett.[3]

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Sümegh Aloyzia volt, 20 gyerekük született. (Más forrás szerint 19 gyermekük született, akik közül tizenketten érték meg a felnőttkort.[5]) Nemcsak idehaza, de hazájában is tevékenykedett, ő a szellemi atyja a norvég műszaki felsőoktatás tervének, melyhez pénzt is adományozott. Sokat tett a két ország közötti kapcsolat kialakításáért, a Gregersen-palotában működött sokáig a norvég konzulátus, melyet legkisebb fia vezetett. A család Szobon élt.[6]

Gyermekei[szerkesztés]

Húsz gyermekük közül 12 érte meg a felnőttkort:[7]

  • György (Szob, 1854 – Budapest, 1905. február 8.) - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest
  • Hugó (Szob, 1855 – Bp., 1917. október 12.). - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest. Felesége: Leytgeb Paula (Pest, 1863 – Budapest, 1945. április 10.).

    Gyermekeik:

    • Ragnhild Josephine (Bp., 1888 – Málta, 1977). Férje: David Callender Campbell (Kudapah, India, 1891 – Ballymoney, Ulster, Irland, 1963);
    • Hugó József (Bp., 1889. július 16. – Bp. 1975. november)
    • Mario Ragnvald (Fiume, 1894 – Bp., 1960 k., 66 évesen). Felesége: Kátai Gizella (Szül.: Bp., 1904. szeptember 12.)
  • Anna Luise (Szob, 1856 – Szob, 1856. április 19.) (Születése után nem sokkal elhunyt.)
  • Nils (Szob, 1857. augusztus 21. – Szob, 1951. március 23.). Sírja: Szob. Felesége: Hampel Luiza (Pest, 1862 – Bp., 1895. február 20.).

    Gyermekeik:

    • Astrid Margit (Bp. 1887 – Bp., 1896). Férje: Berkó Antal (1879–1938)[8]
    • Helga (Bp., 1894 – Bp., 1983). Férje: Mikolay József (1891–1971)[9].
  • Anna (Szob, 1858. október 13. – Pest, 1866. december 18.) (Élt kb. 8 évet.)
  • Emma Louise Mathilda Christiana (Szob, 1860. március 10. – Bp., 1941. április 30.). - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest. Férje: Azary Ákos, ozorai (Verbiás, 1850. április 27. – Szob, 1888. július 20.).

    Gyermekük:

    • Luiza (Bp., 1885. március 9. – Bp., 1978. február 11.). Férje: Mailáth László (Megh. Bp., 1952. február 11.)[10]
  • Ödön Audun (Szob, 1861. július 19. - Prága, 1903. április 29.) - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest
  • Margaretha Andrea (Margit) (Szob, 1863. április 21. – Bp., 1941. január 22.) - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest. Férje: Marek Károly (Szül.: Palást, 1855. október 15. – Bp., 1924. február 25.).[11]

    Gyermekeik:

    • Andrea (Szob, 1896 – Bossiere, Belgium, 1976). Férje: Palásthy Ferenc (Bácskatopolya, 1890. december 1. – Bp., 1974 - 83 évesen);
    • Margit (Szül.: Ipolyság, 1898. március 21.). Férje (húga, Lujza halála után két évvel ment nőül hozzá): Marek László (Feketegyarmat, 1897. január 12. – 1979. január 9.)[12]
    • Anna (Ipolyság, 1899 – Bp., 1976). Férje: Abrudbányay Zoltán (Szabád, 1889 – Bp., 1945).;
    • Lujza (Kb. 1900. – Bp. 1934. október 7.). Férje: Marek László (Feketegyarmat, 1897. január 12. – 1979. január 9.).
  • Hermine Gunda (Szob, 1864. június 29. – Bp., 1934. július 31.). - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest. Férje: Kóderle Emil (1855 – Bp. 1932. március 5.).[13]

    Gyermekük:

    • Ödön (Pozsony, 1891. augusztus 9. – Bp., 1943. október 2.).
  • Olga (Szob, 1865. október 23. – Szob, 1865. október 26.) (Három napot élt.)
  • András (Szob, 1865 – Bp. 1874. március 2.) (14/15 éves korában hunyt el.) - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest.
  • Anna (Pest, 1866. december 12. – Szob, 1959. szeptember 17.)
  • Gulbrand (Szob, 1868. június 17. – Szob, 1868. június 17. (Születése napján elhunyt.)
  • Ilka Luiza (Pest, 1869. augusztus 8. – Pest, 1869. december 24.) (Élt négy hónapot.)
  • Béla Gulbrand (Szob, 1870. október 1. – 1874. február 16.) (Élt 3,5 évet.)
  • Endre (Bp., 1873. március 14. – Bp., 1874. március 2.) (Élt 1 évet.)
  • Sarolta Karolina (Bp. 1875. február 4. – Bp., 1942.). Férje: Wagner István (Meghalt: 1945, Budapest).[14]

    Gyermekeik:

    • György (Szül.: Nagykároly, 1903. november 29.),
    • István (Szül.: Nagykároly, kb. 1903. – Bp., 1935 előtt, kb. 30 évesen)
  • Béla (Szob, 1875. február 4. – Bp., 1957. december 5.). Felesége: Koós Margit (Szül.: 1887)
  • Endre Magnus (Szob, 1877. szeptember 30. – Bp., 1942. december 20.) - Sírhelye: Fiumei úti temető, Budapest.
  • Ilona (Szob, 1878. november 27. – Szob, 1965. november 28.) - Sírhelye: Szob, 1965. nov. 30. Férje: Verebély Jenő, dr. (Bp., 1879 – Bp., 1948. január 10.)[15]

    Gyermekük:

    • Eleonóra (Bp., 1909. szeptember 13. – Bp., 1945. november 9.). Férje: Balásfalvi Kiss Emil, dr. [diplomata] (Megh.: Bécs, 1966. január 6.)

Kitüntetései, elismerései[szerkesztés]

Emlékezete[szerkesztés]

Emlékét őrzi a budapesti Nemzeti Színházhoz vezető egyik sétány neve.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gregersen Gudbrand és 12 felnőtt kort megért gyermeke 1884-ben saági előnévvel nemességet nyert. MNL.OL. K 19. Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára. Királyi könyvek, 68. kötet, 584-587. oldal. [1]
  2. Gyászjelentései [2][3]
  3. a b c Egy norvég építőmester Magyarországon
  4. Rövid életrajza. [2010. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  5. Nyáry Krisztián: A norvég ács, aki új hazát választott; BBC History, 2017. március, 74-77. oldal.
  6. Szob város nem hivatalos honlapja. [2010. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 12.)
  7. Per Auen Sveaas szerk.: Familie: Gudbrand Gregersen/Luize Sümegh – (F139). (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  8. Berkó Antal gyászjelentése
  9. Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940. A képviselőház. Az országgyűlési képviselők életrajzi adatai vitéz Mikolay József
  10. Mailáth László nem a grófi család tagja volt, ügyvédi karrierje Tatabányára vezette. In: Gönczi Ambrus, I.m. 112. oldal. [4]
  11. Marek Károly, a Hont megyei Ipolyságon lakó jogász, cseh eredetű katolikus családból származott, Hont vármegyei szolgabíró, majd alispán. In: Gönczi Ambrus, I.m. 108. oldal. [5]
  12. Marek László gyászjelentése
  13. Kóderle Emil ny. uradalmi igazgató gyászjelentése
  14. Wagner István nagykárolyi születésű kereskedő. In: Gönczi Ambrus, I.m. 109. oldal. [6]
  15. Verebély Jenő ügyvéd. 1921–1937 között Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának állandó tagja volt, számos budapesti vállalat választotta igazgatótanácsába (így például a BSZKRT igazgatóságának alelnöke, majd elnöke volt 1930–1945 között), a Keresztény Községi Párt színeiben 1922-től a főváros törvényhatósági bizottságában a IX. kerületet képviselte, sőt 1934-től az országgyűlés felsőházának tagja is lett, mint a főváros delegáltja. In: Gönczi Ambrus, I.m. 109. oldal. [7]

További információk[szerkesztés]