Gosztonyi Sándor (politikus, 1895–1987)
| Gosztonyi Sándor | |
 | |
| Gosztonyi Sándor 1940-ben | |
| Született | 1895. November 6. Boconád |
| Elhunyt | 1987. június 22. (91 évesen) São Paulo |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Reichlin-Meldegg Franciska |
| Foglalkozása | író, újságíró, politikus |
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1939–1945) |
| Iskolái | Theresianum Katonai Akadémia (–1915) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gosztonyi Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gosztonyi és kövesszarvi Gosztonyi Sándor (Boconád, 1895. november 6. – São Paulo, 1987. június 22.) magyar zenetanár, katona, író, szélsőjobboldali politikus, országgyűlési képviselő.
Élete[szerkesztés]
A római katolikus nemesi gosztonyi és kövesszarvi Gosztonyi család sarja. Édesapja, Gosztony Kálmán (1836–1907),[1] anyja, esztelneki Bíró Kornélia (1859–1931) asszony volt.[2] Apai nagyszülei gosztonyi és kövesszarvi Gosztonyi Alajos (1783–1848), földbirtokos, és Kopauer Amália (1805–1876) voltak.[3] Anyai nagyszülei esztelneki Bíró Kálmán (1829–1908), királyi tanácsos, országgyűlési képviselő, földbirtokos,[4] és illyeni Kornia-Barb Amália (1830–1889) asszony voltak.[5] Anyai dédszülei esztelneki Bíró Albert (1792–1858), földbirtokos, és meszléni Meszlényi Teréz (1795–1865) úrnő voltak.[6][7]
Gosztonyi Sándor 1926-ban feleségül vette Reichlin-Meldegg Franciska Izabellát (1906-1980), akitől három gyermeke született, Alexandra (1927), Imre (1930) és György (1934).[8]
Érettségi után beiratkozott a Bécsújhelyi Katonai Akadémiára. 1915-ben hadnaggyá léptették elő. 33 hónapot töltött a fronton az első világháborúban, ahol érdemei miatt megkapta a III. osztályú vaskoronarendet kardokkal, a III. osztályú Katonai Érdemkeresztet kardokkal és a Signum Laudist.
1919 júliusától harcolt a Tanácsköztársaság ellen a szegedi ellenforradalmárok kötelékében. 1921-ben otthagyta a katonaságot, és Boconád községben a Heves vármegyei gazdaságot vezette. 1935-ben szakaszvezető századosi rangot szerzett.
1938-ban tagja lett a Nyilaskeresztes Pártnak és a párt színében a Heves vármegyei választókerületben, 1939-ben országgyűlési képviselővé választották.[9]
A második világháború után külföldre távozott, és a Nemzetőr című, emigráns újságba írt publikációkat. 1970-ben könyve jelent meg Münchenben, "Der Mensch in der modernem Malerei" címmel.[10] 1987-ben a brazíliai São Paulóban hunyt el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Kálmán[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Kálmánné Biró Kornélia[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Gosztonyi Alajosné Kopauer Amália[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Kálmán[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Kálmánné Kornia-Barb Amália[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Albert[halott link]
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - esztelneki Biró Albertné Meszlényi Teréz[halott link]
- ↑ Rokoni kapcsolatok Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - PIM
- ↑ Életrajz Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – Országgyűlési Almanach 1939-1944, 1940.
- ↑ Könyv Archiválva 2016. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben - PIM