Ugrás a tartalomhoz

Goncourt-díj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Goncourt-díj (Prix Goncourt)
Díjazottaz év legjobb és legfantáziadúsabb prózai műve
Szervezet neveGoncourt Akadémia
SzékhelyPárizs
Névadó
Alapítás éve1903
Országfrancia Franciaország
Díjátadás
Első díjátadás1903.
Legutóbbi díjátadás2024.
Hivatalos weboldal
hivatalos oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Goncourt-díj témájú médiaállományokat.

A Goncourt-díj (Prix Goncourt) magas presztízsű francia irodalmi díj, melyet az „év legjobb és legfantáziadúsabb prózai művének” ajánlanak.

Edmond de Goncourt – a sikeres szerző, kritikus és kiadó – az egész vagyonát a Goncourt Akadémia alapítványára hagyományozta, amely 1903 óta ajánl fel díjat Edmond testvére és munkatársa, Jules Alfred Huot de Goncourt (1830–1870) tiszteletére. A döntőbizottság hagyományosan a Drouant étteremben (Chez Drouant) szokott összegyűlni minden hónap első keddjén. A díj, melyhez jelképesen csak egy 10 eurós csekket állítanak ki, hatalmas hírnévvel jár, és a szerző művei iránt ugrásszerűen megnő a kereslet.[1]

A díjat egy szerző csak egy alkalommal kaphatja meg, egyszer azonban mégis előfordult, hogy valaki kétszer is megkapta. Romain Gary először 1956-ban a Les racines du ciel (Az ég gyökerei) című művéért vehette át a díjat, majd 1975-ben Émile Ajar álnéven ismét őt találták a legjobbnak La vie devant soi (Előttem az élet) című, magyarra is lefordított könyvéért. Gary megpróbálta visszautasítani a díjat, de Hervé Bazin, a döntőbizottság akkori elnöke kijelentette: „A Goncourt-díj olyan, mint a születés vagy a halál, sem elfogadni, sem elutasítani nem lehet”.

Néhány ismertebb díjazott író: Marcel Proust, Jean Fayard, Simone de Beauvoir, Georges Duhamel, Alphonse de Châteaubriant, Antonine Maillet.

Néhány alkalommal ellentmondásosan alakult a díjazás. Ezek közül a leghíresebb az 1919-es, Marcel Proustnak ítélt díj volt, ugyanis az olvasók Roland Dorgelès Les Croix de bois (Fa keresztek) című művére szavaztak (mely az I. világháborúról szólt), a következő okok miatt:

  • a díjat ígéretes fiatal szerzőknek szokás adni, míg Proust már 48 éves volt;
  • mindez az első világháború után történt, amelyben Dorgelès is harcolt, míg Proust asztmája miatt egészségügyileg alkalmatlan volt a harcra;
  • Dorgelès regénye igencsak hazafias szellemben íródott, míg Prousté politikamentes társadalmi, pszichológiai eszmefuttatás volt.

Ezeket az érveket a mai kritika már teljesen átértékelte.

Díjazottak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archiválva 2010. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Idézet a díj hivatalos oldaláról: "…il reçoit un chèque symbolique de 10 euros"
  2. ↑ Elutasította a díjat
  3. 1 2 Az egyetlen alkalom, hogy ugyanaz a szerző kétszer nyerte el a díjat.
  4. ↑ Sárdi Krisztina: Szenegáli író nyerte a Goncourt-t (1749.hu, 2021-11-04)
  5. ↑ László Ferenc: Gyász, ünnep (1749.hu, 2022-11-06. Hozzáférés: 2022-12-01)
  6. ↑ Juliette Einhorn (2023. november 7.). „Le Prix Goncourt 2023 récompense Jean-Baptiste Andrea a « Veiller sur elle »”. Le Monde. (Hozzáférés: 2023. november 29.)
  7. ↑ Marceau Cormerais (2024. november 4.). „Prix littéraires: Kamel Daoud décroche le Goncourt 2024”. Les Echos. (Hozzáférés: 2024. november 13.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Goncourt-díj&oldid=28816583”