Amin Maalouf
| Amin Maalouf | |
 | |
| Amin Maalouf, 2013. | |
| Született |
1949. február 25. (69 éves)[1][2][3] Bejrút |
| Állampolgársága | libanoni[4] |
| Foglalkozása |
|
| Munkáltató | Jeune Afrique |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amin Maalouf témájú médiaállományokat. | |
Amin Maalouf (Bejrút, 1949. február 25. –) francia nyelven alkotó libanoni író.
Közgazdasági és szociológiai tanulmányai után újságíró lett az arab nyelvű An Nahar napilapnál. A libanoni háború következtében 1975-ben Párizsba költözött, ahol a Jeune Afrique főszerkesztője lett. 1993-ban Goncourt-díjat kapott.
2011. június 23-án a Francia Akadémia tagjává választották, Claude Lévi-Strauss székét foglalta el.
Tartalomjegyzék
Regényei[szerkesztés]
- Léon l'Africain (1986) - A pápa rabszolgája, Leo Africanus (2007) ISBN 9789630782937
- Samarcande (1988) - Szamarkand (2000) ISBN 9630768097
- Les Jardins de lumière (1991) - Fénykertek - Mani életének regénye (2008) ISBN 9789630653671
- Le Premier Siècle après Béatrice (1992)
- Le Rocher de Tanios (1993) - Taniosz sziklája (1996) ISBN 9630758911
- Les Échelles du Levant (1996) - Levantei kikötők (1998) ISBN 9630763540
- Le Périple de Baldassare (2000) - Baldassare nagy utazása (2003) ISBN 9630774615
- Les Désorientés (2012) - A tévelygők (2014) ISBN 9789630783828
Esszék[szerkesztés]
- Les croisades vues par les Arabes, éd. J'ai Lu, 1983, ISBN 2-290-01916-X - A keresztes háborúk arab szemmel (1997) ISBN 9630771403
- Les Identités meurtrières (1998) - Gyilkos identitások
- Origines (2004) - Eredet (2010) ISBN 9789630790246
- Le Dérèglement du monde (2009)
- Un fauteuil sur la Seine: Quatre siècles d’histoire de France (2016)
Operalibrettók[szerkesztés]
- 2001: L’Amour de loin, zene: Kaija Saariaho
- 2004: Adriana Mater, zene: Kaija Saariaho
- 2006: La Passion de Simone, oratórium, zene: Kaija Saariaho
- 2010: Émilie, zene: Kaija Saariaho
Előszók[szerkesztés]
- Pour une éducation bilingue : Guide de survie à l'usage des petits européens, Anna Lietti (Petite Bibliothèque de Payot, 1981)
- De la Divination, Cicero (Les Belles Lettres, 1992)
- Le Prophète, Halíl Dzsibrán (Le Livre de Poche, 1993)
Magyarul[szerkesztés]
- Taniosz sziklája. Regény; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 1996
- A keresztes háborúk arab szemmel; ford. V. Tóth László; Európa, Bp., 1997
- Levantei kikötők; ford. Bognár Zsuzsa; Európa, Bp., 1998
- Szamarkand; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 2000
- Baldassare nagy utazása; ford. Jancsó Júlia; Európa, Bp., 2003
- A pápa rabszolgája, Leo Africanus; ford. Szathmári Éva; Európa, Bp., 2007
- Fénykertek. Máni életének regénye; ford. Marádi Krisztina; L.N.L., Hajdúszoboszló, 2008 (A fenséges kert legerősebb fája sorozat)
- Eredet; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2010
- Taniosz sziklája. Regény; ford. Paller Éva; Európa, Bp., 2013
- A tévelygők; ford. Lőrinszky Ildikó; Európa, Bp., 2014
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ NooSFere. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Speculative Fiction Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ 2016. december 31., http://www.scielo.org.mx/scielo.php?script=sci_arttext&pid=S0188-252X2010000200008
További információk[szerkesztés]
|
