George O’Brien

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(George O'Brien szócikkből átirányítva)
George O’Brien
O’Brien az 1949-es Sárga szalagot viseltben
O’Brien az 1949-es Sárga szalagot viseltben
Életrajzi adatok
Született 1899. április 19.
San Francisco, Kalifornia USA
Elhunyt 1985. szeptember 4. (86 évesen)
Broken Arrow, Oklahoma USA
Sírhely Csendes-óceán
Házastársa Marguerite Churchill (1933–1948)
Gyermekei
  • Darcy O'Brien
  • Orin O'Brien
Pályafutása
Aktív évek 19221964

George O’Brien az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz George O’Brien témájú médiaállományokat.

George O’Brien (1899. április 19.1985. szeptember 4.) amerikai színész.

George O’Brien a némafilm korszak legfelkapottabb színészei közé tartozott, de az 1930-as évektől főleg westernekben szerzett magának hírnevet. John Ford is többször dolgozott vele együtt.

Fiatalkor[szerkesztés]

San Franciscoban született Daniel J. és Margaret (Donahue) O’Brien ír származású szülők legidősebb fiaként. Édesapja rendőrtiszt volt, majd később San Francisco rendőrkapitánya lett. Nyugállományba vonulása után a Kaliforniai Kriminológiai Intézet igazgatójaként dolgozott tovább.

1917-ben George O’Brient besorozták a Haditengerészethez, és egy tengeralattjárón szolgált az első világháborúban, ahol bátorságáért kitüntetésben részesült. Emellett ökölvívásban a csendes-óceáni flotta félnehézsúlyú bajnoka is lett.

Karrier[szerkesztés]

O’Brien a '20-as évek elején érkezett Hollywoodba, hogy operatőrként dolgozzon, de csak rövid ideig volt segédkamerás. Színészi karrierjét kaszkadőrként kezdte. Egyik első szerepét a Moran of the Lady Letty című Rudolph Valentino főszereplésével készült filmben kapta. Az áttörést az 1924-es A vasparipa című John Ford történelmi westernje jelentette O’Brien számára. A film hatalmas kasszasiker lett. Forddal annyira jól kijött a forgatás során, hogy a rendezőóriás kilenc további filmjében is szerepelt a jövőben. 1927-ben talán legemlékezetesebb alakítását nyújtotta a német Friedrich Wilhelm Murnau Virradat című drámájában Janet Gaynor partnereként.

O’Brien (balra) az 1936-os Daniel Booneban

Az 1920-as évek második felében O’Brien a némafilmek legnagyobb sztárjai közé emelkedett, és Hollywood legfelkapottabb színésznőivel dolgozhatott együtt, mint Alma Rubens, Anita Stewart, Dolores Costello, Olive Borden (akihez szerelmi szálak is fűzték egy darabig) vagy Janet Gaynor. A 30-as években, ahogy beköszöntött a hangosfilmek korszaka, főleg westernfilmekben szerzett magának hírnevet.

A második világháború alatt ismét bevonult a Haditengerészethez, és fedélzetmesterként teljesített szolgálatot a Csendes-Óceánon. A háború után a tartalékos szolgálathoz is csatlakozott, ahonnan századosként szerelt le 1962-ben. Mialatt tartalékos tengerésztiszt volt, részt vett a Dwight D. Eisenhower elnöksége ideje alatt a Védelmi Minisztérium által meghirdetett People to People programban. O’Brien volt a felelőse annak a projektnek, minek keretében filmet készítettek három ázsiai országról. A Koreáról szóló produkciót régi barátja, John Ford rendezte. A másik két ország Tajvan és Fülöp-szigetek volt.

Karrierje végéhez közeledvén leginkább Ford westernjeiben bukkant fel. Utolsó filmjét, az 1964-es Cheyenne őszt is vele forgatta.

Magánélet[szerkesztés]

O’Brien Olive Bordennel volt kapcsolatban 1926. és 1930. között. 1933. július 15-én feleségül vette Marguerite Churchill színésznőt. A pár Darcy nevű fia sikeres íróvá vált, leányuk Orin pedig a New York-i Filharmonikusok nagybőgőse lett. Harmadik gyermekük Brian csecsemőkorában meghalt. O’Brien és Churchill 1948-ban vált el.

Halál[szerkesztés]

1982-ben agyvérzést kapott, aminek következményében ágyhoz kötött volt egészen 1985-ös haláláig.

Fontosabb filmjei[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George_O'Brien (actor) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.