Rudolph Valentino
| Rudolph Valentino | |
 | |
| Rudolph Valentino | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Rodolfo Alfonzo Raffaelo Pierre Filibert Guglielmi di Valentina d’Antonguolla |
| Művésznév |
Latin szerető Hollywood latin cárja A szerelem királya |
| Született |
1895. május 6. Castellaneta, Olaszország |
| Elhunyt |
1926. augusztus 23. (31 évesen) New York[1] |
| Sírhely | Hollywood Forever Cemetery |
| Házastársa |
Jean Acker (1919-1923) Natacha Rambova (1923-1926) |
| Pályafutása | |
| Aktív évek | 1914–1926 |
| További díjak | csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán |
| Rudolph Valentino IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolph Valentino témájú médiaállományokat. | |
Rudolph Valentino (eredeti neve: Rodolfo Alfonzo Raffaelo Pierre Filibert Guglielmi di Valentina d’Antonguolla) (Castellaneta, 1895. május 6. – New York, 1926. augusztus 23.) az Egyesült Államokban sikeres karriert elérő olasz némafilm színész. Becenevei: Latin szerető, Hollywood latin cárja, a szerelem királya. Neve ma is viszonylag ismert, habár filmjeit kevesen nézik már.
Élete[szerkesztés]
Egy szegény dél-olaszországi családban született.
A nagy nyomor miatt Amerikába ment, de hosszú ideig itt sem volt szerencséje. A New York-i Central Parkban dolgozott mint söprögető. Később barátai tanácsára gigolo lett, de itt sem volt sikeres. Hollywoodba utazott; itt végre állandó munkát kapott.
1921-ben fedezték fel Az apokalipszis négy lovasa című filmben. Ettől kezdve élete teljesen megváltozott. Leginkább a nők imádták, olyannyira, hogy testi épségét is veszélyeztették; letépték ruháit, ollóval estek neki.
1926. augusztus 26-án hunyt el New York-ban hashártyagyulladásban.
Magánélete[szerkesztés]
1919-1923 között Jean Acker (1893-1978) színésznő volt a felesége. 1923-1926 között Natacha Rambova-val élt együtt. Halála után felmerült a gyanú számos közvetett információ alapján, hogy Valentino homoszexuális beállítottságú volt és házassága Natacha Rambova-val egy ún. „levendula házasság” lehetett. Habár sokan ezt a teóriát tényként kezelik ma, de kétséget kizáróan nem sikerült igazolni utólag.
Filmjei[szerkesztés]
- Egy társasági szenzáció (1918)
- Senki háza (1918)
- Minden éjszaka (1918)
- A felséges kis ördög (1919)
- A nagy kisember (1919)
- Erkölcsös bűnözők (1919)
- Ifjú szemek (1919)
- A legnagyobb ügy életemben (1919)
- Ki a szerencséből (1919)
- Vörös napok (1919)
- A csodálatos esély (1920)
- Tartásdíj (1920)
- Egyszer minden asszonynak (1920)
- Szenvedélyek játszótere (1920)
- A sejk (1921)
- Az apokalipszis négy lovasa (1921)
- A kaméliás hölgy (1921)
- A nagy pillanat (1921)
- Feltérképezetlen tengerek (1921)
- A hódító hatalom – Eugénie Grandet (1921)
- Vér és homok (1922)
- Vérző aréna (1922)
- Zátonyok felett (1922)
- Az ifjú maharadzsa (1923)
- Beaucaire úr (1924)
- Kobra (1924)
- Az ördög fia (1924)
- A fekete sas (1925)
- A sejk fia (1926)
- Benvenuto Cellini (1926)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
További információk[szerkesztés]
- MelegVagyok.hu[halott link]
- Stop.hu[halott link]
- Rudolph Valentino az IMDb-n
- Rudolph Valentino a PORT.hu-n (magyarul)
|
