Ugrás a tartalomhoz

Generációs marketing

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A generációs marketing a William Strauss és Neil Howe 1991-ben megjelent Generációk[1] című könyvében ismertetett – és a szociológusszakma részéről vitatott – generációelméletük alapján osztotta fel az USA vásárlóközönségét különböző korcsoportokra, nemzedékekre, úgynevezett generációkra, és ebből vont le következtetéseket e korcsoportokra jellemző, illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.

A generációs marketing hat generációra tagolja az 1920 után született nemzedékeket.

Az egyes generációk meghatározása nem pontos, ugyanis a vélemények megoszlanak arról, mettől meddig tart egy bizonyos szakasz, továbbá egyes vélemények szerint átfedések is kialakulhatnak, ugyanis a változások többnyire a technika fejlődésével hozhatók összefüggésbe, ami területenként és közegenként eltérő lehet. Azonban általánosan az a vélemény terjedt el, hogy a generációk 15-20 évenként követik egymást. Ebből kiindulva az 1920 és 1939 között születettek az ún. veteránok, a baby boom-korszak az 1940 és 1959 között született embereké, míg az X generációhoz az 1960 és 1983 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1984 és 1994 között, a Z generációba pedig az 1995 és 2012 között születetteket sorolják. A 2013 és a 2020-as évek dereka között születetteket alfa generációnak (Generation Alpha)[2] szokták nevezni.

Az X generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technológia száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció a harmadik a sorban. Az X generáció tagjainak jellemzően 1960 és 1979 között születetteket tartják, így életkoruk alapján körülbelül a kései Y generáció, valamint a Z generáció tagjainak szülei.[3]

A munkaerőpiacon pályakezdőként könnyebb volt a helyzete az X generáció tagjainak, inkább felnőtt korukban szembesültek az elutasítással, ellentétben az Y és a Z generációval, akiknek ezzel kapcsolatban rosszak a visszajelzéseik; általában visszajelzést sem kapnak.[4]

Marc Prensky az X generáció tagjaira használja a „digitális bevándorló” jelzőt.[5] Ez arra utal, hogy míg a Z generáció tagjai („digitális bennszülöttek”) a 21. század digitális világában nőnek fel, az X generáció tagjai életük során találkoztak vele; lenyűgözte őket, elfogadták és elkezdték használni a digitális világ új vívmányait.[6] A digitális bevándorló így alkalmazkodik a környezetéhez, de félig még a múltban él.

Az Y generáció egy új típusú nemzedék, melynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott jelentős szerepet. Ha az 1900-as évek utáni időszakot felosztjuk, akkor ez a generáció a negyedik a sorban; jellemzően az 1980 és 2000 között születetteket soroljuk ide.

Kialakulása és jellemzői

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ennek a nemzedéknek a születését (a legkorábbi, ill. legkésőbbi időpontot nézve) az 1970-es évek vége[7][8][9][10][11] és a 2000-es évek eleje közé teszik.[12][13][14][15][16][17][18][19] „Ezredfordulós” (millenniumi, millenniál) generációnak is nevezik őket. Jellemzőik, hogy mivel a számítógépekkel együtt nőttek fel, szinte mind „a technológia őrültjei”. A modern technikák és a számítógép nélkül el sem tudják az életüket képzelni. Ezzel együtt azonban igen gyakorlatiasak, és már kisiskolás korukban tudnak számítógépezni és mobiltelefont használni.

Nevelésükre nagyban hatott, hogy szüleik a házon belül biztosították a szellemi és testi fejlődéshez szükséges körülményeket. Megkapták a legmodernebb játékokat, kisgyermekként megismerkedtek a tudomány és a technika legújabb vívmányaival, magabiztosan kezelik azokat, sőt mindennapi szükségletnek érzik. Szüleik önállóságra és szabad véleménynyilvánításra nevelték őket, ezért munkahelyeiken nagy önbizalommal és szabadon élik az életüket, mondják el a véleményüket, oldják meg a feladatokat.

Társadalmi beilleszkedésük elemzése alapján alakították ki a „Pán Péter-szindróma” fogalmat, mely arra utal, hogy egy részük aktív munkavállalóként késleltetetten jelenik meg a munkapiacon. 25-30 éves felnőttek még a szülői otthonban élnek, igénybe veszik a szülői ház komfortját (főznek, mosnak rájuk, nincs rezsiterhük, zsebpénzt kapnak stb.), maguk eközben nem önálló felnőtt egzisztenciájuk megteremtésén dolgoznak. A jelenség gyakran további tanulás, egy újabb diploma megszerzésének társadalmilag is preferált (lifelong learning) formájában nyilvánul meg. Kérdés, hogy a Pán Péter-szindróma mennyiben a munkaerőpiaci helyzet következménye – amely nem képes felvenni a fiatal diplomásokat –, és mennyiben egy életmód elterjedésére vezethető vissza. Az európai oktatási statisztikák azt mutatták, hogy a felsőoktatási képzési helyek száma sokszorosan növekedett az új álláshelyek számához képest.

Az Y generáció már egy fogyasztói társadalomba született bele, szüleik vagy baby boomerek, vagy az idősebb X generáció tagjai, akik nehezen, kemény munka árán küzdötték fel magukat oda, ahol tartanak. A fiatalok azt látják, hogy mindezért nagy árat fizettek a szüleik, tönkrementek egészségileg, kiszolgáltatottá váltak a munkaerőpiacon. – Ők már nem hajlandóak erre, nem akarnak „robotolni”; magától értetődik számukra, hogy karriert érnek el, jól keresnek. Felszínes életet élnek, a lojalitást, engedelmességet nem ismerik – ecsetelte Joó Zsuzsanna.[forrás?] Hiába könnyíti meg azonban a technika az életüket, az Y nemzedék olyan világban vált felnőtté, ahol örökké sietnie, önmagát megvalósítania kell, karriert kell építenie. Pontosan emiatt a tulajdonságuk miatt vannak fokozottan kitéve a mobbingnak, a munkahelyi pszichoterrornak. Egy érdekvezérelt világban élnek, ahol ha nem igyekeznek, elvesztik értéküket, és partvonalra kerülnek.

Az Y generáció mint fogyasztó

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Y generáció a fogyasztói társadalom alakítója és húzórétege, akik tökéletesen eligazodva a legújabb trendek között, a legpergőbb ritmusban élik az életüket.

Egy a 2008-ban az Economist Intelligence Unit[20] által készített tanulmány szerint, melyet a Genesys támogatott, a nemzedék kereskedelmi megszólítására a legalkalmasabb eszközök kedvenc programjaik szponzorálása, a vírusmarketing, a peer-to-peer ajánlások. Figyelmük középpontjába kedvenc tevékenységeik reklámjait helyezik, így a kirakatokon át, személyes találkozások során, video- és chatüzeneteken keresztül könnyedén érhetők el.

A fogyasztás tekintetében a „Pán Péter-szindróma” és a „mamahotel” fogalma leegyszerűsítve arra utal, hogy a generáció tagjai fogyasztás tekintetében felnőttként viselkednek (mindenre igényt tartanak), a termelés és felhalmozás tekintetében viszont gyerekként, azaz eltartottként vehetők számba. Ennek ugyanakkor összetettebbek az okai, amelyek túlmutatnak a piaci szempontokon.

A Z generáció tagjai jellemzően 1997 és 2010 között születtek.[21] Tagjai tipikusan különböznek az előző generációk, főleg a közvetlenül megelőző Y generáció tagjaitól;[22] egy új típusú nemzedék, amelynek kialakulásában a technika száguldó fejlődése játszott rendkívül fontos szerepet. Az 1990-es évek végén születettek és az annál fiatalabbak beleszülettek a digitális technológiák világába, amelyben már elképzelhetetlen élni a Web 2.0, mobiltelefonok, más digitális és kommunikációs eszközök használata nélkül. A Z generációra használt másik fogalom a Marc Prensky által alkotott „digitális bennszülöttek” kifejezés.

A Z generáció tagjainak, akik a 20. századihoz képest egy új világban nőttek fel, teljesen megváltoztak a tanulási szokásai. Ez problémákat vet fel az oktatási rendszerben is, elsősorban a tanítási módszerek területén. A tanároknak nehéz átadniuk a tudásukat a fiataloknak, akik hozzá vannak szokva a gyors információáramláshoz és annak befogadásához. Képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni (multitasking), csak nem annyira behatóan marad meg a felvett információ, mint az előző generációknál.[23]

A kommunikációs eszközök fejlődésével és gyorsaságával egyre több információhoz jutnak, és ezeket máshogy dolgozzák fel, ami miatt másképp is gondolkodnak, mint az X vagy az Y generáció tagjai.

A Z generációban a leginkább jellemző, hogy lázadnak minden és mindenki ellen; néha felettébb sajátos és elgondolkodtató módon látnak pár dolgot. (Ők állnak a legközelebb ahhoz, hogy egy egyenlőbb és igazságosabb társadalmat hozzanak létre.)

  1. ↑ William Strauss, Neil Howe - Generations (Avon A, 1992, Libristo webáruház) ISBN 0688119123
  2. ↑ http://www.businessinsider.com/generation-alpha-2014-7-2
  3. ↑ X, Y, Z generációk egymás között, avagy tényleg annyira különbözünk? Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben lelkizona.hu (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  4. ↑ Miért nem érti egymást az x, y és a z generáció? profession.hu (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  5. ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2011. szeptember 2. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2016. december 14.
  6. ↑ http://goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf
  7. ↑ Stephanie F. Gardner (2006. augusztus 15.). "Preparing for the Nexters". American Journal of Pharmaceutical Education. Hozzáférés: 2010. augusztus 24.. born between 1976 and 1994{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  8. ↑ "Gen Y Propels Need for Online Service Technologies & Talent". Business Wire. 2008. augusztus 19. Hozzáférés: 2010. október 27.. born between the years 1976 - 1990{{cite news}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  9. ↑ French, Dana (2005. november 21.). "Generation Y versus Baby Boomers". Furniture Today. Hozzáférés: 2009. november 27.. Born between 1976 and 1994, more than one-third of Gen Y is still under 18.
  10. ↑ Price, Sarah; Kass, Susanna (2006. június 18.). "Generation Y turning away from religion". Melbourne: The Age. Hozzáférés: 2009. november 27.. born between 1976 and 1990
  11. ↑ Katy Marquardt (2008. szeptember 4.). "Troubled Finances of the Young and Restless - New Money". usnews.com. 2009. április 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 24.. born between 1976 and 1987
  12. ↑ "Is Your Firm Ready for the Millennials? - Knowledge@Emory". Knowledge.emory.edu. 2006. március 8. 2010. július 26. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 24.. born between 1982 and 2002
  13. ↑ Tovar, Molly (2007. augusztus 1.). "Getting it Right: Graduate Schools Respond to the Millenial Challenge" (PDF). Communicator. 40 (7): 1. 2008. szeptember 11. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 29.. born between 1982 and 1994
  14. ↑ Neuborne, Ellen (1999. február 15.). "Generation Y". Business Week. Hozzáférés: 2009. május 17.. Born during a baby bulge that demographers locate between 1979 and 1994
  15. ↑ "Sports Celebrity Influence on the Behavioral Intentions of Generation Y". Journal of Advertising Research. 44 (1): 108–118. 2004. május 12. Hozzáférés: 2010. október 28.. those individuals born between 1977 and 1994 {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  16. ↑ By Nadira A. Hira, Fortune writer-reporter (2007. május 15.). "Attracting the twentysomething worker. CNNMoney.com. May 15, 2007". Money.cnn.com. 2010. augusztus 19. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 24.. for our purposes, those born between 1977 and 1995
  17. ↑ "Demographics / Population Trends". Alliancetrends.org. 2011. július 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 24.
  18. ↑ Davis, Glyn (2005. május 30.). "Rise of the millennials". The Age. Melbourne.
  19. ↑ "How Generational Theory Can Improve Teaching: Strategies for Working with the "Millennials"" (PDF). Currents in Teaching and Learning. 1 (1): 29–44. 2008. január 16. 2009. szeptember 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. május 16.. Born between 1982 and 2003 {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
  20. ↑ "Generation Y studied by Economist Business Intelligence Unit". 2009. augusztus 25. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2010. augusztus 31.
  21. ↑ Oblinger & Oblinger, 2005[pontosabban?]
  22. ↑ William J. Schroer: Generations X, Y, Z and the Others
  23. ↑ Guld Ádám – A Z generáció médiahasználata / Jelenségek, hatások, kockázatok (Libri Könyvkiadó, 2022) ISBN 9789636040314

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]