Szampo-generáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koreai név Generáció Lemondások
száma
Lemondott
lehetőségek
Sampo sedae Három lemondó generáció 1 Udvarlás
2 Házasság
3 Gyerekvállalás
Opo sedae Öt lemondó generáció 4 Munkavállalás
5 Saját otthon
Chilpo sedae Hét lemondó generáció 6 Személyes kapcsolatok
7 Remény
Gupo sedae Kilenc lemondó generáció 8 Egészség
9 Fizikai egészség
Sippo sedae/
Wanpo sedae
Tíz lemondó generáció/
Teljesen lemondó generáció
10 Élet

A Szampo-generáció (koreaiul: 삼포세대; hanja: 三抛世代; RR: samposedae, "Három lemondó generáció") egy neologizmus Dél-Koreában, amely arra a generációra utal, amely lemond az udvarlásról, a házasságról és a gyermekvállalásról. Dél-Koreában a fiatal generáció tagjai közül sokan lemondtak erről a három dologról a társadalmi nyomás és az olyan gazdasági problémák miatt, mint a növekvő megélhetési költségek, a tandíjfizetés és a megfizethető lakások szűkössége.[1] Létezik az opo sedae, vagy "öt lemondó generáció" is, amely ugyanezt a hármat veszi alapul, és hozzáadja a munkavállalást és a lakástulajdont is. A chilpo sedae ("hét lemondó generáció") magában foglalja a személyek közötti kapcsolatokat és a reményt, míg a gupo sedae ("kilenc lemondó generáció") a fizikai egészségre és a megjelenésre is kiterjed. Végül a sippo sedae ("tíz lemondó nemzedék") vagy wanpo sedae ("teljes lemondó nemzedék") az életről való lemondásban csúcsosodik ki.[2] A szampo-nemzedék hasonló a japán szatori-generációhoz.[3]

A házasság új gazdaságtana[szerkesztés]

Ami ezt a kifejezést illeti, a koreai házassági trendek változnak. A Duo házassági tanácsadó cég szerint a megkérdezett 1446 nő több mint 34 százaléka a pénzügyi képességeket és a munkát helyezte előtérbe a jövendőbeli férj kiválasztásakor, majd 30 százalékuk a személyiséget, 9 százalékuk pedig a külsőt tartotta a legfontosabbnak. A modern társadalomban a szingliség vitathatatlanul nagyobb problémává vált, mint a munkanélküliség, és nem azért, mert az emberek nem találták meg az igazit, hanem azért, mert nincs meg a gazdasági erejük a házasságkötéshez és a családalapításhoz.[4]

Források[szerkesztés]

  1. baek, Jeongseon. Things I wish I had known before debt(빚지기 전에 알았다면 좋았을 것들). media will (2012) [halott link]
  2. [Column “Hell Joseon” -- a country where sleepless toil brings no mobility]. The Hankyoreh, 2015. október 6. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
  3. hwang, minsoo. Sampo generation(삼포세대). sangwon (2011). ISBN 8996061840 
  4. Kim, Da-Ye. „New economics of tying the knot”, The Korea Times (Hozzáférés ideje: 2012. február 5.) 

További információk[szerkesztés]