Szampo-generáció
| Koreai név |
Generáció | Lemon- dások száma |
Lemondott lehetőségek |
|---|---|---|---|
| Sampo sedae |
Három lemondó generáció |
1 | Udvarlás |
| 2 | Házasság | ||
| 3 | Gyerekvállalás | ||
| Opo sedae |
Öt lemondó generáció |
4 | Munkavállalás |
| 5 | Saját otthon | ||
| Chilpo sedae |
Hét lemondó generáció |
6 | Személyes kapcsolatok |
| 7 | Remény | ||
| Gupo sedae |
Kilenc lemondó generáció |
8 | Egészség |
| 9 | Fizikai egészség | ||
| Sippo sedae/ Wanpo sedae |
Tíz lemondó generáció/ Teljesen lemondó generáció |
10 | Élet |
A szampo-generáció (koreaiul: 삼포세대; hanja: 三抛世代; RR: samposedae, „Három lemondó generáció”) egy neologizmus Dél-Koreában, amely arra a generációra utal, amely lemond az udvarlásról, a házasságról és a gyermekvállalásról. Dél-Koreában a fiatal generáció tagjai közül sokan lemondtak erről a három dologról a társadalmi nyomás és az olyan gazdasági problémák miatt, mint a növekvő megélhetési költségek, a tandíjfizetés és a megfizethető lakások szűkössége.[1] Létezik az opo sedae vagy „öt lemondó generáció” is, amely ugyanezt a hármat veszi alapul, és hozzáadja a munkavállalást és a lakástulajdont is. A chilpo sedae („hét lemondó generáció”) magában foglalja a személyek közötti kapcsolatokat és a reményt, míg a gupo sedae („kilenc lemondó generáció”) a fizikai egészségre és a megjelenésre is kiterjed. Végül a sippo sedae („tíz lemondó generáció”) vagy wanpo sedae („teljes lemondó generáció”) az életről való lemondásban csúcsosodik ki.[2] A szampo-nemzedék hasonló a japán szatori-generációhoz.[3]
A házasság új gazdaságtana
[szerkesztés]Ami ezt a kifejezést illeti, a koreai házassági trendek változnak. A Duo házassági tanácsadó cég szerint a megkérdezett 1446 nő több mint 34 százaléka a pénzügyi képességeket és a munkát helyezte előtérbe a jövendőbeli férj kiválasztásakor, majd 30 százalékuk a személyiséget, 9 százalékuk pedig a külsőt tartotta a legfontosabbnak. A modern társadalomban a szingliség vitathatatlanul nagyobb problémává vált, mint a munkanélküliség, és nem azért, mert az emberek nem találták meg az igazit, hanem azért, mert nincs meg a gazdasági erejük a házasságkötéshez és a családalapításhoz.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ baek, Jeongseon. Things I wish I had known before debt(빚지기 전에 알았다면 좋았을 것들). media will (2012)[halott link]
- ↑ [Column] “Hell Joseon” -- a country where sleepless toil brings no mobility. The Hankyoreh, 2015. október 6. [2016. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 30.)
- ↑ hwang, minsoo. Sampo generation(삼포세대). sangwon (2011). ISBN 8996061840
- ↑ Kim, Da-Ye. „New economics of tying the knot”, The Korea Times (Hozzáférés: 2012. február 5.)