Garamszegi evangélikus templom

Garamszegi evangélikus templom
Világörökség
A garamszegi evangélikus templom
Adatok
Ország	Szlovákia
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	III, IV
Felvétel éve	2008
Elhelyezkedése
Garamszegi evangélikus templom Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 56″, k. h. 19° 09′ 18″48.648938888889, 19.154902777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszegi evangélikus templom témájú médiaállományokat.

A garamszegi evangélikus templom (szlovákul: Drevený artikulárny kostol v Hronseku), 2008 július 7-én az UNESCO Világörökségi Bizottságának 32. Quebecben tartott ülésén került a Világörökségek listájára, Szlovákia több más fatemplomával együtt.

A kezdetek

Garamszegen a protestáns istentiszteleteket 1726-ig a város reneszánsz kastélyában tartották. Az 1681-es soproni országgyűlés lehetővé tette templomok építését a protestáns egyházkerületek számára, így amikor a hely kicsinek bizonyult a Garamszeg környékéről is a városba járó vallásgyakorlók számára, egy fatemplom építését határozták el. Garamszeg vízgyűjtő település lett Zólyom vármegye északi részén. A deli rész hasonló funkciójú temploma Osztroluka településen van.

Építése

Amikor a soproni országgyűlés határozatának értelmében megkezdődött a protestáns templomok építése, a Habsburg hivatalnokok mindent megtettek annak érdekében, hogy az épületek tartósságát csökkentsék. A soproni határozat szándékos áthágásával még inkább szigorították az egyébként is erősen korlátozó szankciókat. A garamszegi templom számára olyan helyet jelöltek ki, ahol a környék mocsaras, mivel a telek a Garam folyó közvetlen közelében terül el. Ennek ellenére az építkezést semmi nem zavarta meg, és csodálatos módon a templomot soha nem öntötte el az ár. Egy további feltétel volt, hogy minden templomlátogatónak ülőhelyet kellett biztosítani.

A templom építése 1725 október 23-án kezdődött, és 1726 őszére be is fejeződött. A tervek megalkotójának neve nem ismeretes. Az épület kereszt alakú. A hosszabbik része 23 m, a rövidebbik 18, a templom magassága pedig 8 m. Az épületet diagonálisan elhelyezett masszív tölgy és tűlevelű, főleg lucfenyő konstrukció alkotja.

Belső tér

Fagerendák

Egyedülálló a klasszikus összekötőtechnika alkalmazása a fő teherhordó részeknél, amelyek klasszikus ács-csapok és faszegek csatlakoznak egymásba. A templom belső tere felfordult csónakhoz hasonlít. A skandináv építészet szokatlan elemeit találjuk itt, amelyet a kórus alatt és fölött elhelyezkedő, ión mintával díszített oszlopsorok jellemeznek a bejáratok mellett, ami alapján feltételezhető, hogy az építkezésben norvég vagy svéd származású mesterek dolgoztak. Különleges a kórusokon a padok amfiteátrum-jellegű elhelyezése is.

A templom oltárán hat egyedi kép látható. Ezeket a képeket 1771-ben festette Samuel Kialovič. Az oltár fölötti angyalok a környékbeli, az evangélikus egyházat támogató nemesi családok címereit tartják a kezükben. A különleges barokk orgona Martin Podkonický besztercebányai mester műve 1764-ből. Az eredetileg aranyozott csillár Martin Hudec nagyréti bíró ajándéka.

A templomban összesen 1100 ülőhely található. Az épületnek 5 bejárata és 30 ablaka van. A zsindelytetőn három kereszt és egy kakas áll, amely a keresztény éberség jelképe.

Harangláb

A templom közelében emelkedik az építészetileg hasonló harangláb, amely a templommal egyidőben, 1726-ban keletkezett. A templom udvarán három régi hársfa magasodik, amelyeket még a templom szentelésekor ültettek.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hronsek című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszegi evangélikus templom témájú médiaállományokat.

• A garamszegi evangélikus gyülekezet honlapja