Garami László (szobrász)
| Garami László | |
| Születési neve | Garami László |
| Született | 1921. október 5. Rinyaújlak |
| Elhunyt | 2003. május 18. (81 évesen) Budapest |
| Nemzetisége |  magyar |
| Iskolái | Iparművészeti Főiskola (1938–1947) Magyar Képzőművészeti Főiskola (1947–1952) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garami László témájú médiaállományokat. | |
Garami László (Rinyaújlak, 1921. október 5. – Budapest, 2003. május 18.) magyar szobrász.
Életpályája[szerkesztés]
1938 és 1947 között az Iparművészeti Főiskolán, 1947 és 1952 között pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Az Iparművészeti Főiskolán a mesterei Lux Elek, Reményi József, Erdey Dezső és Ohmann Béla, a Magyar Képzőművészeti Főiskolán pedig Kisfaludi Strobl Zsigmond és Pátzay Pál voltak. Egész életében kitűnő tanuló volt, annak ellenére, hogy nem gazdag családból származott és nehéz korszakokon ment keresztül. Rendkívüli szorgalmának és kitartásának köszönheti, hogy meg tudott élni. Garami Lászlónak egyéni kiállítása nem volt, mivel nem volt a kommunista rendszer barátja, azonban számos csoportos kiállításon szerepeltek az alkotásai. 1968-ban nősült meg, 3 gyermeke született, két lánya és egy fia.
Köztéri alkotásai[szerkesztés]
| Szobor neve | Anyaga | Felállítás éve | Település |
|---|---|---|---|
| Szüretelők | fém | 1954 | Budapest X. kerülete |
| Olvasó férfi, Mandolinozó nő | kő | 1959 | Pécs |
| Diszkoszvető | kő | 1960 | Debrecen |
| Női akt | kő | 1960 | Várpalota |
| Tanítás | mészkő | 1961 | Debrecen |
| Ülő akt | kő | 1963 | Pécsvárad |
| Közlekedés | alumínium | 1966 | Budapest XI. kerülete |
| Kos | mészkő[1] | 1966 | Zichyújfalu[2] |
| Ülő nő | haraszti kő | 1966 | Szekszárd |
| Bogdánffy Ödön, Vásárhelyi Pál | vörösmárvány | 1967 | Budapest XI. kerülete |
| Thanhoffer Lajos | vörösmárvány[3] | 1968 | Budapest VII. kerülete |
| Kémikusnő | mészkő | 1969 | Szeged |
| Fiú diszkosszal | mészkő | 1968 | Kőszeg |
| Fekvő nő | mészkő | 1971 | Harkány |
| Vasvári Pál | bolgár mészkő | 1972 | Nyíregyháza |
| Kreybig Lajos | bronz | 1979 | Budapest XI. kerülete |
| Vak Bottyán | bronz | 1981 | Vaja |
Források[szerkesztés]
- ↑ Garami László - Kos-szobor - Zichyújfalu (magyar nyelven). velenceitonal.hu. Velencei-tó Portál. [2013. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 26.)
- ↑ Kos-szobor, Zichyújfalu (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2012. február 4. (Hozzáférés: 2012. december 26.)
- ↑ Neszták Béla: Thanhoffer Lajos emléktábla (magyar nyelven) (HTML). kozterkep.hu. Köztérkép, 2009. május 12. (Hozzáférés: 2012. december 26.)
- Garami László. Artportal. [2011. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 19.)
- Garami László köztéri szobrai. Köztérkép. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
Ajánlott irodalom[szerkesztés]
- Rajna György. Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest: Budapesti Városszépítő Egyesület, 665. o. (1989)
- Tóth Attila. Szeged szobrai és muráliái. Szeged: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, 446. o.. ISSN 0133414X (1993)
- Romváry Ferenc. Pécs szobrai. Pécs: Pécs m. város Művelődésügyi Osztálya, 496. o. (1982). ISBN 963-03-1521-1
- Sz. Kürti Katalin. Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya, 219. o. (1977). ISBN 9630306050
További információk[szerkesztés]
