Günther Blumentritt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Günther Blumentritt
Született1892. február 10.
München
Meghalt1967. október 12. (75 évesen)
Marburg
Sírhelymüncheni Waldfriedhof
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
Fegyvernemgyalogság
RendfokozataGyalogsági tábornok
EgységeWehrmacht 25. Központi Hadsereg csoportja
CsatáiI. világháború; II. világháború
KitüntetéseiVaskereszt Lovagkeresztje tölgyfalombokkal
Günther Blumentritt aláírása
Günther Blumentritt aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Günther Blumentritt témájú médiaállományokat.

Günther Blumentritt (München, 1892. február 10. – München, 1967. október 12.) német tábornok, aki a második világháborúban jelentős tervezőmunkát végzett.

Életpályája[szerkesztés]

Günther Blumentritt tábornok „szürke eminenciás” alakját az A leghosszabb nap (The Longest Day) című német-francia-angol-amerikai 1962-es háborús filmben Curd Jürgens, az A híd túl messze van (A Bridge Too Far) c. 1977-es angol filmben pedig Hans von Borsody örökítette meg.

Az igen régi, először 1000 körül említett, majd a harmincéves háborúban elszegényedett porosz nemesi családból származó Blumentritt 1911-ben lépett be a hadseregbe. 1942-ben a hadsereg főparancsnokságán főszállásmesterré nevezték ki. 1941 karácsonya előtti napokban Hitler a Moszkva ellen harcoló német csapatok főparancsnokának nevezte ki. 1942 és 1944 között a D hadseregcsoport vezérkari főnöke lett, s harcolt Günther von Kluge és Gerd von Rundstedt alatt is, aki személyes barátjává vált. A Hitler elleni merényletben vád alá került, de Adolf Hitler személyesen rehabilitálta. Később a XII. Waffen-SS hadtestparancsnoka, majd a 25. hadsereg, a háború legvégén az 1. ejtőernyős, majd a XII. Waffen-SS-hadsereg élén állt. A Hitler-bunker védelmi rendszerének kidolgozása fűződik a nevéhez, ugyanúgy, mint a Harmadik Birodalom nyugati védelmi rendszere, a Siegfried-vonal Erich von Manstein-nal és Henning von Tresckowval közösen.

1945. június 1-jén esett hadifogságba, Schleswig-Holsteinben.

Az 1940-es évek végén katonai rangját visszakapta, a 30-as években számos zsidó származású, vagy zsidó vallású nőt feleségül vett német katonatiszt ún. „árjásításában” (azaz megfelelő keresztlevelekkel való ellátásában) való részvételéért. A Hitler elleni merényletben játszott szerepét az 1950-es években újra megvizsgálták, s együttműködése a merényletben bebizonyosodott. Az NSZK Védelmi Minisztériumának vezető szakértőjeként halt meg.

Kitüntetései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

  • Günther Blumentritt: Von Rundstedt: The Soldier and the Man, 1952
  • Günther Blumentritt: Deutsches Soldatentum im europäischen Rahmen, 1952
  • Günther Blumentritt: Strategie und Taktik: ein Beitrag zur Geschichte des Wehrwesens vom Altertum bis zur Gegenwart, 1960
  • Günther Blumentritt: A moszkvai csata (In: Seymour Freiden – William Richardson (szerk.): Végzetes döntések. Budapest, 1998

Irodalom[szerkesztés]

  • Dermot Bradley, Karl-Friedrich Hildebrand, Markus Rövekamp: Die Generale des Heeres, 1912 – 1945 Band 2 (v. Blanckensee – v. Czettritz und Neuhauß), Biblio Verlag, Osnabrück 1939
  • Charles Messenger: The Last Prussian: A Biography of Field Marshal Gerd von Rundstedt, 1875 – 1953, Brassey's, London 1991

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Günther_Blumentritt&oldid=24546457”