Gömöri György (hisztokémikus)
| Gömöri György | |
| Született | 1904. július 16.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1957. február 28. (52 évesen) Santa Clara |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928, orvostudomány) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gömöri György (Budapest, Terézváros, 1904. július 16.[2] – Santa Clara, Kalifornia, 1957. február 28.)[3] orvos, egyetemi tanár, hisztokémikus, patológus, sebész.
Élete
Apja Gömöri (Grünberger) Béla (1871–1940), egy kőszénbányai részvénytársaság cégvezetője, anyja Braun Irén volt. Szülei elváltak. 1919-ben kikeresztelkedett a református vallásra. Gyermekkorában hosszabb ideig Hollandiában élt, ahol megismerte a nyelvet és a kultúrát. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1928-ban szerezte meg orvosi oklevelét. 1928 és 1932 között a budapesti I. számú Kórbonctani Intézetben dolgozott Buday Kálmán professzor mellett. 1932–1938-ban a III. számú Sebészeti Klinika tanársegédje volt. Ekkor Ádám Lajos professzor mellett dolgozott és nekrológja szerint több ezer nagy műtétet végzett, főként helyi érzéstelenítésben. 1938-ban az USA-ba emigrált. 1938-ban a Chicagói Egyetemen Assistant in Medicine beosztásba került és felhagyott a patológiai gyakorlattal. Orvosi oklevelét nosztrifikáltatta. 1943-ban megkapta a PhD fokozatot. 1949-től a mellkasi betegségek és mellkassebészet professzora lett a Kaliforniai Egyetemen. 1950-ben részt vett a Nemzetközi Hisztológiai Társaság megalapításában, amelynek 1956-ban alelnökévé, a következő évben elnökévé választották. 1956-ban áttelepült Kaliforniába, ahol a Palo Alto Medical Center and Medical Research Foundation-ben dolgozott haláláig. Tagja volt az American Journal of Clinical Pathology és a Journal of Histochemistry szerkesztő bizottságának és több tudományos társaságnak.
Világhírű enzimhisztokémikus, az 1939-ben az alkalikus foszfatáz hisztokémiai kimutatásáról írt tanulmányával új korszakot nyitott. Tanulmányozta az enzimek szöveti lokalizációját, speciális festési eljárásokat dolgozott ki, a retikulum kimutatására szolgáló ezüstimpregnációs módszert róla nevezték el. Jelentős eredményeket ért el a kísérletes patológia területén is a tbc-vel és a diabétesszel kapcsolatban. Számos tudományos közleménye jelent meg.
Házastársa Kerekes Margit volt, akit 1939. szeptember 22-én az Egyesült Államokban vett nőül. Felesége orvosi főkönyvtárosként dolgozott a Billings Hospitalban.
Főbb művei
- Állatkísérleti adatok a helyi érzéstelenítőszerek méreghatásához (Budapest, 1935)
- A mikrotechnikai vaskimutató eljárások bírálata (Debrecen, 1936)
- Microscopic Histochemistry. Principles and Practice (Chicago, 1952)
Díjai, elismerései
- Ward Burdich Award of the American Society of Clinical Pathologists (1955)
Jegyzetek
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. február 20.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1885/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ California Death Index, 1940-1997. (Hozzáférés: 2021. február 20.)
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Honti József: Gömöri György dr. (1904-1957) emlékezete (1979. július 1.) Orvosi Hetilap, 120. évfolyam, 26. szám, 1582–1586. o.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
