Buday Kálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Buday Kálmán
Buday Kálmán (1919).jpg
Született Buday Kálmán Mihály Mátyás
1863. október 13.
Pécs
Elhunyt 1937. november 17. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Békésy Anna
Foglalkozása
  • orvos
  • patológus
  • egyetemi tanár
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1886, orvostudomány)
Sírhelye Farkasréti temető (7/2-1-7)
A Wikimédia Commons tartalmaz Buday Kálmán témájú médiaállományokat.

Buday Kálmán (Pécs, 1863. október 13.[1]Budapest, Józsefváros, 1937. november 17.)[2][3] orvos, patológus, egyetemi tanár, akadémikus.

Élete[szerkesztés]

Édesapja nemes Buday Béla (1823–1900),[4] a pécsi káptalan uradalmi mérnöke, édesanyja Kelemen Tekla (1842–1902) volt.[5] Tízgyermekes nemesi családból származott. Ismert testvérei Buday Béla (1865–1944) mérnök, Buday László (1873–1925) statisztikus, egyetemi tanár és Buday Dezső (1879–1919) jogász.

1881-ben a Ciszterci Rend Pécsi Katolikus Főgimnáziumában érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen folytatta és 1886-ban orvosi oklevelet szerzett. Ugyanettől az évtől a Budapesti Kórbonctani Intézetben dolgozott, 1890-től műtőorvos volt az I. számú Sebészeti Klinikán. Külföldi tanulmányút (1894–95) után a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen a kórbonctan helyettes tanára, 1896-ban magántanára, majd még ebben az évben nyilvános rendes tanára. 1913-tól 1934-ig, nyugdíjazásáig a kórbonctan nyilvános rendes tanára a Budapesti Tudományegyetemen, illetve a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen és az I. számú Kórbonctani Intézet igazgatója.

1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező-, majd 1931-ben rendes tagja lett. Jelentős kutatásokat végzett az osteogenesis imperfecta, a szájüreg és tüdő üszkös gyulladása, a lymphogranulomatosis és a tuberkulózis kórbonctana terén. Elsőnek állapította meg, hogy a tüdőtuberkulózis kialakulásában a külső újrafertőződés hatására a lappangó belső gócok fellángolásával lehet számolni. Leírta a sebfertőzés egyik róla elnevezett kórokozó baktériumát.

A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Felesége Békésy Anna.

Művei[szerkesztés]

  • A csontok és ízületek gümőkórja (Budapest, 1895)
  • A pathológiás óriásnövés egy esete. Jancsó Miklóssal. (Kolozsvár, 1897)
  • Kórboncolástan. Veszprémy Dezsővel. (Budapest, 1914)
  • A vaslerakódások jelentősége a Banti-kóros lépdaganatokban (1917)
  • Az anaemiák kórbonctana (Budapest, 1928)
  • A lymphogranulomatosis kórbonctana és kórszövettana (Budapest, 1930)
  • A constitutio szerepe a rheumas betegségek keletkezésében (Budapest, 1931)
  • A lymphogranuloma-sejtek szerkezetéről. Akadémia székfoglaló. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
  • A gümőkór alaki tulajdonságai tekintettel annak különböző időszakaira (Orvosképzés, 1936)
  • A tuberculosis, mint szociális bántalom. A gümőkór szociálpathológiája. (Extrapulmonalis tuberculosis. Budapest, 1938)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születési bejegyzése a pécsi római katolikus keresztelési akv. 65/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  2. Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2153/1937. folyószáma alatt.
  3. Gyászjelentése (1937). (Hozzáférés: 2021. december 24.)
  4. familysearch.org Buday Béla gyászjelentése
  5. familysearch.org Buday Béláné Kelemen Tekla gyászjelentése

Források[szerkesztés]