Forró Pál (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forró Pál
1931 körül
1931 körül
SzületettFischer Pál
1884. február 22.[1]
Bécs
Elhunyt1942. január 29. (57 évesen)
Budapest[2]
Álneve
  • P. Heath
  • G. P. Heath
  • Hevessy Endre
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17A-2-16)
Sablon • Wikidata • Segítség

Forró Pál, 1899-ig Fischer[3][4] külföldön leggyakrabban: Paul Forro, (Bécs, 1884. február 22.[5] – Budapest, 1942. január 29.) magyar ügyvéd, regényíró, színműíró, forgatókönyvíró, műfordító, színházi és filmszakíró.

Élete[szerkesztés]

Fischer Lázár (Lipót) kereskedő és Glaser Regina gyermekeként született. Középiskoláit Budapesten végezte, majd Kolozsvárott a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát[6] 1906-ban, de ügyvédként csak rövid ideig tevékenykedett. Ezt követően néhány évig egy kereskedelmi iskolában tanított. Első írásai a Budapesti Hírlapban és a Múlt és Jövő című folyóiratban jelentek meg. 1917-ben jelent meg első regénye, az Egy diákkor története, amelyről Nagy Lajos hosszú méltatást írt. A Tanácsköztársaság idején a Társadalmasított Mozgóképüzemek Ügyvezető Tanácsa által létrehozott Művészeti Osztály vezetetője volt.[7] Az 1930-as években írásai jelentek meg olyan lapokban, mint a Délibáb, Tolnai Világlapja, Pester Lloyd, Magyar Uriasszonyok Lapja, illetve magazinokban, mint például a ? Magazin.[8]

A Színházi Élet magazin rovatvezetője volt, ahol verseit is megjelentette. Ő alapította a Magyar Rádió Ujságot, amely azonban hamar megszűnt.

Alapítója és főtitkára volt a Magyar Színpadi Szerzők Egyesületének (Heltai Jenő elnök mellett), illetve a szintén általa alapított Országos Magyar Filmegyesület alelnöke. A Magyar PEN Club igazgatósági tagja volt.

Forgatókönyvíróként a magyar filmgyártás egyik elindítója.

Több regénye illetve korszakot ábrázoló kultúrantropológiai esszéje P. Heath, G. P. Heath író név alatt jelent meg.

Elsősorban a zsidótörvények korlátozásai miatt használta még a Max Henneberg, Fischer Pál, Angelo, Kertész Géza, Hevessy Endre álneveket is.

A két világháború között a diákok körében a tíz legolvasottabb író között volt.

Az irodalomtörténet körülbelül 100 regényéről tud. Ő maga többre, körülbelül 120-ra emlékezett vissza. Ezek háromnegyede (75) Faragó Miklós Világvárosi Regények sorozatában jelent meg.

A kortárs irodalomtörténészek nagyrészt az erotikus irodalomhoz sorolták műveit. Természetesen ezt kora, a két világháború közti Magyarország fogalmaihoz képest kell érteni. Az tény, hogy ellentétben más híres kortárs írókkal ilyen címen se indult eljárás ellene soha.

Mások a lélektani ábrázolást emelik ki munkásságában.

Sokan témaválasztásában, a felső középosztállyal mutatott szimpátiájában látják az okát annak, hogy a második világháború után csaknem teljesen elfeledték.

Hosszú szenvedés után hunyt el májrákban 1942. január 29-én.[9][10]

Családja[szerkesztés]

Felesége Kunvári Györgyi vegyész, Kunvári Fülöp és Goldmann Mária lánya, akivel 1911. október 26-án Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[11] Sógornői Kunvári Bella nőmozgalmi aktivista (József Attila fogorvosa és egyik szerelme volt) és Kunvári Lilla szobrász- és éremművész voltak.

Forgatókönyvei[szerkesztés]

  • A régiséggyűjtő (magyar rövid játékfilm, 1917), rendezte: Deésy Alfréd
  • Az ezresbankó (1917), rendezte: Deésy Alfréd
  • Havasi szerelem, (1918), rendezte: Hintner Cornélius
  • Vihar után (magyar romantikus dráma, 1918), rendezte: Sugár Pál
  • Csitri (1918), rendezte: Josef Stein
  • A szeszély (1918), rendezte: Josef Stein
  • A dada (1919), rendezte: Damó Oszkár
  • A lavina (1919), rendezte: Deésy Alfréd
  • Fejedelmi nap (1919), rendezte: Deésy Alfréd
  • Az egér (rövidfilm, 1921), rendezte: Gellért Lajos
  • A kis lord (második magyar filmváltozat, 1922)
  • Arsène Lupin utolsó kalandja (magyar film, 1923), rendezte: Fejős Pál, (forgatókönyv)
  • Várkisasszony, (Mon béguin, francia film. 1931), rendezte: Hans Behrendt, (regényéből)
  • Rotschild leánya (1937), rendezte: Bródy István, Gaál Béla

Fordításai[szerkesztés]

  • Navarrai Margit: Heptameron, Nova Irodalmi Intézet, 1925, fordította: Forró Pál és Szini Gyula
  • Don Juan. Ama nemes és vitézlő gróf emlékiratai, melyeket Frater Augustinus spanyol barát huszonöt évi szorgalmas búvárkodással gyűjtött össze ..., Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1925, fordította: Forró Pál és Szini Gyula
  • Honoré de Balzac: Borsos történetek, Nova Irodalmi Intézet, 1925
  • Louvet de Couvray: Faublas. A gáláns kor vidám és vakmerő lovagjának kalandjai ..., Nova Irodalmi Intézet, 1925
  • 1001 éjszaka. A kelet sokszínű, szerelmesen izzó, mámorosan bódító virágainak legszebb fürtje, Nova Irodalmi Intézet, 1926, fordította: Forró Pál és Szini Gyula
  • Hugo Bettauer: Lilike nyomában, Nova Irodalmi Intézet, 1926
  • Harry Hervey: A fekete papagáj, Légrády testvérek, Pesti Hírlap könyvek 1., 1927
  • Fedor von Zobeltitz: Ketten a napsütésben, Légrády testvérek, Pesti Hírlap könyvek 5., 1928
  • Brandon, John G.: X. Y. Z. – egy apróhirdetés bonyodalmai, Légrády testvérek, Pesti Hírlap könyvek 39-40., 1928
  • Robert Kohlrausch: A holt tavon, Világirodalom Könyvkiadó
  • Alexander Zoubkoff: Életem és szerelmeim - Zoubkoff kapitány naplója, Sándor József és Társa, 1928
  • Honoré de Balzac: A harmincéves asszony, Légrády testvérek, 1928
  • Paul Henri Féval: Az égbolt lovagjai (regény), Légrády testvérek, Budapest, 1928, (Pesti Hírlap könyvek, 37.), EK
  • Walter Scott: A talizmán (regény), Légrády testvérek, Budapest, 1929, EK
  • Walter Scott: A titkos házasság (Kenilworth) (regény), Légrády testvérek, Pesti Hírlap könyvek 79-80., Budapest, 1929
  • Göste Segercrantz: Lord Hunter, a hazárdjátékos, Légrády testvérek, Pesti Hírlap könyvek 101., Budapest, 1929

Versei[szerkesztés]

Versei a Színházi Életben jelentek meg. Kötete nem jelent meg.

Színművei[szerkesztés]

  • Békeffy Lászlóval: A város, 1920, (a Várszínházban került színre)
  • Villányi Andorral: Legénykérés, Légrády testvérek, 1921, (a Belvárosi Színházban mutatták be)
  • Szini Gyula - Forró Pál: Láva (színmű három felvonásban), Színházi Élet (folyóirat), Budapest, 1924
  • Sem egymással, sem egymás nélkül, Színházi Élet (folyóirat), Budapest, 1932

Színházi szakírásai[szerkesztés]

  • Dr. Forró Pál: Színház és mozi, A magyar film olvasókönyve - 1908-1943/Szöveggyűjtemény c. kötetben, Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001, szerkesztette: Kőháti Zsolt
  • Forró Pál: Színpadi siker, a Művészeti almanach 1919 - A Színházi Élet évkönyve c. kötetben, Színházi Élet, Budapest, 1919, szerkesztette: Incze Sándor

Regényei[szerkesztés]

(A Világvárosi Regények sorozatban 1932 és 1942 között megjelent kisregényeit lásd lentebb.)

EK: E-könyv. A linkre kattintva az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Könyvtárában (MEK) elolvasható, letölthető.

  • Egy diákkor története, Dick Manó Kiadása, Budapest, 1917, 1920; Az Ifjuság Könyvkiadó, Budapest, 1921, (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Huszonhatévesek, Dick Manó Kiadása, Budapest, 1918; a Kurtizánnal egy kötetben (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Kurtizán, 1920, a Huszonhatévesekkel egy kötetben (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Bíborhullám, Ifjúság Könyvkiadó, Budapest, 1920; a Halkuló vágyakkal egy kötetben (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1923
  • Különös tüzek, Ifjúság Könyvkiadó, Budapest, 1921
  • Az elátkozott asszony, 1921
  • A gyönyörváros, Kellner István Kiadása, Budapest, 1921
  • Szerelem, Pán Kiadó, Temesvár (Timişoara), 1922, Pán könyvtár 11.
  • A megölt szerelem, Dante Könyvkiadó, 1922, A Szenvedéllyel egy kötetben (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Szenvedély, Dante Könyvkiadó, Budapest, 1922, A megölt szerelemmel egy kötetben (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Ábrándkergetők, Fővárosi k.-ny., Budapest, 1923
  • Lohengrin kisasszony, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1923, Magánkiadás, Budapest, 1923, (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Az erkölcstelen Omár, Dante Könyvkiadó, Budapest, 1923
  • Halkuló vágyak, Dante Könyvkiadó, Budapest, 1923
  • Giuliánó megkísértetése, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1923; a Különös tüzek című regényével egy kötetben, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • Királyi szeretők, Béta, Budapest, 1924
  • Egy serdülő pesti diák naplójából, Teleia, Budapest, 1925
  • Kegyetlen asszonyok, Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1925
  • Borgia Lukrézia - Kegyetlen asszonyok II. része, Nova Irodalmi Intézet (Nova Uti könyvtára sorozat), Budapest, 1925
  • Az asszony, aki szeretni akart, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, Budapest, 1926, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928 EK
  • Ha mindenki megszépülne, Légrády Testvérek Kiadása, (Pesti Hírlap könyvek, 49.), Budapest, 1928, EK
  • Archibald Rice éjszakái, Rozsnyai Károly Kiadása (Forró Pál Munkái sorozat), Budapest, 1928
  • A züllött férfi; Aki mindig csak vendég, (Forró Pál Munkái sorozat): Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1928
  • A lord titkárnője, Légrády Testvérek, (Pesti Hírlap könyvek, 155.), Budapest, 1930
  • Életre-halálra!, Légrády Testvérek és Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.T., Budapest, 1931, Ragyogó Regénytár
  • P. Heath (a kötetben fordítóként szerepel a neve): Selyemmámor, Légrády testvérek, Pesti Hírlap könyvek 208., 1931
  • P. Heath (a kötetben fordítóként szerepel a neve): Vakmerő játék, Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Milliók könyve könyvsorozat, Budapest, 1933
  • Társas utazás, Magánkiadás, Budapest, 1933, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1933
  • Kamaszlányok, Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1935
  • Az üldözött asszony, Világkönyvtár, Tolnai Rt., Budapest, 193?
  • G. P. Heath: Kényszerházasság, Világkönyvtár, Tolnai Rt., Budapest, 193?
  • TE... és a szerelem (a nemek harca modern megvilágításban), Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1935
  • Az agglegény, Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1936
  • Játék a havason, Nova Irodalmi Intézet, Budapest, 1937
  • Az üldözött asszony, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. (Világkönyvtár sorozat), Budapest, 1938
  • Ábrándkergetők, Fővárosi Könyvkiadó Rt., Budapest
  • „A férfi mind gazember!”, Kisgörgényi Bartha Ferenc Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1941
  • Az irigyelt férj, Rozsnyai Károly Kiadása, Budapest, 1941
  • Holttesteken át. Katalin cárnő regénye, Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt., Budapest
  • A szerelem életveszélyes, Unio, Budapest, 1941
  • Veszélyes szemek, Csillag (kiadó)?, Csillaghegy, 1941
  • Független úriasszony, Unio, Budapest, 1942
  • Forró Pál-Nagy Sándor-Erdős József: A műveltség útja XII., Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest
  • Dráma Hollywoodban, Unikornis Kiadó, Budapest, 1991
  • G. P. Heath: A boldog házasság tudománya, Forrás Könyvkiadó, Budapest

A Világvárosi Regények sorozatban megjelent kisregényei (1932-1942)[szerkesztés]

EK: E-könyv. A linkre kattintva az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Elektronikus Könyvtárában (MEK) elolvasható, letölthető.

  • A kínos botrány, 11. szám, 1932, EK
  • Leszámolás, 15. szám, 1932, EK
  • Nizzai kaland, 23. szám, 1932, EK
  • Silvia két táncosa, 32. szám, 1932, EK
  • Őnagysága, a betörő, 40. szám, 1932, EK
  • Kvittek vagyunk..., 46. szám, 1933, EK
  • A mókusbunda, 79. szám, 1933, EK
  • Két nő, egy férfi, 91. szám, 1933, EK
  • A szörnyű felfedezés, 112. szám, 1934, EK
  • Trópusi történet, 121. szám, 1934, EK
  • Két asszony álarcban, 133. szám, 1934, EK
  • Fizet a múlt, 142. szám, 1934, EK
  • Párbaj a szerelemmel, 153. szám, 1935, EK
  • Fogat fogért, 164. szám, 1935, EK
  • Gyilkosság a Youkon mellett, 170. szám, 1935, EK
  • Péter két asszonya, 183. szám, 1935, EK
  • A szélhámos, 202. szám, 1935, EK
  • A végrendelet, 220. szám, 1935, EK
  • Őfensége nősül, 231. szám, 1935, EK
  • Úrilány a zongoránál, 245. szám, 1936
  • Asszonyom fizessen, 258. szám, 1936
  • Tisztítótűz, 289. szám, 1936, EK
  • Egy asszony megszökik, 305. szám, 1936, EK
  • Unlak, angyalom!, 316. szám, 1936
  • Férficsere, 325. szám, 1936, EK
  • A próbakisasszony, 331. szám, 1936, EK
  • Borotvaélen, 340. szám, 1936, EK
  • Egy asszony lemond, 347. szám, 1936, EK
  • Ostoba férfiak, 355. szám, 1936
  • Lulut zálogba csapják, 364. szám, 1937
  • Ákos két menyasszonya, 371. szám, 1937
  • Csak tréfa volt!, 385. szám, 1937
  • A férfiak összetartanak, 400. szám, 1937
  • Matildból démon lesz, 407. szám, 1937
  • Talált pénz, 415. szám, 1937
  • Az a buta szerelem, 422. szám, 1937
  • A cinkosok, 431. szám, 1937
  • Agglegényadó, 436. szám, 1937
  • Asszonyfurfang, 446. szám, 1937
  • Az elrabolt öregség, 454. szám, 1937
  • Sok baj van a férfiakkal, 474. szám, 1937
  • Amíg az udvarlóból vőlegény lesz, 484. szám, 1938
  • Amíg a vőlegényből férj lesz, 493. szám, 1938
  • Egy asszony bosszút áll, 504. szám, 1938
  • Az akt-modell, 510. szám, 1938
  • Muszáj hazudni!, 517. szám, 1938
  • Hat lázas óra, 529. szám, 1938
  • Az 500 pengős csók, 538. szám, 1938
  • Körtánc, 547. szám, 1938
  • Farkasverem, 548. szám, 1938
  • Csak füttyentek neki!, 557. szám, 1938
  • Szerelem hat áldozattal, 565. szám, 1938
  • Klári rossz útra tér, 573. szám, 1938
  • Lázadás, 586. szám, 1939
  • Ha elfogy a pénz, 595. szám, 1939
  • Dráma Hollywoodban, 604. szám, 1939
  • A magányos férfi, 610. szám, 1939
  • A szakítás magasiskolája, 624. szám, 1939
  • Nehéz ma lánynak lenni!, 634. szám, 1939
  • A tanár úr szerelmes, 657. szám, 1939
  • Elefántkisasszony, 668. szám, 1939
  • Kis egér macskát fog, 675. szám, 1939
  • Pezsgős vacsora, 689. szám, 1940
  • Megmentem Jucit, 699. szám, 1940
  • A csodálatos ajándék, 720. szám, 1940
  • Laci új életet kezd, 730. szám, 1940
  • 16 éven felülieknek, 740. szám, 1940
  • Lámpaláz, 748. szám, 1940
  • Zsuzsit megnevelik, 754. szám, 1940
  • Nusit kirakatba teszik, 764. szám, 1940
  • Amy ért a szerelemhez, 772. szám, 1940
  • A lányok jobban értik, 781. szám, 1940
  • A féltékenység iskolája,[12] 792. szám, 1941
  • A férfit ismerni kell, 833. szám, 1941
  • Játék a szerelemmel, 849. szám, 1941
  • Az igazi asszony, 906. szám, 1942

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04629.htm, Forró Pál, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 136158/1899. Forrás: MNL-OL 30793. mikrofilm 409. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 8. oldal 27. sor
  4. ↑ Egyes forrásokban a többek között az ő műveit is betiltó 1944-es BM rendelet alapján tévesen: Friedmann. Azonban a névváltoztatásról ld. a 136158/1899 BM rendeletet. http://www.macse.hu
  5. ↑ Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 2347/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 14.)
  6. ↑ Egyes forrásokban Budapesten
  7. ↑ Balogh
  8. ↑ Ígyǃ Írásban emlegetik Kérdőjeles Magazinként is.
  9. ↑ Bp. XIV. kerületi állami halotti anyakönyv, 114/1942.
  10. ↑ A korabeli pesti szóbeszéd szerint a zsidótörvények miatti elkeseredésében öngyilkos lett.
  11. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1385/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  12. ↑ Azonos címmel Nógrádi Bélának is megjelent kisregénye 1937-ben (444. szám).

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Forró_Pál_(író)&oldid=26771939”