Ugrás a tartalomhoz

Formatervezés

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A formatervezés, ipari formatervezés vagy dizájn az iparművészeten belül mindazon tevékenység, amely az iparilag előállított tárgyi világ formai-esztétikai kialakításával foglalkozik. Maga a kifejezés a második világháború utáni időszakban alakult ki. A formatervezés ötvözi az esztétikát, a formát, a funkcionalitást, és innovatív módon kiemeli a tárgya egyedi tulajdonságait. A formatervezés fogalma kapcsolódik az építészethez, az iparművészet más ágaihoz (bútorok, ékszerek, dísztárgyak, csomagolások stb.), ipari alkotások (autók, járművek, technikai eszközök, gépi berendezések) tervezéséhez.

Design mint fogalom

[szerkesztés]

Az angol design után a magyarban is használt dizájn[1] szó meghatározásánál sokkal többet mond a fogalom láttatása, hiszen a formatervezett tárgyak észlelésének esztétikai élménye magáért beszél. A dizájn nemcsak tükrözi, hanem meg is határozza életminőségünket. Az igényesen tervezett tárgyak használhatóságuk mellett szépséget visznek a hétköznapok világába, formaviláguk többletjelentésével értékessé teszik környezetünket. A dizájnerek, formatervezők minden érzékükkel figyelik és a forma nyelvére fordítják a társadalomban, és az egyes emberekben lejátszódó változásokat, igényeket, gondolatokat.

"A jó dizájn segít, a rossz dizájn bénít" – EIDD (European Institute for Design and Disability) –, ráadásul, a legtöbbször észrevétlenül, hiszen sokszor tudatosan nem is érzékelve, a tárgy-, a forma-, a környezet- és a vizuális kultúra szerves részét képezi hétköznapjainknak.

A "dizájn" szót könnyebb értelmezni, mint magyarra fordítani, hiszen a formatervezés, ami többé-kevésbé megfelelője lenne, jóval szűkebb kategória. A dizájn fogalmába beletartozik a tárgy- és környezettervezés, ami magába foglalja a belsőépítészetet és az építészetet is. Szakmánként vizsgálva a fogalmat, ismerünk bútortervezést, textiltervezést, ezen belül öltözéktervezést, formatervezést. Az iparművészet tárgykörében ide tartoznak a keramikusok, az ötvösök, az üvegművészek. A vizuális kommunikáció területén a dizájner a grafikus, de a virtuális világ, a "web" dizájnerei is. A dizájn tágabb ipari értelmezése kiterjed minden tömegtermelésben készült, az innováció többletértékét hordozó termékre. Ez a magyarázat pedig már igen messze van attól a félreértelmezett dizájnfogalomtól, amely azt a luxuscikkekkel azonosítja. Közel áll viszont a dizájnmenedzsment megközelítéséhez, ami a dizájn üzleti hasznosságára teszi a hangsúlyt, és az innovációban a technológiával egyenrangú partnernek tekinti. Ezért a dizájn tágabb értelmezésben már nem csak tárgy- és környezetalakítás, hanem stratégia, elemzés és folyamat.

Története folyamán a dizájn, más szóval a formatervezés összefonódott a mindennapi élettel és a kultúrával.[2][3] Hatalmas területet fog át, többek között háromdimenziós tárgyakat, az alkalmazott grafikát és integrált rendszereket, az információs technológiától egészen a városi környezetig.[4][5][6] Lissák György könyveiből a formatervezésről olvashatunk.[7] A tervező dizájn szociológiai kérdéseket is felvet.[8]

A designnak sok jelentése van. A design az anyagok és folyamatok
szervezése a legproduktívabb, leggazdaságosabb módon, egy
meghatározott funkcióhoz szükséges elemek harmonikus egyensúlyával.
A technológiai, társadalmi és gazdasági követelményeknek, a
biológiai szükségleteknek és az anyagoknak, az alak, a szín, a
térfogat és a tér pszichofizikai hatásainak az integrációja:
összefüggésekben való gondolkodás.
(Moholy látás mozgásban).

A modern tervezés Amerikában ötven vagy hatvan évvel ezelőtt kezdődött Adler és Louis Sullivan megállapításával, mely szerint: "A forma követi a funkciót."A funkció azt a feladatot jelenti, amelynek a teljesítésére egy tárgyat terveztek, azt a feladatot, amely a forma kialakításában közrehat. Sajnos, ezt az elvet annak idején nem értékelték, de Frank Lloyd Wrightnak, Európában pedig a Bauhaus-csoportnak számos művészkollégájának munkásságán keresztül a "funkcionalizmus" a húszas évek vezéreszméje lett. A régi Bauhaus művészeti egyetem azt az elvet hirdette, hogy az áruk tömegtermeléséhez és a modern építészethez nemcsak mérnökökre van szükség, hanem új gondolkodással áthatott művészekre is, akik pontos ismeretekkel rendelkeznek a régi és az új anyagokról. A bauhaus hagyománya a chicagói Institute of Design új nevelési módszere. Ipari tervezők, művészek, ipari tervezők, építészek, fényképészek és pedagógusok képzése céljából alapították ezt az intézetet, amely a Bauhaus elveit és nevelési módszereit alkalmazza olyan módosításokkal, amelyeket az Egyesült Államok különleges viszonyai és szükségletei határoznak meg.[9][10][11]

"minden folyamatnak megvan a maga szükségszerű formája, amely mindig funkcionális formákat
eredményez. Ezek a pontok közötti legrövidebb út törvényét köveik: lehűlés csak lehűlésnek
kitett felületen történik: nyomás csak nyomási pontokon keletkezik, feszültség csak
feszültségi vonalakon, a mozgás mozgási formákat termet magának – minden energiának megvan a
maga energia formája." (Raoul Francé)
Designkommunikáció
A designkommunikáció védjegyoltalom alatt álló kifejezés, tervezői szemlélet és módszer amely a következőképpen értendő: Designkommunikáció = fejlesztésbe (fejlődésbe) integrált kommunikáció*. (*Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő – 113. évfolyam 12. szám I. kötet, 2008.12.15. Lajstromszám: 196961) Ez egy szemlélet, amely a designt és a jelenlegi életünket meghatározó gazdaságot, valamint a stratégiai kommunikációt próbálja összekötni a hozzá illő státusszal együtt. A kommunikáció ebben a formában nem egy utólagos sallang, hanem a problémakereséssel, problémamegoldással együtt születik és kódolódik a termék, szolgáltatás vagy éppen eljárás fejlődésébe. A tervezés, az alkotás az emberi faj egyik legfontosabb adottsága, lehetősége és egyben kötelessége, figyelembe véve a társadalmi állandó(k) és változó(k) kölcsönhatását. Az alkotói/tervezői képességünk, fajunk létezése óta determinálja a Túlélés – Fennmaradás – Fejlődés hármasát.

Nemzeti dizájnfejlesztési programok az ezredfordulón

[szerkesztés]

A fejlett, illetve a fejlődő országokban körülbelül 1995-től a nemzetek saját dizájn programokba kezdtek.[12][13][14][15] A nemzetközi dizájn kérdésével sok tervező kezdett el foglalkozni.[16] Egyes nemzetközi trendeket megelőzvén Lengyel István már 1992-ben a dizájn növekvő térhódítására hívta fel a figyelmet A design és a tervezőképzés tendenciái az ezredfordulón című könyvével.[17] Ugyanebben az évben előtérbe került az ökológia kérdése is.[18]Zalavári József 1997-ben reagál a Design ökológiai kislexikon című könyvével.[19] Programjaikat állami finanszírozással és pályázatokkal segítették. Amerikára, Európára (Helsinki, Oslo, Stockholm, Koppenhága, Saint-Étienne,[20] Brüsszel[21] London[22][23][24]) Ausztráliára jellemző a kezdeményezés.[25][26] Ennek következtében nagyban felfutott egyes nemzeteknek a minőségi dizájnra épülő terméktervezése.[27][28] Magyarországon 2005-ben többször felvetődött egy Magyar Design Központ létrehozása, a center a régi Erzsébet téri buszmegálló helyén lévő üres épületbe költözött volna bele. A tervezet egyelőre nem valósult meg.[29][30] Az interaktívitás és a dizájn kapcsolatának kérdését az amerikaiak, németek és az angolok feszegetik technikai, programozói képzettségük révén.[31][32] A japán dizájnpolitika 1970-es évektől kezdett el kibontakozni.[15][33][34][35][35][36]

Finn dizájnpolitika 2005-ig

[szerkesztés]

Finnország élen jár az iparművészet és a dizájn területén.[37][38][39]Finnországban a 90-es években indult be a Design 2005! program, amelynek keretében a kormány és a vállalatok jelentős erőfeszítéseket tettek a finn ipari technológiai fejlesztése érdekében. Ennek nyomán, a már korábban létrehozott, és akkoriban megerősített regionális vállalkozási és munkaügyi tanácsadói irodák (Magyarországon a Helyi Vállalkozói Központok töltenek-tölthetnének be hasonló szerepet) segítik a kis- és középvállalatok technológiai tevékenységét.[40] 1995-ben Finnországban összesen 7000 dizájner dolgozott a dizájn területén. Ipari formatervező mindössze 400 volt. A program az 1997-es változattal indult, melyet a finn iparművészeti tanács (National Council for Crafts and Design) készített. A finn nemzeti kutatási és fejlesztési alap 1998-ban egészíti ki az első változatot. A program célul tűzte ki, hogy 2005-re a dizájn lehetséges alkalmazóinak 30%-a minősített dizájnert alkalmazzon, és a finn vállalatok felének stratégiai tervében szerepeljen a dizájn szempont. Ugyanezeket az arányokat 2010-re 50%-ra szeretnék emelni. A finn dizájnerek híre jó, s ez a hírnév megalapozott. Van azonban három olyan terület, ahol a finn dizájnerek gyengék, s így a mai gazdasági életben kevésbé képesek érvényesülni, mint ahogy azt tehetségük indokolná: 1. nem elég szoros a kapcsolatuk az iparral, 2. nem igazán sikeresek saját vállalkozásaik működtetésében és 3. szolgáltatásaikat gyengén menedzselik. Finnországban a Design Forum Finnland a dizájn támogatásának és a dizájnnal kapcsolatos információk nemzeti központja. A finn dizájnnak előkelő múltja van. A finn iparművészeti múzeumnak (Museum of Industrial Art) feladata, hogy gyűjtse, regisztrálja, rendezze és bemutassa ennek a múltnak az emlékeit.[41]

Norvég dizájnprogram 2002-2010

[szerkesztés]

A Norvég dizájntanács (ND) és a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium (NHD) Munkacsoportjának előterjesztése. (Naeringsrettet design som drivkraft. Handlingsplan for Design Center Designrapport 2001) A norvég tervezőirodáknak nincs gazdasági súlyuk, 1-3 alkalmazottat foglalkoztató minivállalkozások. A tanulmány áttekinti a 7 szakmai szervezetet, az 5 egyetemen folyó tervezőképzés főbb formáit, rámutat a dizájnmenedzser-képzés és dizájnerkutatás teljes hiányára. A megnövelt állami szerepvállalás dán, finn, svéd példáira hivatkozva leszögezi, hogy Norvégiának még soha nem volt hosszú távú dizájnprogramja. A norvég dizájnprogram célja kettős: 2005-re a norvég cégek 50%-a alkalmazza a dizájnt termékfejlesztésre, márkaépítésre. 2010-re formatervezésre irányuló projekteknél csak az kaphat támogatást, aki dizájnert alkalmaz, országos dizájnszakértő hálózatukat építik, web-site a norvég dizájnról. 2002 és 2010 között a nemzeti dizájn versenyképességének módszeres felépítését tervezik oktatási intézmények, politikusok, hatóságok bevonásával.

Svéd dizájnprogram

[szerkesztés]

A dizájn iránti megnövekedett érdeklődést mutatja, hogy 1999-ben több kutatási tanulmány készült a svéd gazdaságban az iparvállalatok elégtelen számáról, méretnagyságáról, a növekedést elősegítő intézkedésekről, a felsőoktatás helyzetéről, a svéd ipar virtuális dizájntapasztalatait segítő Svéd Tudás Alapítvány munkájáról.[42] Mindezek közül legfontosabb a svéd kormány által formatervezés helyzetét tekinti át és megfogalmazza a jövő feladatait. A jelentés történeti összefoglalásban és helyi/ nemzetközi kitekintésben taglalja a desgint gyűjtő és bemutató kiállító intézményeket, dizájncentereket, múzeumokat (az 1999-ben Bangbroban létesített Design Múzeummal és a Svensk Form 2000-ben megnyitott dizájncenterével együtt a svéd intézmények száma 25). A Svéd Formatervezés Archívuma 50-60.000 dokumentált dizájntárggyal létezik a Kalmar művészeti Múzeumban.[43]

Dán kormányprogram a dizájn helyzetének megerősítésére

[szerkesztés]

A dán kormány 1997 őszén indította útnak négy évre tervezett, hosszú távú dizájnpolitikai programját. A program előzeteseként áttekintette és értékelte a koppenhágai Design Center (DDC) 20 éves működésének eredményeit. A DDC 26 dizájnprojektet menedzselt, választható tantárgyként bevezette a dizájnt a középiskola 10-12. osztályaiba, 80 kiállítást rendezett Európában, Japánban és Amerikában. Az EU számára több kutatási javaslatot dolgozott ki a kis- és középvállalkozások dizájntevékenységének segítésére. Több mint 30 könyvet adott ki a terméktervezés, grafika dizájnmenedzselés témákban.[44][45] Számos hasonló irányvonal figyelhető meg a dán és a magyar dizájn kultúrának fejlődésében.[46]

Ágai

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A 19. századra nyúlik vissza a gyáripar. Addig a kézművesség volt általános még a műszerkészítésben is.

Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon a szecesszió művészeti irányzata a századfordulón bontakozott ki. Ekkor nagyban fellendült a magyar ipar (Lingel Károly, 1906 – egymásba rakható asztalok). Magyar Művészi Munka néven 1913-ban Magyarországon is elindul az ipari munka megnemesítése. (Lechner Ödön, Vágó József, Kozma Lajos, Fémes Beck Vilmos).

A világháborúk között a járműipar, a bútoripar fejlődött a leginkább a formatervezés tárgykörben. Szablya-Frischauf Ferenc, az Iparművészeti Főiskola tanára és Bozzay Dezső voltak a jelentős iparművészek ez idő tájt.

1950-ben megkezdődött a formatervezők képzése az Iparművészeti Főiskolán. Az első növendékek 1955-ben végeztek formatervező szakon, tevékenységük az 1960-as években bontakozott ki. A fiatal professzionális hazai formatervező szakmának az 1960-1990-es éveket egy sikeres szakasznak tekintjük. Ebben a periódusban szerveződött a Zsennyei Műhely (1977).

Ipari formatervezést jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen lehet tanulni nappali képzésben (doktori képzésben is), a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán, az Óbudai Egyetem Könnyűipari és Környezetmérnöki karán (RKK), valamint a Soproni Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyag-tudományi és Művészeti karán.

Építészeti design

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az építészeti design az adott feladat megoldására kialakított formanyelvet jelöli az építészetben.

Magyarországon

[szerkesztés]

WAMP, (Vasárnapi Művészpiac) mely a hazai dizájnereket fogja össze havonta megrendezett vásáraival, másrészt lehetőséget teremt az alkotók egyéb hazai (Volt fesztivál, Plastik kiállítás, ARC) külföldi megjelenésére is, így láthatóak voltak magyar művészek alkotásai már Bécsben (Blickfang), Berlinben (Collegium Hungaricum), de hamarosan érkeznek Pekingbe és Hollandiába is.

A 2008. február 22-24. között megrendezett WAMP Holland Dizájnfesztivál több ezer látogatót vonzott.

Képzést indító felsőoktatási intézmények

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Archivált másolat. [2010. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 24.)
  2. ↑ G. Boriszovszkij: Szépség, ipar, forma, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971.
  3. ↑ George Nelson: The Design of Modern, 1995, ISBN 0-262-01142-5
  4. ↑ Charlotte & Peter Fiell: Design kézikönyv, Taschen/ Vince kiadó, ISBN 978-3-8228-4618-6
  5. ↑ Design, A forma művészete, válogatta, szerkesztette: Dvorszky Hedvig, Budapest, ISBN 963 336 119 2
  6. ↑ Marcus Fairs: Desgin a 21. században, Alexandra Kiadó, 2006, ISBN 978 963 370 310 6
  7. ↑ Bizám Lenke: Az ipari formatervezésről. Lissák György három műve alapján, világosság, 1980/5.
  8. ↑ Csernyi József: A design szociológiai kérdései: Zsennyei Műhely, 1978.
  9. ↑ Magyar Design 150 éve a Dualizmus korától napjainkig (150 years of the hungarian design since dualism until today, ISBN 963 216 982 4, ISSN 1588-7650
  10. ↑ Penny Sparke: Design - mesterek és mesterművek, 2000, Athenaeum Kiadó, ISBN 963 9261 65 3
  11. ↑ Riccardo Montenegro: A bútor, Officina Nova, 1994, ISBN 963 8185 95 3
  12. ↑ Environmental design: an introduction for architects and engineers / ed. by Randall Thomas, London, 1999.
  13. ↑ Conran, Ference: Designers on Design, 2004, London
  14. ↑ MacCarthy Fiona: British design since 1880, visual history, London, 1982
  15. ↑ a b Package design in Japan : 1987 / Japan Package Design Association (A Japán csomagolástervezés 1987-es évkönyve 451 színes fotó), [Tokyo] : Rikuyo-sha Publ., cop. 1987
  16. ↑ Design history : Past, process, product / [Ed. Terry Bishop], ISBN 0850720974
  17. ↑ Lengyel, Stefan: A design és a tervezőképzés tendenciái az ezredfordulón. Tölgyfa füzetek, Budapest, 1992
  18. ↑ Bezzegh Tibor: A design ökológiai problémái, Zsennyei Műhely, 1992
  19. ↑ Zalavári József: Design ökológiai kislexikon. Szerk.: Demjén Imre, Budapest, 1997, Magyar Tervezőművészek Nemzetközi Zsennyei Műhely Társasága
  20. ↑ Biennale Internationale Design 2004 Saint-Étienne = International Design Biennial Saint-Étienne 2004 / curator Savoye Céline, ISBN 2 912808 06 5 (kötött)
  21. ↑ Design for small communities : A report of interdesign 74 Ontario / Edited by David Fulton ; Sanctioned by the International Council Societies of Industrial Design Brussels, Belgium ; … Association of Canadian Industrial Designers in co-operation with the Goverment of Ontario, Toronto : Macmillan of Canada, cop. 1975, ISBN 0770513115
  22. ↑ British design and art direction : 1992 the 30th annual of the bestin UK and international advertising and graphic design … / [Publ. by] The Designers and Art Directors Assoc. ; [designed by Peartree Design Assoc.], London : Internos, [post 1992], ISBN 1873968027
  23. ↑ Bernard, Malcolm: Art design and visual culture, London, 1998
  24. ↑ 1990 British design and art direction : The 28th annual of the bestof british advertising, television, graphic, product and editorial design / The International Section of Advertising and Design ; Ed. EdwardBooth-Clibborn, London : Design Art and Directors Ass., cop. 1990.
  25. ↑ New British Design, 1998. ed.: Peta Levi
  26. ↑ Brenda Laurel: Design research: methods and perspectives, London, 2003.
  27. ↑ Laye Andrew: The Batsford Encyclopedia of Crafts
  28. ↑ Noel Riley: Stílusok és formák, 2003, ISBN 963 928 3 975
  29. ↑ Pfisztner Gábor: Erzsébet tér, végállomás! Magyar Design Központ, Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, 2005
  30. ↑ A dizájn helyzete és fejlesztésének lehetőségei Magyarországon / szerk.: Kapitány Ágnes és Pohárnok Mihály, Magyar Iparművészeti Egyetem, MIE, 2001
  31. ↑ Directory of designers 1991 / Publ. by The Design Council, London : The Design Council, 1991., ISBN 0 85 072 295 0
  32. ↑ International women in design / Supon Design Group, New York : Madison Square Press, cop. 1993, ISBN 094260430X
  33. ↑ A japán design 1968-as évkönyve Kb. 100 fotó, Tokyo : JETRO, 1968
  34. ↑ Best calendars of the year : vol. 1. The latest trends in calendargraphics / [Foreword Calendar Design Ed. Project], Tokyo : Meisei-Publ. ; Düsseldorf : Nippon Shuppan Hanbai, 1991, ISBN 3910052002
  35. ↑ a b A comparison of package designs in Japan and Europe / [Japan PackageDesign Association], [Tokyo] : Rikuyosha, cop. 1979
  36. ↑ Goldstar design competition : Creating a new age / [… dir. Chul-Ho Kim], Goldstar Design verseny Japán terméktervezés design
  37. ↑ Koós Judith: Finn iparművészet, Budapest, 1971, szerk.: és a tipográfiai teret készítette: Nagy Tibor
  38. ↑ Koós Judit: Design Center - Helsinkben. Művészet, 1968. 3. 20-21.
  39. ↑ Lippich Elek: A finnek és a finn művészet. Budapest, 1908. Athenaeum.
  40. ↑ Fairs, Marcus: Design a 21. században: a dizájn új irányai a tömegtermeléstől a kísérleti törekvésekig, Alexandra Kiadó, 2007
  41. ↑ Thomas Hauffe: Design, a concise history, First published in Great Britain in 1998 by Laurence King Publishing, London, ISBN 1 85669 134 9
  42. ↑ Design in Sweden / The Swedish Institute in collaboration with the Swedish Society for Industrial Design, A svéd dizájn (Sweden books) Kb. 70 ábra és fotó Bibliogr. 141. p., ISBN 9152000303
  43. ↑ Design in Sweden / [Editor Lennart Lindkvist], Stockholm : The Swedish Institute ; The Swedish Society of Industrial Design, 1977
  44. ↑ Danish building design = Daenisches Bau Design Design pour la Construction Danois / Danish Design Council…, Copenhagen : DDC, 1984, ISBN 8787385244
  45. ↑ Design management in practice / European/EEC Design Editions, DanishDesign Council, Fundación BCD ; Ed by Jens Bernsen, Copenhagen : Danish Design Council, 1987, ISBN 8787385368
  46. ↑ Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában : tanulmányok az iparművészet helyzetéről / szerk. Antalóczy Tímea és Kapitány Ágnes ; [közread. a] Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, 319 p. : ill. ; 23 cm, ISBN 963-7164-86-3 (fűzött), Budapest : Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, 2006
  47. ↑ http://www.hg.hu/designfocus Archiválva 2007. április 28-i dátummal a Wayback Machine-ben A hg.hu a Design Focusról

Irodalom

[szerkesztés]
  • Marcus Fairs: Design a 21. században. A design új irányai a tömegtermeléstől a kísérleti törekvésekig; előszó Marcel Wanders, ford. Getto Katalin; Alexandra, Pécs, 2007 ISBN 978-963-370-310-6
  • Charlotte & Peter Fiell: Design kézikönyv. Fogalmak, anyagok, stílusok; ford. Kada Júlia; Vince–Taschen, Budapest–Köln, 2007 (Ikon)
  • Design Center: Hazai formatervezési folyóiratok (1976-1994)
  • Design. A forma művészete; tan. Peter Muller Munk et al., vál., szerk., utószó Dvorszky Hedvig; Képzőművészeti Alap, Bp., 1979 (Képzőművészeti zsebkönyvtár)
  • Ernyey Gyula: Design alapelvek. Válogatás az ipari forma irodalmából (1981)
  • Ernyey Gyula: Design (2000)
  • Koczogh Ákos: Finta László (1978)
  • Koczogh Ákos: Szép tárgyak dicsérete (1978)
  • Lelkes Péter: Zsennyei Műhely (1996)
  • Lissák György: A formáról (2000)
  • Scherer József: 100 év formatan (2000)
  • Vadas József: Művészeti ipartól az ipari művészetig (1979)
  • Vadas József: A forma tartalma. Az ipari formatervezésről; Kossuth, Bp., 1981 (Esztétikai kiskönyvtár)
  • Tubbs, Dougles B: Art and the automobile, London, (1978)
  • Dokumentumok a Magyar Iparművészeti Főiskola életéből : 1945-83 (szerk. Bodor Ferenc ; vál. Bodor Ferenc et al.) (Budapest : S.n., 1983)
  • Magyar Iparművészeti Főiskola /(bev. Pogány Frigyes ; szerk. a Főisk. tanári kollektívája)
  • Kner Imre szakkönyvtára : címjegyzék : (kész. a Magyar Iparművészeti Főiskola Könyvtára Kner-különgyűjteményének állománya alapján) / (kész. Zöldy Pál) (Békéscsaba) ; (Budapest) : Kner Nyomda, 1985.
  • Kner Imre szakkönyvtára : a Magyar Iparművészeti Főiskola könyvtárának Kner-különgyűjteménye / összeáll. Zöldy Pál (megjelent: Békéscsaba : Kner Nyomda, 1985)
  • Iparművészet és tervezőképzés a kilencvenes években : a Magyar Iparművészeti Főiskola szakmai konferenciáján 1991. november 29-én elhangzott előadások és hozzászólások /(szerk. Ferkai András, István Mária, Slézia József) (megjelent: Budapest : Magyar Iparművészeti Főiskola, 1992 )
  • Ernyey Gyula: Az ipari forma története Magyarországon, Művészettörténeti füzetek 8, Cahiers d'historie de l'art, Akadémia Kiadó, Budapest, 1974. ISBN 963 05 0313 1
  • Csekovszky Árpád keramikusművész alkotásainak gyűjteménye / szerk. Csekovszky Árpádné, Csekovszky Balázs; (kiad. a Csekovszky Árpád Művészeti Közalapítvány…).- Budapest: Csekovszky Á. Műv. Közalapítvány, 2001 – 272 p.: főként színes; 30 cm, ISBN 963-00-8512-7 kötött
  • Ipari művészet, 60.1603 – Kossuth nyomda, Budapest, Kiadó: iparművészeti Tanács. Felelős: Juhász László.
  • Forma Hungarica, Mai magyar iparművészet, Hungarian applied art today, Magyar Helikon / 1974. A kötet anyagát összeállította és a bevezetőt írta Domanovszky György. Kossuth Nyomda, ISBN 963 207 224 3
  • A design helyzete és fejlesztésének lehetőségei Magyarországon, szerkesztette: Kapitány Ágnes és Pohárnok Mihály, Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest, 2001. Készült a Magyar Szabadalmi Hivatal nyomdájában Budapesten.
  • Design felső fokon, Top class design, Ipari formatervező-képzés a Magyar Iparművészeti Egyetemen 1950-2005 / Industrial Design at the University of Arts and Design, Budapest. Folprint nyomda, ISBN 963 7164 80 4
  • Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1971, Kossuth Nyomda, Felelős kiadó: dr. Pogány Frigyes
  • Hegedűs József: A hazai Design szervezésének 25 éves története (1975 – 2000), Budapest, 2002, Kiadásért felelős: Hegedűs József.
  • A Magyar Iparművészet az ezredfordulón / Hungarian Applied Arts at turn of the millenium, Magyar Művészeti Akadémia Alapítvány, Stádium Nyomda, Budapest, 2003, ISBN 963212754 4

További információk

[szerkesztés]
  • Skandináv design.lap.hu – linkgyűjtemény
  • Design.lap.hu – tematikus linkgyűjtemény
  • Erdőss Pál: Iparesztétika. Ipari formatervezés; BME Továbbképző Intézet, Budapest, 1970
  • Nikolaus Pevsner: A modern formatervezés úttörői; ford. Falvai Mihály; Gondolat, Budapest, 1977
  • Wilhelm Braun-Feldweg: Ipar és forma; ford. Rozgonyi Ádám; Corvina, Budapest, 1978 (Művészet és elmélet)
  • Designelmélet. Tanulmányok; vál., előszó Slézia József, ford., szerk. István Mária, Slézia József; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1990 (Tölgyfa füzetek)
  • A magyar formatervezés elmúlt évtizedei; előszó Jahoda Ernő; Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Ipari Formatervezők Társasága, Budapest, 2001
  • A design helyzete és fejlesztésnek lehetőségei Magyarországon; szerk. Kapitány Ágnes, Pohárnok Mihály; Magyar Iparművészeti Egyetem, Budapest, 2001
  • Ray Crozier: Pszichológia és design; magyar változat szerk. Farkas András, ford. Thuma Orsolya, Farkas András; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001
  • Design. Mesterek és mesterművek; ford. Kulcsár Dalma et al.; Athenaeum 2000, Budapest, 2001
  • Magyar design. Magyar design 150 éve a dualizmus korától napjainkig; szerk. Vadas József, Bojár Iván András, elemzések Martinkó József et al.; Vertigo, Budapest, 2004 (Octogon könyvek)
  • A magyar formatervezési díj huszonöt éve, 1980–2004. Az Iparművészeti Múzeumban 2004. október 18–november 7. között megrendezett kiállítás katalógusa; szerk. Pohárnok Mihály; Design Terminál Kht., Budapest, 2004
  • Stílusok és formák. A formatervezés és a stílusjegyek története; főszerk. Noël Riley, szerk. Patricia Bayer, ford. Béresi Csilla et al.; Glória, Budapest, 2004
  • Lelkes Péter: ArtDesigner. A magyar formatervezés fél évszázada; Magyar Design Kulturális Alapítvány, Budapest, 2004 + CD-ROM
  • Nagy design könyv; szerk. Bakonyi Gyöngyi, Angyalffy Péter; Perla-Press, Budapest, 2005
  • Az iparművészet változó szerepe az átalakuló vizuális kultúrában. Tanulmányok az iparművészet helyzetéről; szerk. Antalóczy Tímea, Kapitány Ágnes; Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest, 2006 (NKA kutatások)
  • Lakshmi Bhaskaran: A forma művészete. Mozgalmak és stílusok hatása a kortárs formatervezésre; ford. Gebula Judit; Scolar, Budapest, 2007(Scolar design)
  • Charlotte & Peter Fiell: Design kézikönyv. Fogalmak, anyagok, stílusok; ford. Kada Júlia; Vince–Taschen, Budapest–Köln, 2007 (Ikon)
  • Zalavári József: A forma tervezése. Designökológia. Designökológiai kislexikonnal; Scolar, Budapest, 2008 (Scolar design)
  • Vadas József: Ha majd a szépnek asztalánál. Mindennapi design; Jószöveg Műhely, Budapest, 2008
  • Judith Miller: Design. A forma művészete a 19. század végétől napjainkig; ford. Bíró Júlia, Havas Lujza, Kiss Marianne; Geopen, Budapest, 2010
  • Ernyey Gyula: Muchától Rubikig. Magyarország és Kelet-Közép-Európa 20. századi designtörténetéből; Ráday Könyvesház, Budapest, 2010
  • Ernyey Gyula: Design. Tervezéselmélet és termékformálás, 1750–2010; 2. jav., átdolg. kiad.; Ráday Könyvesház, Budapest, 2011
  • Slézia József: Kortárs nemzetközi design; Designtrend Kft., Budapest, 2013
  • Slézia József: Kortárs magyar formatervezés, 2000–2013; Designtrend Kft., Budapest, 2014
  • Chip Kidd: Ítélj elsőre!; ford. Garamvölgyi Andrea; HVG Könyvek, Budapest, 2015
  • Kat Holmes: El(t)érés. Hogyan alakítja a befogadás a tervezést?; előszó John Maeda, ford. Dancsecsné Martonicz Szilvia; Pallas Athéné, Budapest, 2019
  • Zalavári József: Designjátékok. A forma tervezésének játékai és játszmái; Scolar, Budapest, 2020 (A design kézikönyvei)
  • Schneider Ákos: Az emberközpontú tervezés határai. Spekulatív design és poszthumán állapot; Typotex, Budapest, 2022
  • Ernyey Gyula: Iparművészet és design. Adalékok és építőelemek az Iparművészeti Múzeum designgyűjteményéhez; Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2022
  • Vadas József: "Éhe a szépnek". Bevezetés a design történetébe; Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest, 2023 (Metu teória)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Ez a művészeti témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Formatervezés&oldid=27565896”