Designkommunikáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Designkommunikációs termék- és vállalkozásfejlesztési szak
Designkommunikáció alapvetései

A designkommunikáció fogalma[szerkesztés]

DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ = FEJLESZTÉSBE INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ kifejezés védjegyoltalom[1] alatt áll.

A designkommunikáció tervezői/alkotói szemlélet, filozófia és módszer (teória és praxis), amely a következőképpen értendő: Designkommunikáció = fejlesztésbe (fejlődésbe) integrált kommunikáció.

A design; tervezőművészet, kreatív tervezés, alkotói magatartás. Ehhez társul a kommunikáció; a tervezői, alkotói, kreatív kapcsolatteremtés, úgy az önreflexió (belső párbeszéd), mint az interhumánus fenomén szintjén. Így tehát a designkommunikáció egy olyan kapcsolatteremtési szemléletet képvisel, amely HÍD- ként jelenik meg a különböző diszciplínák és diskurzusok, a társadalom és a gazdaság jelenségei között. Interdiszciplináris és interprofesszionális módszerével valós idejű kapcsolatot lehet teremteni oktatás, kutatás és vállalkozás között.[2][3]

A designkommunikáció története[szerkesztés]

A fogalom értelmezése, a design és a kommunikáció módszertani párosítása egy doktori munkához köthető amely a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem égisze alatt született Cosovan Attila[4] tervezőművész és egyetemi oktató kutatási eredményeként. A doktori disszertáció 2009-ben könyv formájában is megjelent DIS.CO címmel[3] A designkommunikáció módszer oktatása 2015-től a Budapesti Corvinus Egyetemen folytatódik.[2][5] Az elnevezés a Marketing-, Média és Designkommunikáció tanszék  nevébe is bekerült.[6] Emellett a Corvinus Egyetem szakirányú továbbképzésként is akkreditálva lett; Designkommunikációs termék- és vállalkozásfejlesztés névvel, melynek programtervezete dr. Cosovan Attila és dr. Horváth Dóra[7] írásaként a nemzetközi sajtóban is megjelent.[8]

A designkommunikáció alapvetései[szerkesztés]

A kreatív üzenet vagy kapcsolatteremtés nem egy utólagos sallang, hanem a problémakereséssel, - feltárással, - megoldással együtt születik és kódolódik a termék, szolgáltatás vagy éppen eljárás fejlődésébe. A tervezés, az alkotás és az ebből fakadó kapcsolatteremtési szándék az emberi faj egyik legfontosabb adottsága, lehetősége, kötelessége és egyben felelőssége – figyelembe véve a társadalmi állandó(k) és változó(k) kölcsönhatását.[9]

Az alkotói, tervezői kapcsolatteremtési képességünk fajunk létezése óta determinálja integrált és differenciált, azaz komplex emberi gondolkodásunkat, amely a minimum és maximum szabályokat figyelembe véve – a megismerés fenomenológiájában – egy holisztikus viszonyrendszerben fogalmazódik meg; ezzel segítve a tervezői, alkotói optimum megtalálását.[10]

anyag–anyagtalan viszonya

túlélés–fennmaradás - fejlődés viszonya

állandó–változó(k) viszonya[11]

A designgondolkodás (design thinking)[12] jellegű társadalmi manifesztációhoz képest a designkommunikáció kilép a tervezői gondolkodás kereteiből, melynek proaktív módszertana és szemlélete a Csíkszentmihályi-féle áramlat (flow-élmény) a Viktor E. Frankl-féle értelemközpontú egzisztenciaanalízis és a szókratészi párbeszéd bölcseletére épít.[13]

Konklúzió: Az állandó és változók együtthatója az alkotás;[2][3][9][11] a kreativitás pedig a túlélési ösztön emberi és emocionális manifesztációja.[2][3][9][11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ = FEJLESZTÉSBE INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ http://coandco.cc/dinamic/disco/37/DESIGNCOMMUNICATION_COPYRIGYHT.pdf
  2. ^ a b c d COSOVAN, A, & HORVÁTH, D 2016, 'EMÓCIÓ - RÁCIÓ: TERVEZÉS - VEZETÉS: DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ', Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 47, 3, pp. 36-57. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2307/
  3. ^ a b c d DISCO / DESIGNKOMMUNIKÁCIÓ. Issuu. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  4. Cosovan Attila
  5. http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/2459/ Cosovan, Attila and Horváth, Dóra (2016) Tervező művész(ek) a közgazdászképzésben. In: EMOK XXII. Országos Konferencia – Hitelesség és értékorientáció a marketingben, 2016 augusztus 29-31., Debrecen.
  6. Corvinusmarketing: Marketing és Média Intézet. Corvinusmarketing: Marketing és Média Intézet. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  7. Magyar Tudományos Művek Tára. vm.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  8. Cosovan Attila, Horváth Dóra (2016): The DIS.CO EXPERT Program on Designcommunication and Leadership. http://artsmanagement.net/index.php?module=News&func=display&sid=1730
  9. ^ a b c cosovan_disco_szinopszis+tezisek. Issuu. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  10. http://issuu.com/cosovan/docs/ca_disco_szinopszis_tezisek_hu?
  11. ^ a b c Cosovan A.: A közhely fenntartható identitása. In: German Kinga (szerk): Sustainable Identities – Fenntartható identitások. Velencei Biennálé Nemzeti Biztosi Iroda, Ludwig Múzeum, 2015, Budapest, 94-99. o. http://www.sustainableidentities.com/wp-content/uploads/2015/05/vb-catalog-web.pdf
  12. https://en.wikipedia.org/wiki/Design_thinking
  13. Sárkány Péter: Értelemközpontú egzisztenciaanalízis és filozófiai tanácsadás Viktor Frankl halálának 15. évfordulójára. Imágó Budapest, 2012, 3: 75–82. http://imago.mtapi.hu/a_folyoirat/e_szovegek/pdf/2(23)2012-3/075-82_Sarkany-P.pdf