Design thinking

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Design Thinking, magyar nevére fordítva tervezői gondolkodás egy olyan módszertant, gondolkodásmódot takar, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend az üzleti életben. Kialakulása a múlt század végére tehető, de igazán kiforrottá és populárissá napjainkban kezdett válni. “A Design Thinking (tervezői gondolkodás) az innováció felhasználó-központú megközelítése, ami a tervezői eszköztárat használja arra, hogy a felhasználói igényeket, az új technológiai lehetőségeket és az üzleti siker feltételeit egy megoldásban egyesítse.” (Tim Brown)

Terjeszkedését és egyre ismertebbé válását valószínűleg annak köszönheti, hogy a felhasználót, az embert állítja módszertanának középpontjába és olyan lelkiállapotot, hozzáállást rejt magában, amely képessé tesz a kreativitás, csapatmunka és innováció legmagasabb szintű kihasználására.

Eredet[szerkesztés]

A módszertan[szerkesztés]

A tervezői gondolkodás számos különböző módszert, gyakorlatot alkalmaz, melyekkel elérhetővé válik az emberközpontú, empatikus problémamegoldás, és olyan termékek és szolgáltatások fejlesztése, amelyek valóban a célcsoport igényeit elégítik ki.

A tervezői gondolkodás lépései[szerkesztés]

A design thinking művelői között sincs mindig feltétlenül egyetértés a folyamat lépéseiről, azonban a legelterjedtebb a következő lépcsőkből áll: megismerés, definiálás, ötletelés, prototípus elkészítése, és tesztelés. A tervezői gondolkodás különlegessége, hogy bár a folyamat ezen meghatározott lépésekből áll, nem kizárt, hogy gyakran vissza-visszatérnek egy korábbi lépéshez, folyamatos iterációval finomítják a készülő terméket, szolgáltatást. A különböző lépésekhez számtalan konkrét módszer, gyakorlat áll rendelkezésre.

Megismerés[szerkesztés]

A tervezői gondolkodás kiindulópontja a célcsoport megismerése. Ahhoz, hogy sikeresen fejlesszünk terméket, szolgáltatást vagy akár szervezetet, a legfontosabb, tervezők szemléletéből kiemelt elem a célközönséggel történő interakció, az igények és az azok mögött húzódó okok megismerése.Ez a lépés leginkább a kutatásról, tanulásról szól.

Definiálás[szerkesztés]

Amennyiben kellő adat áll rendelkezésre az adott célcsoportról, a következő lépés annak konkrét megfogalmazása, hogy min is akarunk fejleszteni, amivel hozzájárulhatunk a célcsoport igényeihez. A meghatározott problémát a lehető legjobban fókuszálnunk kell, azt vizsgálva, hogyan lehet a legpontosabban megfogalmazni a saját célunkat. Az erre nagyon gyakran alkalmazott módszer a "Hogyan tudnánk...?" kérdés-alkotás.

Ötletelés[szerkesztés]

Ha sikerül a lehető legpontosabb meghatároznunk a problémát, a következő lépés, hogy minél több megoldási lehetőséggel rukkoljunk elő. A brainstorming (ötletvihar) sokak által ismert módszere és szabályai itt is alkalmazhatók: nincs lehetetlen, cél a mennyiség, nem a minőség, minden ötlet hasznos. Ebben a fázisban lehet igazán innovatívvá és egyedivé tenni a teljes folyamatot.

Prototípus elkészítése[szerkesztés]

Nagyon fontos, hogy az ötletek közül kiválasztott megoldási javaslatok a tervezői gondolkodás folyamatában ezen a ponton elevenednek meg, szó szerint kézzel foghatóvá válnak. A cél nem a tökéletes verzió megalkotása, hanem a gondolatok valósággá válása, az alkotás tevékenysége. A prototípus a fejlesztett terméktől vagy szolgáltatástól függően szinte bármi lehet, modell, makett, forgatókönyv, szituáció.

Tesztelés[szerkesztés]

Végül, mintegy önmagába visszakanyarodva a folyamat újból a célcsoport irányába nyit, az elkészített prototípusnak ugyanis az az elsődleges célja, hogy újra interakcióba léphessünk azokkal, akiknek a termékünk, szolgáltatásunk elkészült. A tesztelés során kapott visszajelzések teszik lehetővé, hogy ha szükséges, visszatérjünk a prototípus elkészítésének fázisához, és addig finomítsuk, csiszoljuk a végterméket, amíg tökéletessé nem válik. Éppen ezért a prototípus készítés és a tesztelés ciklikusan többször is ismétlődik a folyamatban.

Források[szerkesztés]

Kránitz Éva: Tervezői gondolkodás lépésről lépésre

További információk[szerkesztés]