Fekete László (operatőr)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az operatőrről szól. Hasonló címmel lásd még: Fekete László (egyértelműsítő lap).
Fekete László
Született1889. április 29.
Marosnémeti
Elhunyt1946. december 14. (57 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaGróza Ida
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekete László (Marosnémeti, 1889. április 29. – Kolozsvár, 1946. december 14.)[1][2] erdélyi magyar fényképész, filmoperatőr.

Élete[szerkesztés]

Iskolai tanulmányait követően kitanulta a fényképészmesterséget. Janovics Jenő, a magyar filmgyártás egyik. erdélyi úttörője felkérésére Bécsbe ment operatőri ismereteket tanulni. Hazatérése után 1914-től a Proja Filmgyárnál, majd a Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Vállalatnál volt felvételező, később Janovics Jenő munkatársaként készítette a Proja-filmek laboratóriumi munkáit. A Proja Filmgyár operatőreként együtt dolgozott Kertész Mihállyal, Garas Mártonnal és Fekete Mihállyal is. Az 1910-es évek legjelentősebb erdélyi mestere, aki a gyakorlati munkában kamatoztatta fényképészmesteri képességeit.[3]

Az 1920-as évek végén Fotófilm néven céget alapított Kolozsváron, ahol a Proja filmek laboratóriumi munkái készültek, majd mint fényképész és keskeny oktatófilmek készítője tevékenykedett.

Az 1930-as évek végén, illetve 1940-es évek első felében szisztematikusan fotózta az erdélyi embereket és népviseletet, közreműködött a 17. századi erdélyi magyar templomok karzat- és mennyezetfestményeinek, valamint szószékkoronáinak és paddíszeinek dokumentálásában.[4] Képsorozatban örökítette meg az amerikai légierő 1944. június 2-i kolozsvári bombázásának pusztításait.

A házsongárdi temetőben nyugszik szüleivel és feleségével, Gróza Idával (1895-1933).[2]

Filmjei[szerkesztés]

  • 1914 – A tolonc (rendező: Kertész Mihály)
  • 1914 – Bánk bán (rendező: Kertész Mihály)
  • 1915 – Leányfurfang (rendező: Janovics Jenő)
  • 1915 – Éjféli találkozás (rendező: Garas Márton)
  • 1916 – Liliomfi (rendező: Janovics Jenő)
  • 1916 – Vergődő szívek (rendező: Garas Márton, vagy Janovics Jenő)[5]
  • 1916 – Soha többé… mindörökké (rendező: Mérei Adolf)
  • 1916 – A dolovai nábob leánya (rendező: Janovics Jenő)[6]
  • 1916 – A szobalány (rendező: Mérei Adolf)
  • 1917 – Csaplárné a betyárt szerette (rendező: Janovics Jenő) (kisjátékfilm)
  • 1917 – A tanítónő (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – Az utolsó éjszaka[7] (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – A vasgyáros (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – A megbélyegzett (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – Ciklámen (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – A névtelen asszony (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – Szerzetes (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – A Gyurkovics lányok (rendező: Fekete Mihály)
  • 1917 – A vén bakancsos és fia a huszár (rendező: Fekete Mihály)
  • 1917 – Hotel Imperial (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – Sergius Panin (rendező: Janovics Jenő)
  • 1917 – A vágy (rendező: Fekete Mihály)
  • 1917 – Baccarat (rendező: Janovics Jenő)
  • 1914 – A feleség (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – A legszebb kaland (rendező: ?)
  • 1918 – Falusi madonna (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – A medikus (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – A szerelem haláltusája (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – Andor (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – Asszonyi eskü (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – Lila test, sárga sapka (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – Akik életet cseréltek (rendező: Fekete Mihály)
  • 1918 – Palika (rendező: Janovics Jenő, Hetényi Elemér)
  • 1918 – A kancsuka hazájában (rendező: Fekete Mihály)
  • 1918 – A vadorzó (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – A métely (rendező: Fekete Mihály)
  • 1918 – Sarah grófnő (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – Tisztítótűz (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – A medikus (rendező: Janovics Jenő)
  • 1918 – Doktorok tragédiája (rendező: Fekete Mihály)
  • 1919 – A mozitündér (rendező: Hetényi Elemér)
  • 1920 – A két árva (rendező: Janovics Jenő) (román)
  • 1920 – Din Grozaviile lumii (A világrém) (rendező: Janovics Jenő) (román)
  • 1923 – Barbosul (A szakállas ember) (rendező: Salgó Géza) (román)
  • 1924 – Színház és Társaság, divatrevü filmje (rendező: Janovics Jenő) (román)
  • 1926 – Alo, America! (Halló, Amerika!) (rendező: Gróf László, Hetényi Elemér) (román)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Fekete László a MaNDA adatbázisában  – A Magyar életrajzi lexikonban, és annak alapján sok más helyütt, téves halálozási évszám szerepel.
  2. ↑ a b Fekete család sírja
  3. ↑ MÉL
  4. ↑ Kelemen 1945
  5. ↑ Az egyes források eltérnek a rendezőt illetően. Az IMDb nem hiteles információja szerint Korda Sándor is.)
  6. ↑ Rendezőasszisztes: Korda Sándor.
  7. ↑ Ismert A nehéz szerep címmel is.

Források[szerkesztés]

  • ↑ MÉL: Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • ↑ Fekete László a MaNDA adatbázisában: Fekete László. mkt.yii.hu. Budapest: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) (1994) (Hozzáférés: 2017. március 11.) arch
  • ↑ Kelemen 1945: Kelemen Lajos: Erdélyi magyar templomi karzat- és mennyezetfestmények a XVII. századból. Kolozsvár: Erdélyi Tud. Int. (Minerva Ny.). 1945. = Az Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve,  
  • ↑ Fekete család sírja: Kiss András: Kiss-Jakó letét – Házsongárdi fotók [418]: Fekete László (m.1908). eda.eme.ro. Kolozsvár: Erdélyi Digitális Adattár (2012) (Hozzáférés: 2017. március 12.) arch – A síremlék leírása: „Absztrakt: Hamvvedres, kereszttel, szoborral, domborművel; Leírás: Beton. A síremlék keleti fülkéjében Fekete Lászlóné és Fekete László fehér márványszobra IDUKA és LACI felirattal. A Fekete Lászlóné szobrának hiányzik a feje. Nyugati oldal: FEKETE CSALÁD SÍRHELYE; Keleti oldal: ID.FEKETE LÁSZLÓ 1857-1908, ID. FEKETE LÁSZLÓNÉ 1862-1930, FEKETE LÁSZLÓNÉ GRÓZA IDA 1895-1933, FEKETE LÁSZLÓ 1889-1946”.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fekete_László_(operatőr)&oldid=26058443”