Ugrás a tartalomhoz

Ełk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ełk
Ełk látképe a tó hídjáról
Ełk látképe a tó hídjáról
Ełk címere
Ełk címere
Ełk zászlaja
Ełk zászlaja
Közigazgatás
Ország Lengyelország
VajdaságVarmia-mazúriai
JárásEłki
Rangváros
Alapítás éve1425
PolgármesterTomasz Mariusz Andrukiewicz
Irányítószám19-300
Körzethívószám(+48)87
RendszámNEL
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség60 390 fő (2021. márc. 31.)[3]
Népsűrűség2 868,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság147 m
Terület21,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 53° 49′, k. h. 22° 21′53.816667°N 22.350000°EKoordináták: é. sz. 53° 49′, k. h. 22° 21′53.816667°N 22.350000°E
Ełk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ełk témájú médiaállományokat.
Az ełki vár romjai
A II. János Pál tér

Ełk (1939 előtt Łek, németül Lyck, litvánul Lukas) város Lengyelországban, a Varmia-mazúriai vajdaságban. Ełk Mazúria központja és 1999-től az ełki járás központja is.

1957 és 1975 között a város a białystoki, majd 1975 és 1998 között a suwałki vajdasághoz tartozott. 1992-től a város az ełki egyházmegye központja is.

Földrajzi helyzete

[szerkesztés]

Ełk a mazúri tóvidék részét képező ełki tóvidéken fekszik az Ełki-tó és az Ełk folyó partján. Ezt a területet Lengyelország zöld tüdejének hívják. Fontos iskolaváros, gazdasági és turisztikai központ.

Története

[szerkesztés]

A város a 14. század végén alakult a Német Lovagrend várához tartozó településként, városjogokat 1445-ben kapott. A reformáció előtt az ełki plébánia a reszli dékán fennhatósága alá tartozott. A 16. századtól kezdve 1945-ig lakói túlnyomórészt evangélikusok voltak. A városban 1896-ban megalakult a Mazúriai Néppárt, majd 1923-ban a Masurenbund (Mazúrok szövetsége). 1896-tól lengyel nyelvű újság jelent meg, a Gazeta Ludowa (Népújság).

Az első világháború alatt komoly károkat szenvedett, de a két háború között gyors fejlődésnek indult Ełk. Ekkor lengyel konzulátus működött a városban. A második világháború alatt kényszermunkatábor létesült és működött a városban. 1945. április 6-án a felszabadított várost az szovjetek átadták a lengyel hatóságoknak. Fennállása óta először került a város lengyel fennhatóság alá.

Jelenleg Ełkben nagy húsüzem, konzervgyár, villamosgép gyár, faipari és ruházati gyár működik. Vasúti és országúti csomópont. A rendszerváltás után város ipari arculata háttérbe szorult, a hatóságok a turisztikát és a környezetvédelmet részesítik előnyben. Előtérbe került a tó rekultivációja, a hulladékgazdálkodás megújítása.

Ełk és az Ełki-tó

Műemlékek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.hagen.de/web/de/hagen_de/02/0205/020505/020505.html
  2. https://www.alytus.lt/lt/apie-alytu/tarptautinis-bendradarbiavimas-1
  3. https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/042815505011-0977670?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ełk című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]