Lida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lida
Lida Montage (2017).jpg
Lida címere
Lida címere
Lida zászlaja
Lida zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Alapítás éve1323
Irányítószám 231300
Körzethívószám 1561
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 99 976 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság158 m
Terület80 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Lida (Fehéroroszország)
Lida
Lida
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 53′ 14″, k. h. 25° 18′ 10″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 14″, k. h. 25° 18′ 10″
Lida weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lida témájú médiaállományokat.
A lidai vár

Lida (Лида) város Fehéroroszország Hrodnai területén, a Lidai járás székhelye. 97,8 ezer lakosával [1] a terület 2. legnépesebb városa. A Nyeman völgyében fekszik, Minszktől 174 km-re nyugatra, Hrodnától 112 km-re keletre, a litván határtól 50 km-re délre. A város az ország lengyel kisebbségének központja (a város lakosságának 38%-át alkotják [2]).

Története[szerkesztés]

Coat of Arms of Lida, Belarus, 1845.png

A várost 1323-ban alapította Gediminas litván nagyfejedelem, mint erősséget a lovagrendek elleni védelemben. Nevét a ljado szóból eredeztetik, mely tisztást jelent. Az erőd körül hamarosan kialakult a város is, melynek fénykora a 16. századig tartott, a Litván Nagyfejedelemség legfontosabb városai közé tartozott. 1590-ben Lida megkapta a magdeburgi városi jogokat. Vára fontos szerepet játszott az orosz-lengyel (1654-1667) és az Északi háborúban (1700-1721). 1759-1834 között piarista kollégium is működött a városban. 1795-ben, Lengyelország 3.felosztásakor került Oroszországhoz. A 19. század 2. felében felgyorsult a város ipari fejlődése, elsősorban a vasút felépülése után. Fafeldolgozó, vasöntő cégek alakultak, ekkor létesítették a sörgyárat és a dohányfeldolgozót is. 1897-ben 9323 lakosa volt a városnak. 1919. április 17-én a lengyel csapatok elfoglalták, 1920-1939 között Lengyelországhoz tartozott. 1939 szeptemberében a BSZSZK-hoz csatolták. 1941. június 27-én a náci német hadsereg elfoglalta. Lida 3 éven át volt német megszállás alatt, ezalatt zsidó lakosságának nagy részét kiirtották (korábban híres rabbiképző is működött itt). A Vörös Hadsereg 1944. július 7-én szabadította fel a várost.

Az 1960-as évektől kialakult és megerősödött gépipari jellege, ez a lakosság ugrásszerű növekedésével járt. 1959-ben 28,5 ezer; 1972-ben 50 ezer; 1989-ben már 91 ezer lakosa volt.

A 18. századi Kresztovozdvizsenszkaja-templom

Gazdasága[szerkesztés]

Lida sokoldalú iparából elsősorban a fejlett gépipart kell kiemelni, melyet három nagyüzem képvisel:

  • Lidszelmas – mezőgazdasági gépgyár, melynek fő profilja a burgonyabetakarító kombájnok gyártása.
  • Lidaagroprommas – gabonabetakarító kombájnok gyára.
  • Nyeman – autóbuszgyár, 1984-ben alapították, 1990-ben kezdődött meg a termelés.

Meg kell említeni még a világítótesteket gyártó LZE-t (Lidszkij Závod Elektrotovarov), a sörgyárat (Lidszkoje), valamint a hús- és tejkombinátot. A város közlekedési szerepköre is fontos, elsősorban mint vasúti csomópont jelentős.

A város élelmiszeriparának híres terméke a Lidai sör

Városszerkezet, látnivalók[szerkesztés]

Lida központi városmagja a Ligyejafolyócska nyugati oldalán terül el, északról és nyugatról vasútvonalak határolják. A sínektől nyugatra új lakótelepek sora található, északra a litván határ felé vezető M11-es út mentén alakult ki Sztrugi városrész. A Ligyejától keletre eső városrészeket két részre osztja a Leninszkaja utca, ettől délre az 1980-as években a városhoz csatolt Lajkovscsina falu és Juzsnij Gorodok lakótelepét, északra pedig a Nagy Honvédő Háború hősi emlékművét találjuk, majd a várossal csaknem egybeépült, de közigazgatásilag különálló Malejkovscsina falu következik. Az M11-es úton a központtól jóval távolabb fekszik Indusztrialnij városrész, mely a gépgyáraknak ad otthont. Az várostól északnyugatra Mologyozsnij szintén Lidához tartozik.

A város főtere, a Lenin-tér

A belváros észak-déli tengelye a Szovjetszkaja, kelet-nyugati a Leninszkaja utca. A két utca kereszteződésénél található a Lenin-tér, ahol a városi és járási tanács épülete áll. A Szovjetszkaja utcán észak felé haladva találjuk az 1747-1770 között épült Kresztovozdvizsenszkaja-templomot és az 1797-1825 között épült Szt. Mihály-katedrálist, mely a régi piarista monostorhoz tartozott. Ez utóbbi mellett egy kis parkban áll Franciszk Szkarina egész alakos szobra. A Lenin-tértől délre, a város 600. évfordulójáról elnevezett tér mellett található a város fő nevezetessége, a négyszög alaprajzú, 12 m magas falakkal rendelkező téglából épült vár. Bástyái közül csak az északkeleti maradt épségben, melyben a vár történetét bemutató kiállítás látható.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lida témájú médiaállományokat.