Hagen (Észak-Rajna-Vesztfália)
| Hagen | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 775 | ||
| Polgármester | Erik O. Schulz | ||
| Irányítószám | 58000-58135 | ||
| Körzethívószám | 02331 | ||
| Rendszám | HA | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 188 687 fő (2021. szept. 30.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 1176 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 106 m | ||
| Terület | 160,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Hagen
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 51° 21′ 34″, k. h. 7° 28′ 30″Koordináták: é. sz. 51° 21′ 34″, k. h. 7° 28′ 30″ | |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Hagen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hagen témájú médiaállományokat. | |||
Hagen (német kiejtése:[haːɡn̩]) a 41. legnagyobb németországi város. A település Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartományban található. A Ruhr-vidék területének délkeleti peremén, Kölntől északkeletre, Dortmundtól 15 km-re délre található Wuppertal közelében, ahol a Lenne és a Volme (az Ennepe folyóval találkozik) folyók találkoznak a Ruhr folyóval. 2010. december 31-én a lakosság száma 188 529 volt.
A városban található a FernUniversität Hagen, amely az egyetlen államilag finanszírozott távoktatási egyetem Németországban. Több mint 67000 hallgatóval (2010. március) számítva ez a legnagyobb egyetem Németországban.
- 11.Személyiségek
- 12.Lásd még
- 13.Hivatkozások
- 14Külső linkek
Történelme[szerkesztés]
Hengsteysee Hagent először 1200 körül említik, és feltételezhetően egy tanya neve volt a Volme és az Ennepe folyók találkozásánál. Burg Volmarstein 1324-es hódítása után Hagen átment Mark megye felé. 1614-ben elnyerte a Margraviate Brandenburg szerint a Szerződés Xanten. 1701-ben a Porosz Királyság része lett.
Poroszország veresége után a negyedik koalícióban Hagen 1807–13 között bekerült a Berg Nagyhercegségbe . 1815-ben az új Vesztfália porosz tartomány része lett .
A város a 19. században gyorsabban fejlődött, amelyet az iparosítás ösztönzött: szénbányászat és acélgyártás a Ruhr-térségben . A reakció a Kapp puccs március 1920, amikor a jobboldaliak megpróbálta megdönteni a megválasztott kormányt és visszaállítani a monarchiát, több tízezer baloldali munkások a Ruhr, Németország legfontosabb ipari terület, felkelt tiltakozásul. Vörös Ruhr hadseregként ismerték őket . Emlékmű a ruhri felkeléshez, Hagen Munkavállalók ezrei sztrájkoltak és harcoltak a Ruhr-felkelés során , 1920. március 13-tól április 2-ig. Kormányzati és félkatonai erőket rendeltek el a munkások ellen, elnyomva a felkelést, és becslések szerint 1000 munkást megöltek. A felkelés emlékét Hagenben telepítették.
1928-ig Hagen több mint 100 000 lakosú várossá fejlődött. [ idézet szükséges ]
A második világháború alatt Hagent többször bombázták, mind a királyi légierő, mind az Egyesült Államok nyolcadik légierője . Az éjszaka október 1 1943 243 Lancasters és 8. Szúnyogok a Royal Air Force „s bombázó Command megtámadta a várost. A Bomber Command Campaign Diary szerint "Ez a rajtaütés teljes sikert ért el egy teljesen felhőkkel borított, kis méretű célponton, csak mérsékelt bombázói erőfeszítésekkel és apró költségekkel." [ hivatkozás szükséges ] Hagen súlyos károkat szenvedett a rajtaütés következtében, és több száz polgári személyt öltek meg .
A második világháború után, a város bekerült az új állam, Észak-Rajna-Vesztfália , a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, más néven NSZK ). [ idézet szükséges ]
Gazdasága[szerkesztés]
A Ruhr, a Lenne, a Volme és az Ennepe folyók mentén folytatott vízi erőforrások széleskörű használata miatt a fémfeldolgozás fontos szerepet játszott Hagen régiójában a 15. században és még azelőtt is. [a hivatkozás szükséges ] A 17. és 18. században itt fejlesztették a textil- és acélipart, valamint a papírgyártást . [ idézet szükséges ]
A 21. század elején Hagen a Suedwestfaelische Industrie- und Handelskammer, valamint a helyi önkormányzati takarékpénztár , a Sparkasse Hagen otthona . A bank korábbi székhelye, a Sparkasse Hagen torony 2004-ben történt lebontásáig regionális mérföldkő volt. [ Idézet szükséges ]
A város nagymértékben eladósodott és a városi szolgáltatások csökkentése folyamatban van költségvetése egyensúlyának megteremtése érdekében. [ idézet szükséges ]
A város a legkülönfélébb kenyerek, elsősorban a Hagenschmagenbrot , a hagyományos sötét kenyér exportjára tett szert .
Oktatás[szerkesztés]
A Dél-Vesztfáliai Alkalmazott Tudományok Egyetem öt ágának egyike a városban található (szintén: Fachhochschule Südwestfalen (FH SWF)), amely különféle mérnöki programokat kínál. Ezt az intézményt 1824-ben alapították a városban.
Látnivalók[szerkesztés]
Hagenben található az LWL-Freilichtmuseum Hagen , vagy a Hagen Westphalian Szabadtéri Múzeum , amely a történelmi ipari létesítmények gyűjteménye. Az olyan szakmák, mint a nyomtatás, a sörfőzés, a kovácsmunka, a marás és sok más képviselteti magát, nemcsak statikus kijelzőkkel, hanem élő, működő műveletekként is, amelyekben a látogatók bizonyos esetekben részt vehetnek. Az Eilpe Hagen közösség közelében található .
A Historisches Centrum Hagen magában foglalja a városi múzeumot és a werdringeni várat. A hageni Blätterhöhle- barlangban találták meg a modern emberek legrégebbi kövületeit Vesztfáliában és a Ruhr- ban. Néhányan a korai mezolitikumból származnak, ie 10 700 évvel. Úgy tűnik, hogy a mezolitikum leszármazottai ezen a területen több mint 2000 évig táplálkozási életmódot folytattak a gazdálkodó társadalmak megérkezése után. Panorámás kilátás Hagenre (Hagen városi erdőjéből készült)
Közigazgatás[szerkesztés]
Favázas házak "Lange Riege" (17. század)
| Kerület | Népesség
2007. okt |
Terület
km²-ben |
|---|---|---|
| Hagen-Mitte | 78.952 | 20.5 |
| Hagen-Nord | 38.451 | 29.6 |
| Hagen-Haspe | 30.360 | 22.2 |
| Hagen-Eilpe / Hagen-Dahl | 17.148 | 51.1 |
| Hagen-Hohenlimburg | 31.306 | 37.0 |
Hagen néhány helysége:
- Hagen-Dahl
- Hagen-Emst
- Hagen-Priorei
- Hagen-Rummenohl
- Hagen-Halden
Demográfiai adatok[szerkesztés]
Az alábbi táblázat Hagen városának legnagyobb külföldi rezidens csoportjait mutatja be.
| Rang | Állampolgárság | Népesség (2017.12.31.) |
|---|---|---|
| 1 | pulyka | 7,196 |
| 2 | Olaszország | 3,558 |
| 3 | Románia | 3,175 |
| 4 | Lengyelország | 2,534 |
| 5. | Bulgária | 1,481 |
| 6. | Portugália | 1,082 |
| 7 | Koszovó | 928 |
| 8. | Horvátország | 876 |
| 10. | Algéria | 710 |
| 11. | Bosznia és Hercegovina | 678 |
| 12. | Marokkó | 543 |
A város polgármesterei[szerkesztés]
- 1946–1956: Fritz Steinhoff (SPD)
- 1956–1963: Helmut Turck (SPD)
- 1963–1964: Fritz Steinhoff (SPD)
- 1964–1971: Lothar Wrede (SPD)
- 1971–1989: Rudolf Loskand (SPD)
- 1989: Renate Löchter (SPD)
- 1989–1999: Dietmar Thieser (SPD)
- 1999–2004: Wilfried Horn (CDU)
- 2004–2009: Peter Demnitz (SPD)
- 2009–2014: Jörg Dehm (CDU)
- 2014 óta: Erik O. Schulz (független)
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A várost érinti az A45-ös, A46-os és az A1-es autópálya.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Hagen óta fontos vasúti csomópont a délkeleti Ruhr, mivel az első vasúti vonal megnyílt 1848 rendező pályaudvaron a Hagen-Vorhalle között Németország legnagyobb, és a központi állomás kapcsolatot biztosít a ICE hálózat Deutsche Bahn , valamint helyi és S-Bahn szolgáltatások. 2005 decembere óta Hagen egyúttal az Abellio Deutschland által üzemeltetett új Essen- járat kiindulópontja .
A helyi forgalmat a Hagener Straßenbahn (Hageni villamosok) kezeli , amely neve ellenére csak autóbuszjáratokat kínál, mivel Hagen utolsó villamospályáját 1976 májusában hagyták el. Összességében van egy nagyszabású, 36 buszjáratból álló hálózat Hagenben. Az összes helyi vasúti és buszjárat a VRR közlekedési szövetség keretében működik .
Sport[szerkesztés]
A német kosárlabda szövetség (DBB) székhelye Hagen.
Hageni sportklubok:
- TSV Hagen 1860 - legnagyobb klub (több ököllabda bajnok)
- SSV Hagen (1974-es kosárlabda bajnok), később Brandt Hagen néven ismert
- Phoenix Hagen , Kosárlabda Bundesliga - ENERVIE Arena im Sportpark Ischeland
- Hasper SV
- Hohenlimburger SV (több női vízilabda bajnok)
Politika[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Michael Baales, Ralf Blank, Jörg Orschiedt (Hrsg.): Archäologie in Hagen. Eine Geschichtslandschaft wird erforscht. Klartext Verlag, Essen 2010, ISBN 978-3-8375-0423-1.
- Ralf Blank, Stephanie Marra, Gerhard E. Sollbach: Hagen. Geschichte einer Großstadt und ihrer Region. Klartext Verlag, Essen 2008, ISBN 978-3-89861-893-9.
- Ulrike Katrin Peters, Karsten-Thilo Raab: Sport in Hagen. Sutton Verlag, 2006, ISBN 3-89702-957-X.
- Karsten-Thilo Raab: Das ist Hagen. Edition Limosa, 2008, ISBN 978-3-86037-346-0.
- Karsten-Thilo Raab: Hagener Sportchronik – 1860 bis 2009. Edition Limosa, 2009, ISBN 978-3-86037-396-5.
- Sablon:GKD
Jegyzetek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hagen (Észak-Rajna-Vesztfália) témájú médiaállományokat.- A város hivatalos oldala
- Hagen (Észak-Rajna-Vesztfália) az Open Directory Project-ben
- Hírek és információk Hagen és Szmolenszk kapcsolatáról (németül)
|
