Ernyősvirágzatúak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ernyősök szócikkből átirányítva)
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Ernyősvirágzatúak
Evolúciós időszak: Középső kréta – Jelenkor
Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris)
Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Nakai
Szinonimák
  • Araliales
  • Umbellales
Családok
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ernyősvirágzatúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ernyősvirágzatúak témájú kategóriát.

Az ernyősvirágzatúak (Apiales) a valódi kétszikűek asterids kládjába tartozó növényrend. Fák, liánok és lágyszárú növények tartoznak ide. A rend jól ismert képviselői közé tartozik a sárgarépa, a zeller, a petrezselyem és a borostyán.

Jellemzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendre jellemző a szabad szirmú párta, ami másodlagosan alakul ki az eredetileg teljes gyűrűt alkotó levélkezdeményből (primordiumból). A virágok általában kicsik, négykörösek, körönként többnyire négy- vagy öttagúak. A porzók szabadok, a csésze csökevényes vagy korán lehullik. A virágzat gyakran összetett; rendszerint ernyő vagy fejecske. Az zellerféléken kívül a többi családban a fás szár dominál. Leveleik leginkább összetett vagy erősen tagolt levelek, gyakran feltűnően kiszélesedő levélnyéllel. A bibe töve korongszerűen kiszélesedik (bibevánkos), vagy mézfejtő gyűrű (diszkusz) alakul ki.

Az alsó állású magház a legtöbbször két termőlevélből alakult, amelyek mindegyikén egy-egy lecsüngő magkezdemény van. A virágzat alján gyakran gallérszerű murvalevélörv nő. Általában fűszeres illatúak:

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cronquist-rendszer csak az Apiaceae és Araliaceae családokat sorolta ide, és a rendet a Rosidae csoportba sorolta az Asteridae helyett. A Pittosporaceae családot a Rosales rend tagjaként írta le, a többit pedig a Cornaceae család tagjaként.

Az APG III-rendszerben a korábban ide sorolt Mackinlayaceae (az Apiaceae Mackinlayoideae alcsaládjába került) és Melanophyllaceae családokat megszüntették; utóbbi család a szintén megszüntetett Aralidiaceae-vel a kibővített Torricelliaceae részét képezi.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Podani János. A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana. ISBN 963 463 632 2 (2003) 
  • Turcsányi Gábor és Turcsányiné dr. Siller Irén: Növénytan (1999, 2005), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
  • Chandler, G.T. and G. M. Plunkett. 1994. Evolution in Apiales: nuclear and chloroplast markers together in (almost) perfect harmony. Botanical Journal of the Linnean Society 144: Page 123-147 (abstract available online here).