Eric Hobsbawm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eric Hobsbawm
(Eric John Ernest Hobsbawm)
Eric Hobsbawm.jpg
Született 1917. június 9.[1][2][3][4][5][6]
Alexandria[7]
Elhunyt 2012. október 1. (95 évesen)[1][2][8][3][4][5]
London
Állampolgársága brit
Gyermekei
  • Julia Hobsbawm
  • Andy Hobsbawm
Foglalkozása
  • író
  • gazdaságtörténész
  • társadalomtörténész
  • egyetemi oktató
  • zenei újságíró
Iskolái
  • King's College
  • St Marylebone Grammar School
Kitüntetései
  • a Bécsi Egyetem díszdoktora[9]
  • a Károly Egyetem díszdoktora
  • Fellow of the British Academy
  • Fellow of the Royal Society of Literature
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Deutscher Memorial Prize (1995)
  • Lionel Gelber Prize (1995)
  • Wolfson History Prize (1997)
  • Leipzig Book Award for European Understanding (1999)
  • Ernst Bloch Award (2000)
  • Balzan-díj (2003, 2003)
  • honorary doctor of the University of Girona (2008)
  • Bécs város díszpolgára (2008)
  • Bochum Historian Prize (2008)
Halál oka
Sírhely Highgate Cemetery

A Wikimédia Commons tartalmaz Eric Hobsbawm témájú médiaállományokat.

Eric John Ernest Hobsbawm, [ˈhɒbz.bɔːm] (Alexandria, Egyiptom, 1917. június 9.London, 2012. október 1.) brit marxista történész, szakterülete a felemelkedő kapitalizmus, szocializmus és nacionalizmus volt. Legismertebb munkái a „hosszú” 19. századot felölelő trilógia: A forradalmak kora. 1789–1848. (The Age of Revolution: Europe 1789–1848); A tőke kora. 1848–1875. (The Age of Capital: 1848–1875); A birodalmak kora. 1875–1914. (The Age of Empire: 1875–1914) és folytatásuk A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. 1914–1991., (The Age of Extremes).

Élete és munkássága[szerkesztés]

Hobsbawm lengyel és osztrák eredetű, londoni, kereskedelemmel foglalkozó, zsidó családban született Egyiptomban. Az anyanyelve angol volt, de megtanult németül, franciául, spanyolul és olaszul is. Két évvel később a szülei Bécsbe, majd Berlinbe költöztek. 1929-ben, mindössze 12 évesen elvesztette apját, s gyermekfelügyeletet és angol tanítást kellett vállalnia, hogy családját támogassa. 1931-ben anyja is meghalt, ezt követően rokonai fogadták örökbe. Hitler hatalomra kerülése után nevelőszüleivel Londonba emigrált. 1936-ban felvették a cambridge-i King’s College-be. Történelem szakos doktori dolgozatának témája a Fabiánus Társaság volt.

A második világháborúban mérnöki és oktatási katonai egységnél teljesített szolgálatot. 1947-től adott elő a londoni Birkbeck Egyetemen, 1959-től docens, 1970-től professzor 1982-ig, ezután a történelem nyugalmazott professzora. 194955 között a cambridge-i King’s College tagja. Az ötvenes évek brit puha mccarthyzmusa idején megtarthatta állását, de nem adhatott elő és nem kaphatott professzori státuszt. 1952-ben a Past & Present című akadémiai újság alapításában segédkezett. 1960-ban vendégprofesszor volt a kaliforniai Stanford Egyetemen. 1970-ben kapott professzori kinevezést, 1978-tól a British Academy tagja. 1971-ben külföldi tiszteletbeli tagként beválasztották a nagy múltú amerikai tudományos társaság, az American Academy of Arts and Sciences tagjainak sorába, 2006-tól a brit Királyi Irodalmi Társaság (Royal Society of Literature) tagja. 1982-től nyugdíjas, de megtartotta vendég-professzorátusát a manhattani New School for Social Research-ön (198497), illetve 2002-től mintegy tíz éven át betöltötte a londoni Birkbeck Egyetem elnöki tisztét. Munkásságának elismeréseként számos magas kitüntetésben részesült, többek között 2003-ban megkapta a Balzan Díjat Európa 20. századi történetét feldolgozó munkáiért.

Muriel Seamannel 1943-ban kötött első házassága 1951-ben válással végződött. Második házasságában – felesége Marlene Schwarz – két gyermeke született: Julia Hobsbawm és Andy Hobsbawm.

Művei[szerkesztés]

Magyarul[szerkesztés]

  • A forradalmak kora. 1789–1848; ford. Litván György, névmutató H. Haraszti Éva; Kossuth, Bp., 1964
  • Primitív lázadók. Vázlatok a társadalmi mozgalmak archaikus formáiról a XIX. és a XX. században. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974. 278 old. [ford. Tandori Dezső]
  • A tőke kora. 1848–1875. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 286 old. [ford. Zinner Judit] ISBN 9630912023
  • A forradalmak kora. 1789–1848. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988. 372 old. [2. kiad.] [ford. Litván György] ISBN 9630932407
  • A nacionalizmus kétszáz éve. Előadások; ford. Baráth Katalin; Maecenas, Bp., 1997 (Maecenas kiskönyvtár)
  • A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. 1914–1991. Pannonica Könyvkiadó, Budapest, 1998. 573 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9638469773
  • A birodalmak kora. 1875–1914. Pannonica Könyvkiadó, Budapest, 2004. 382 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9639252921
  • A történelemről, a történetírásról. Napvilág Könyvkiadó, Budapest, 2006. 315 old. [ford. Göbölyös Magdolna és Pálvölgyi Lídia] ISBN 9639350486
  • Mozgalmas évek : egy huszadik századi életút. L’Harmattan – Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2008. 397 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9789632360997
  • Hétköznapi hősök: ellenállók, lázadók és a dzsessz. L’Harmattan – Eszmélet Alapítvány, Budapest, 2009. 432 old. [ford. Baráth Katalin] ISBN 9789632362182

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Eric Hobsbawm című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Munzinger-Archiv (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Brockhaus (német nyelven)
  6. Archive of Fine Arts
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  8. Eric Hobsbawm dies, aged 95. The Guardian. (Hozzáférés: 2012. október 1.)
  9. http://geschichte.univie.ac.at/en/persons/eric-j-hobsbawm-prof-dr

Külső hivatkozások[szerkesztés]