Emas Nemzeti Park

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chapada dos Veadeiros és Emas Nemzeti Parkok
Világörökség
Adatok
Ország Brazília
Típus Természeti helyszín
Kritériumok IX, X
Felvétel éve 2001
Elhelyezkedése
Emas Nemzeti Park (Brazília)
Emas Nemzeti Park
Emas Nemzeti Park
Pozíció Brazília térképén
d. sz. 17° 40′, ny. h. 47° 41′Koordináták: d. sz. 17° 40′, ny. h. 47° 41′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Chapada dos Veadeiros és Emas Nemzeti Parkok témájú médiaállományokat.

Az Emas Nemzeti Park Brazília egyik nemzeti parkja az ország északkeleti régiójában, Goiás állam területén, Mato Grosso do Sul és Mato Grosso államokkal határosan. Nevét Dél-Amerika legnagyobb futómadaráról, a nanduról (ema) kapta. Területe 131 868 ha.

Növényzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A cerrado szavannák területe majdnem 2 millió km2 Közép-Brazíliában, Kelet-Bolívia és Északkelet-Paraguay szomszédságában. A nevet széles körben használták arra a növényzetre, amely elborítja a brazil pajzs nagy részét, és a nyitott füves vidékektől (campo sujo) sűrű erdőségekig (cerradăo) terjed. Az utóbbi a félig lombhullató trópusi erdők mellett fordulnak elő a brazil Amazónia déli határain. Vastag, tűzálló kérgű, csavart törzsű és ágú, nagy, vastag levelű fák és bokrok uralják ezt a nyitott erdőséget, amelyeknek alját füvek, szittyó és félcserjék borítják.

A lombhullató erdők és alföldi bozótosok (caatinga) növényzetének elemei, mint a földi broméliák, kaktuszok és a más tüskés növények ritkák vagy hiányoznak. A cerrado az edényes növények rendkívüli változatosságát mutatja fel: egyetlen hektár 250–350 fajt tartalmazhat.

A cerrado ökoszisztémáját gyorsan átalakította a szójabab, a cukornád és a gyapot monokultúrás termesztése, ezért kevés védett terület maradt. Az Emas Nemzeti Park oltalmazza a brazil puszták maradékát (campo limpo, campo sujo és campo cerrado). Szelíden dombos területe kb. 900 m magasságban fekszik a brazil központi fennsíkon. A brazilok camposnak nevezik a síkságot, és a biológusok a campos három típusát különböztetik meg: campos limpos (nagy nyitott, füves vidékek), campos sujos (füves vidékek bokrokkal), és campos cerrados (síkságok, amelyeken facsoportok és szavannák váltakoznak). Az Emas Nemzeti Parkban a síkságok mindhárom típusa megtalálható. Ezeken az élőhelyeken kívül magas, de keskeny galériaerdők szegélyzik azoknak a vízfolyásoknak a partjait, amelyek elvezetik a camposok vizét. Ezek a galériaerdők mint az esőerdők keskeny szalagjai kanyarognak a fennsíkon.

Állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemzeti parkra a madárfajok nagy száma a jellemző. Ritka fajok találhatók itt, mint a pampatinamu, a vöröslábú kígyászdaru, a sárgaarcú amazon, az aranyhomlokú papagáj, a sarlósfecskefélék, fazekasmadár-félék, királygébicsfélék, fedettcsőrűfélék több faja. 1938 augusztusában egy ritka tangaraféle egyetlen egyedét gyűjtötték be, latin neve Conothraupis mesoleuca. 2003-ban az Emas Nemzeti Park galériaerdőségeiben fedezték fel újra, és azóta négy különböző helyszínen hatszor észlelték a park 2/3-ban. A faj ritkaságáról árulkodik, hogy az észlelések között sok idő telt el. Populációjának létszámát 50 egyedszám alá becsülik. Az Emas Nemzeti Parkban él az egyik legritkább és legveszélyeztetettebb lappantyúfaj, a Caprimulgus candicans. Ez a madár csak három helyen él Dél-Amerikában.

Az emlősöket a gyakori pekarik, vízidisznók, majmok, szarvasok, a ritkább sörényes hangyászok, rókák, sörényes farkasok, erdei kutyák, tapírok, tatuk és az igen ritka ocelotok képviselik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]