Electro-Motive Diesel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Electro-Motive Diesel
Típus
Alapítva 1922
Székhely La Grange
Iparág vasútijármű-gyártás
Tulajdonos Caterpillar
Termékek mozdony
Anyavállalata
A Wikimédia Commons tartalmaz Electro-Motive Diesel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Electro-Motive Diesel (rövidítve EMD) dízel-elektromos mozdonyokat és dízelmotorokat gyárt a vasúti ipar számára. Az EMD korábban független gyártó cég volt, ma a Progress Rail, a Caterpillar Inc. leányvállalata tulajdonában van.[1][2] Az Electro-Motive Diesel gyökerei az 1922-ben alapított Electro-Motive Engineering Corporationre vezethetők vissza, amelyet 1930-ban a General Motors vásárolt meg. 2005-ben a GM eladta az EMD-t a Greenbriar Equity Groupnak és a Berkshire Partnersnek, majd 2010-ben az EMD-t eladták a Progress Railnek.

Az EMD központja, mérnöki létesítményei és alkatrészgyártó műveletei az Illinois állambeli McCookban találhatók, míg a mozdonyok végső összeszerelő sora az Indiana állambeli Muncie-ban található. Az EMD egy vontatómotor-karbantartó, -felújító és -javító üzemet is működtet a mexikói San Luis Potosíban.

2008-ban az EMD körülbelül 3260 embert foglalkoztatott,[3] és 2010-ben az észak-amerikai dízel-villamos mozdonyok piacának körülbelül 30 százalékát birtokolta.[4] Az egyetlen másik jelentős versenytárs a Wabtec tulajdonában lévő GE Transportation, amely az észak-amerikai piacon körülbelül 70 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.[5]

Az 1920-as évek: Az alapítás[szerkesztés]

1920-as évekbeli benzin-elektromos vasúti kocsi

Harold L. Hamilton és Paul Turner 1922-ben alapította meg az Electro-Motive Engineering Corporationt az ohiói Clevelandben, amelyet hamarosan Electro-Motive Companyre (EMC) kereszteltek át.[6][7] A vállalat önjáró vasúti kocsikat fejlesztett és forgalmazott a General Electric újonnan kifejlesztett belsőégésű-elektromos meghajtási és vezérlőrendszereit használva. Hamilton vasúti pályafutását fűtőként, majd mozdonyvezetőként kezdte a Southern Pacific Railroadnál, majd a Florida East Coast Railwaynél lett menedzser, mielőtt elhagyta a vasutat, és a White Motor Companynél, egy korai teherautó- és buszgyártónál, Denverben marketing pozíciót vállalt. A White marketingcsomagjának részét képezték a képzési és szervizmegállapodások, amelyeket Hamilton átvitt az EMC-hez. Mivel tisztában volt a vasutak mellékvonali szolgáltatásainak igényeivel és a GE új belsőégésű-elektromos meghajtási és vezérlési technológiájában rejlő lehetőségekkel, felmondott a White-nál betöltött pozíciójában, és társával és egy tervezővel egy chicagói szállodában berendezkedett, hogy kifejlessze és értékesítse az önjáró vasúti kocsik új generációját. 1923-ban az EMC két benzinmotoros vasúti motorkocsit adott el, az egyiket a Chicago Great Westernnek, a másikat a Northern Pacificnek. Az EMC a karosszériaépítést a St Louis Car Companynek, az elektromos alkatrészeket a General Electricnek, a főhajtást pedig az ohiói Clevelandben működő Winton Engine Companynek adta alvállalkozásba. A motorkocsikat 1924-ben szállították le, és jól működtek, ami szerencsés volt a fiatal vállalat számára, mivel az eladást a kielégítő teljesítménytől tették függővé. Az EMC 1925-ben kezdte meg a teljes körű gyártást, és 27 motorkocsit adott el.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. EMD - Company - Company Overview - About Electro-Motive Diesel. emdiesel.com. Electro-Motive Diesel, Inc, 2010. [2010. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. Caterpillar Inc (2010-08-02). "Progress Rail Services Finalizes Electro-Motive Diesel Acquisition". Sajtóközlemény.
  3. Company profile from Hoover's - Electro-Motive Diesel, Inc.. hoovers.com. Hoovers, Inc, 2010. [2011. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. „2008 Employees 3,260”
  4. Tita, Bob: Caterpillar expected to make Electro-Motive more competitive. ble-t.org. Dow Jones & Company, Inc, 2010. június 4. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. „Hamilton said Electro-Motive has about 30% of the North American market...”
  5. Encyclopedia of North American Railroads. Indiana University Press (2007). ISBN 978-0-253-34916-3 
  6. Solomon, Brian. The Winton Era, EMD Locomotives. United States of America: Voyageur Press, 15–18. o. (2006). ISBN 0760323968 
  7. Solomon, Brian. Electro-Motive E-Units and F-Units: The Illustrated History of America's Favorite Locomotives. Voyageur Press, 14. o. (2011). ISBN 9780760340073  At Google Books

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Electro-Motive Diesel
A Wikimédia Commons tartalmaz Electro-Motive Diesel témájú médiaállományokat.