Edith Wilson
| Edith Wilson | |
 | |
| 1915-ben | |
| Az Amerikai Egyesült Államok first ladyje | |
| Hivatali idő 1915. december 18. – 1921. március 4. | |
| Elnök | Woodrow Wilson |
| Előd | Margaret Wilson (megbízott) |
| Utód | Florence Harding |
| Születési név | Edith Bolling |
| Született | 1872. október 15. Wytheville, Virginia |
| Elhunyt | 1961. december 28. (89 évesen) Washington |
| Sírhely | Washingtoni Nemzeti Katedrális |
| Párt | Demokrata Párt |
| Szülei | William Holcombe Bolling Sarah Spears White |
| Házastársa | Norman Galt (1896–1908†) Woodrow Wilson (1915–1924†) |
| Gyermekei | 1 |
| Foglalkozás | politikus |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Vallás | Episzkopális Egyház |
| Díjak | Grand Cross of the Order of Polonia Restituta |
 | |
| Edith Wilson aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Edith Wilson témájú médiaállományokat. | |
Edith Wilson (született: Bolling, korábban: Galt; Wytheville, 1872. október 15. – Washington, 1961. december 28.) az Egyesült Államok first ladyje 1915 és 1921 közben, Woodrow Wilson feleségeként. Férje 1919-es agyvérzése után gyakorlatilag ő lett az ország elnöke, nagyon befolyásos szerepet játszott az ország vezetésében, később a „titkos elnök” elnevezést kapta történészektől.[1][2][3]
Wytheville városában született, William Holcombe Bolling bíró lányaként,[4] az első Virginiába érkezett telepesek, illetve apai ágon Pokahontasz leszármazottja.[5][6][7] Illetve távoli rokona volt Thomas Jeffersonnak, Martha Washingtonnak, Letitia Tylernek, William Henry Harrisonnak és Benjamin Harrisonnak is.[8] Helyi iskolába járt testvéreivel, írni és olvasni otthon tanult meg, majd a Martha Washington Főiskola tanulója lett.[9] Az iskolát utálta, így tanulmányait Richmondban folytatta, amire később élete legboldogabb éveiként emlékezett.[10]
Első férjével, Norman Galttal, 1896-ban házasodott össze és a következő tizenkét évet Washingtonban töltötte. Egy sikertelen szülés következtében nem lett soha gyermeke.[11] Férje korai halála után bejárta Európát.[12] 1915 márciusában ismerkedett meg Woodrow Wilsonnal a Fehér Házban, aki azonnal megkedvelte és nem sokkal később el is jegyezte Bollingot. Egyes források szerint viszont már első felesége halála előtt megismerkedtek.[13][14]
Hivatalának első éveiben az első first ladyként Európába utazott, illetve a megszokott tevékenységeket végezte az Egyesült Államokban. Ott volt a versailles-i békeszerződés aláírásakor is.[8] 1919 októberében Woodrow Wilson agyvérzést szenvedett, aminek következtében részben megbénult.[2] Edith és az elnök közeli tanácsadói elrejtették fogyatékosságának valós mértékét az amerikai néptől,[2][3] a first lady döntött arról, hogy milyen ügyeket továbbít az elnöknek.[15] Wilson és kabinetje között az egyetlen kapcsolat volt,[8] befolyása nagy volt ebben a másfél évben.
Wilson elnöksége után is a fővárosban maradtak, az elnök 1924-ben halt meg, amit követően Edith továbbra is aktív maradt az országos politikában.[16] Ott volt többek között Franklin D. Roosevelt beszédje közben, mikor az ország hadat üzent Japán ellen, 1945-ben Roosevelt temetésén és 1961-ben John F. Kennedy beiktatása közben is.[17][18]
1961-ben halt meg, szívelégtelenség következtében, 89 évesen.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ When a secret president ran the country (amerikai angol nyelven). PBS NewsHour, 2015. október 2. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ a b c The True History Behind Claire's Crazy Power Move on 'House of Cards' (angol nyelven). TIME, 2016. március 4. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ a b Reports, West Wing: The First Lady Who (Really) Ran the Country (angol nyelven). Medium, 2016. február 4. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Schneider, Dorothy; Schneider, Carl J. First Ladies: A Biographical Dictionary. New York: Facts On File, 191. o. (2010)
- ↑ Capatides, Christina: Will Donald Trump be the first president who has been divorced? - CBS News (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Lord, Debbie. „Who is Pocahontas? Seven things to know about the woman President Trump keeps referencing”, The Atlanta Journal-Constitution (Hozzáférés: 2024. április 1.) (english nyelvű)
- ↑ Pocahontas: Her Life and Legend - Historic Jamestowne Part of Colonial National Historical Park (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ a b c First Lady Biography: Edith Wilson. [2012. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Gould, Lewis L. American First Ladies: Their Lives and Their Legacy. Florence: Taylor and Francis, 237. o. (2001)
- ↑ Schneider, Dorothy; Schneider, Carl J. First Ladies: A Biographical Dictionary. New York: Facts On File (2010)
- ↑ Mayo, Edith. The Smithsonian Book of the First Ladies – Their Lives, Times, and Issues. New York: Henry Holt and Company (1994)
- ↑ Edith Wilson: The First Lady Who Became an Acting President — Without Being Elected (amerikai angol nyelven). Biography, 2020. június 12. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ Maynard, W. Barksdale. Woodrow Wilson: Princeton to the Presidency. New Haven: Yale University Press (2008)
- ↑ Nordhult, J.W. Schulte. Woodrow Wilson: A Life for World Peace. Berkeley: University of California Press (1991)
- ↑ Edith Wilson | American First Lady, WWI Activist & Widow of Woodrow Wilson | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com, 2024. március 15. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
- ↑ McArthur, Judith. Minnie Fisher Cunningham – A Suffragist's Life in Politics. New York: Oxford University Press, 124. o. (2005)
- ↑ Emily S. Rosenberg: A date which will live: Pearl Harbor in American memory. 2003. = American encounters/global interactions, ISBN 978-0-8223-3206-0 Hozzáférés: 2024. április 1.
- ↑ Inaugural ceremonies at U.S. Capitol, and Inaugural Parade | JFK Library (angol nyelven). www.jfklibrary.org. (Hozzáférés: 2024. április 1.)
| Előző Margaret Wilson |
Az Amerikai Egyesült Államok first ladyje 1915–1921 |
Következő Florence Harding |
