Eősze László
| Eősze László | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1923. november 17.[1][2][3] Budapest[4] |
| Elhunyt | 2020. augusztus 17. (96 évesen)[5][6] Budapest[5] |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Iskolái |
|
| Pályafutás | |
| Díjak |
|
| Tevékenység |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eősze László (Budapest, 1923. november 17. – Budapest, 2020. augusztus 17.) magyar zenetörténész, zongoraművész. A Bulletin szerkesztője. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Bizottságának tagja volt. A zenetudományok kandidátusa (1988).
Életpályája[szerkesztés]
1931-ben kezdett zongorázni tanulni. 1933–1941 között a budapesti Szent István Gimnázium diákja volt. 1934–1944 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanulója is volt. 1941–1945 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult. 1944–1947 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója volt; mesterei: Horusitzky Zoltán (1903–1985), Walter Gieseking és Elly Ney voltak. 1955–1957 között a Zeneműkiadó lektora, 1957–1961 között főszerkesztője, 1961–1987 között zenei-irodalmi vezetője, 1966–1967 között igazgatója volt. 1973-tól a Liszt Ferenc Társaság alapító és tiszteletbeli tag, 1991–2006 között társelnöke, 2008-ig elnökségi tagja volt. 1973–1974 között Rómában volt olasz állami ösztndíjjal. 1975–1995 között a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára volt. 2000-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Kutatási területe Kodály Zoltán életműve, Liszt Ferenc-dokumentumok, valamint az opera története.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Eősze Rezső (1882–1927) postaellenőr és Kovács Janka (1886–1983) postaellenőr voltak. 1948 októberében feleségül vette Kerényi Károly professzor leányát, Kerényi Katalin tanárnőt. Hamarosan megszülettek gyermekei: 1951-ben László fia, 1955-ben Anna Katalin nevű lánya. 1983-ban ismét házasságot kötött: Szilléry Margit lett a felesége.
Temetése a Farkasréti temetőben történt.[7]
Főbb művei[szerkesztés]
- F. Liszt und die deutsche Romantik (1945)
- Kodály Zoltán élete és munkássága (1956; angolul: Budapest-London, 1962; németül: Budapest-Bonn, 1964; japánul: Tokió, 1970)
- Kodály Zoltán élete képekben (1957)
- Az opera útja (1960; szlovákul: Pozsony, 1964; második kiadás: 1972)
- Giuseppe Verdi (1961)
- Kodály Zoltán élete és művészete (1962)
- Giuseppe Verdi életének krónikája (1966; németül és magyarul)
- Kodály Zoltán (1967)
- Richard Wagner életének krónikája (1970; németül: Budapest, 1972; 3. javított, bővített kiadás: 1983)
- Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban (1971; angolul: Budapest-London, 1971; németül: 1971)
- Kodály Zoltán életének krónikája (1977; oroszul: 1982)
- 119 római Liszt-dokumentum (1980)
- A századforduló eszmei áramlatainak hatása Kodály zeneszerzői egyéniségének kibontakozására (1988)
- Kodály időszerűsége (1995)
- Örökségünk Kodály (válogatott tanulmányok, 2000)
- Kodály Zoltán származása és családja (2007)
- Kodály Zoltán életének krónikája; 2. jav., bőv. kiad.; EMB, Bp., 2007
- Intermezzo. Élet- és korrajzféle; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2015
- Trisztán és Aida. Séták az opera világában. Válogatott tanulmányok; Holnap, Bp., 2015
- Intermezzo II. Epizódok; MMA, Bp., 2017
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- Erkel Ferenc-díj (1961, 1979)[8]
- Munka Érdemrend ezüst fokozata (1976)[8]
- Munka Érdemrend arany fokozata (1983)[8]
- A Magyar Érdemrend középkeresztje (1998)
- Kodály Zoltán-díj (1998)
- Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj (2000)[8]
- MAOE Alkotói Nagydíj (2003)
- Köztársaság Elnökének Érdemérme (2003)
- Szabolcsi Bence-díj (2009)
- Széchenyi-díj (2013)
- Magyar Örökség díj (2013)
- Budavárért Emlékérem (2016)[8]
- a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díja (2016)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár
- ↑ VIAF-azonosító
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b https://mmakademia.hu/alkoto/-/record/MMA19474
- ↑ Gyász: elhunyt Eősze László zenetörténész
- ↑ Bölcsészettudományi Kutatókötpont Zenetudományi Intézet
- ↑ a b c d e Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források[szerkesztés]
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Kortárs magyar írók
- MMA Adatlapja
- Elhunyt Eősze László zenetörténész
- Elhunyt Eősze László zenetörténész, művészeti író
- http://www.parlando.hu/2020/2020-5/Elhunyt-Eosze_Laszlo.pdf
További információk[szerkesztés]
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Budapest, Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Szerkesztette: Hermann Péter. Budapest, Kossuth, 1981.
- Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerkesztette: Székely András. Budapest, Zeneműkiadó, 1979, 1988.
- Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009.
- Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. ISBN 963-85773-5-5
- Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon I. (A–F). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
- Élet és mű. Zenetudományi tanulmányok. Emlékkönyv Eősze László tiszteletére; szerk. Ittzés Mihály; EMB, Bp., 2013
