Dombra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kazak szavak átírása a 2018. február 19-én kiadott № 637 elnöki rendelettel előírt átírás szerint történt.

Dombra
Nyugat-kazahsztáni dombra
Nyugat-kazahsztáni dombra

Más nyelveken
Besorolás
Hangolás A dombra hangolása
Rokon hangszerek dutár, tambura, komuz, saz, serter
HangmintaHallgat hallgat
Hangszerjátékos Qurmanǵazy Saǵyrbaıuly, Dına Nurpeıisova
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombra témájú médiaállományokat.

A dombra vagy dombıra (nogaj: домбра, dombra, kazakul: домбыра) számos közép-ázsiai országban, a türk népek által széles körben használt, a nyeles lantok családjába tartozó, hosszú nyakú, körte alakú, két- vagy többhúros pengetős hangszer. A dombrát a kazakok, a nogajok és a kalmükök népi hangszerüknek tartják, a kazak nép egyik legkorábbi, legnépszerűbb hangszere. Ez a hangszer saját zenei karakterrel bír, amely fontos szerepet játszik a kazakok életében. A korai epikus hagyomány részeként a dombra férfiak előadta hősénekek (jyr/жыр[1] [zsör]), tanító-nevelő jellegű elmélkedések (tolǵaý/толғау[2] [tolhrau]), recitativ dallamok kísérője, ami a küj (kúı/күй[3]), mint önálló hangszeres zenei műfaj kialakulásához vezetett.

Története[szerkesztés]

1986-ban talált, táncosokat és dombrát ábrázoló kb. 6000 éves sziklarajz – Kazahsztán, Almati régió, Maıtóbe nyári szállás

1986-ban Kazahsztánban, az Almati régióban, magasan a hegyekben, a Maıtóbe jaılıaý nyári szálláson (жайляу Майтөбе), Sábetqazy Aqataev (Сəбетқазы Ақатаев) professzor, Jaǵda Babalyquly (Жағда Бабалықұлы) néprajzkutató segítségével felfedeztek egy sziklarajzot, amely egy hangszert és négy táncoló embert ábrázol különböző pózokban.[4] A híres régész, Kemel Aqyshev (Кемел Ақышев) kutatása szerint ez az ábra a neolitikumból (Kr.e. 4000 körülről) származik. Az ezt a rajzot ábrázoló szikladarab jelenleg az Yqylas Dúkenuly (Ықылас Дүкенұлы) nevét viselő Kazak Népi Hangszerek Múzeumában (Қазақтың Халық Музыка Аспаптары Мұражайы есімі Ықылас Дүкенұлы) található, Kazahsztán Almati városában. A képen a valamikori művész által a sziklán ábrázolt hangszer láthatóan nagyon hasonlít a dombra alakjához. Mindezek alapján elmondható, hogy a jelenlegi dombra prototípusa kb. 6000 évvel ezelőtti,[5] és az egyik első pengetős hangszer – az ilyen mai hangszerek előfutára.

A régészeti tanulmányok kimutatták, hogy a szaka nomád törzsek több mint 2 ezer évvel ezelőtt [6] kéthúros hangszereket használtak, amelyek hasonlóak a kazak dombrához és prototípusaik lehetnek.

Ugyanakkor az ősi Hvárezm ásatásainál ugyanebből az időből pengetős hangszereken játszó zenész terrakotta figurákat találtak. A tudósok megjegyzik, hogy a hvárezmi kéthúros hangszer, amely legalább 2000 évvel ezelőtt létezett, tipológiai hasonlóságokat mutat a kazak dombrával, és egyike volt a mai Kazahsztán területén élt korai nomádok leggyakoribb hangszereinek.

Az eurázsiai kontinens írásbeli emlékei alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a dombra, valamint a szárazföldön élő más népeknél a dombra és a hozzá hasonló hangszerek az ősi idők óta ismertek. Az eurázsiai térség különböző időszakaiból található emlékekben föllelhetjük ennek a pengetős hangszernek a jelenlétét, különös tekintettel a hun, szaka eredetű emlékekre. Ez a hangszer megtalálható a kunoknál (kumánoknál) is. A kunok – a kipcsakok európai neve.

A török népek (hunok, avarok, bolgárok, kazárok, polovcok, hordai népek) hosszú befolyása alatt a keleti szlávok is befogadták a dombra nevű hangszert.

A dombra első írásbeli említéseivel a középkorban találkozunk. Abu Naszr al-Fárábi műveiben olvashatunk egy, a dombrához hasonló tamburaszerű hangszerről. Az üzbég kettős húros duettot, amely nagyon hasonlít a dombrára, először al-Hussein „Zenei kánon” című feljegyzésében említi. A kazak népi hangszer, a dombra említésével a XIV. században találkozunk. Fő formája és felépítése nem kapcsolódik a kazak dombrához, de az ilyen hangszernevek hasonlósága úgy tűnik arra utal, hogy közös eredetük van.

Marco Polo írásaiban megjegyezte, hogy ez a hangszer jelen volt a nomád törökök harcosai körében, akiket abban az időben a ruszok tatároknak hívtak. A harc előtt énekeltek és játszottak, hogy megfelelő hangulatba kerüljenek.

2012-ben kifejlesztették az elektromos dombrát.[7]

A dombra eredetéről szóló legendák[szerkesztés]

A dombrával és kialakulásával kapcsolatban számos legenda született.

Dombra – a kúı hangszere[szerkesztés]

A kazakok számára a kúı több, mint egy alkotás; népük történelmének, szokásainak és kultúrájának hangzó oldala. Ezért a kazakok igen nagyra értékelték a kúı-előadókat, a kúıshikat (күйші [küjsi]), akik között a dombrások képviselték a túlnyomó többséget. A kúıshi dombra-, qobyz- (қобыз) vagy sybyzǵy- (cыбызғы – 60–80 cm hosszú furulya) zenész. A kazak emberek azt mondják: „Нағыз қазақ — қазақ емес, нағыз қазақ — домбыра!”,[8] ami azt jelenti, hogy „az igazi kazak nem kazak, az igazi kazak dombra!” Ez kifejezi a dombra játék fontosságát minden kazak számára, egyúttal a kazakoknak ehhez a hangszerhez fűződő különleges szeretetét.

Dombra a kazak kultúrában[szerkesztés]

Kazak dombra
Dombra Kazahsztán postai bélyegén

A dombra (kazakul: домбыра) a legnépszerűbb, kéthúros pengetős népi hangszer. Teste körte alakú, nyaka hosszú, érintőkkel. A húrokat általában kvart vagy kvint hangolással hangolják.

Kíséretként, szóló és zenekari[9] hangszerként, a kazak népzene fő hangszereként használják. A modern előadók is használják. Olyannyira, hogy még rap[10] kíséretére is.

1934-ben, a Kazak Nemzeti Népi Hangszerek Zenekarának megalapításával megszülettek a dombra típusai, például prima, alt, tenor, basszus, kontrabass.

Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán nyugati régióiban egyedülálló hagyománya van a dombra játékának.[11]

Az egyik legnagyobb dombrajátékos a kazak népzenész és zeneszerző Qurmanǵazy Saǵyrbaıuly (Құрманғазы Сағырбайұлы), aki nagy befolyással volt a kazak zenei kultúra fejlődésére, ideértve a dombrazenét is: „Adai”[12] zenei kompozíciója népszerű Kazahsztánban és külföldön egyaránt.

Abaı Qunanbaıuly (Абай Құнанбайұлы) kazak költőt gyakran ábrázolják úgy, hogy nyugalomban tartja a dombrát, és ezt a Független Államok Közösségének posztszovjet nemzeteiben sokan nagy tisztelettel a nemzetiség szimbólumának tartják.

A dombra fontosságát jelzi a kazak kultúrában, hogy július első vasárnapját a nemzeti hangszer, a dombra napjának nyilvánították.[13] Először 2018. július 1-jén ünnepelték.

Felépítése[szerkesztés]

A dombra hossza 80–130 cm. Az érintők lehetnek rögzítettek, bevágottak, vagy, mint az üzbég dombráknál, teljesen hiányzik.

Hangolása[szerkesztés]

húr hangjegy oktáv
1 g (szó) kis
2 d (re)

A dombra nyitott húrjainak hangja kvart rendszert alkot. Ez lehet kvint is.[14] A dombra hangsorrendje, az első húrtól kezdve, a legmagasabb hangig: szó, (kis oktáv).

A hangközök közötti intervallumok : g {4. rész} d ( Helmholtz betűjelölés, 4. rész - tiszta kvart).

Számos népi és regionális hangolás létezett. Itt a kazak standard koncert prima dombra leginkább elfogadott akadémiai hangolása látható.

Kazakh dombra dombyra range tablature ré-sol tuning.svg

Fajtái[szerkesztés]

A legnagyobb dombra Ömirbek Qanaj gyűjteményében
A legnagyobb dombra Ómirbek Qanaı gyűjteményében
A legnagyobb dombra Ömirbek Qanaj gyűjteményében
A legkisebb dombra Ómirbek Qanaı gyűjteményében

Nem csak a kazakok rendelkeznek olyan hangszerrel, mint a dombra, ennek a hangszernek sok országban van analógiája. Hasonló hangszer más kultúrákban: az oroszban – domra, a tadzsikban – dumrak, az üzbégben – dumbyra, dumbrak. Hasonló alakú a türkmén – dutár, a baskír – dumbyra, az azovi nogaj – dombyra, az azerbajdzsáni és a török – saz, a jakut – Taҥsyr. Ezek a hangszerek néha különböznek a húrok számában (legfeljebb 3 húr), valamint a húrok anyagában (nylon, fém). 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Қазақ әдебиеті. Энциклопедиялық анықтамалық. — Алматы: «Аруна Ltd.» ЖШС, 2010 жыл.ISBN 9965-26-096-6
  2. Толгау // Музыкальная энциклопедия
  3. Қазақ мәдениеті. Энциклопедиялық анықтамалық. Алматы: “Аруна Ltd.”ЖШС, 2005 ISBN 9965-26-095-8
  4. Қазақтың қара домбырасы Еуропаның ешбір классикалық аспаптарынан кем емес
  5. Тарихи тас қайта табылды
  6. Музыкальное наследие Archivált másolat. [2009. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  7. Дух Великой Степи — Электродомбра помогла казахстанской группе достичь вершин рок-чарта в США Archivált másolat. [2015. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  8. «Нағыз қазақ — қазақ емес, нағыз қазақ — домбыра!»[halott link]
  9. Qurmanǵazy: Adai – a Qurmanǵazy zenekar előadásában
  10. Erbolat Qudaıbergen - «Bizdiń jigitter»
  11. Dombrajáték passzióból Aktöbében
  12. Qurmanǵazy: Adai – 100 dombrás előadásában
  13. Вечная спутница казаха: удивительные факты о домбре
  14. Музыкальный словарь
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap