Doki Doki Literature Club!

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Doki Doki Literature Club!
Fejlesztő Team Salvato
Kiadó Team Salvato
Motor Ren'Py
Platformok
Kiadási dátum 2017. szeptember 22. (Microsoft Windows, Linux, macOS)
Műfaj Visual novel
Játékmódok egyjátékos videójáték
Adathordozó
A Doki Doki Literature Club! weboldala

A Doki Doki Literature Club! (rövidítve: DDLC) 2017-ben megjelent videójáték a Team Salvato forgalmazásában. Bár teljes egészében amerikai készítésű, angol nyelvű játékról van szó, ábrázolása szándékosan a japán animék stílusát követi. Több műfaj elemeit egyesíti magában: megjelenítését és játékstílusát tekintve visual novel, a történet kezdetén randiszimulátornak (dating sim) indul, később azonban egyre inkább átmegy metafiktív pszicho-horrorba. Alkotója, Dan Salvato elmondása szerint a játékkal olyan élményt kívánt nyújtani, amelyet kifejezetten ezzel a formátummal lehetséges. A játék címében a doki doki japán hangutánzó szó, amely a szívdobogásra utal.

Terjesztése[szerkesztés]

A játék ingyenesen letölthető a https://ddlc.moe/ oldalról. Ugyanakkor a felhasználóknak lehetőségük van az oldalon keresztül pénzbeli támogatást küldeni. A legalább tíz dollár támogatást nyújtók ajándékként letölthetik a DDLC Fan Packet, amely a játékhoz kapcsolódó zenét, háttérképeket és korai koncepciókat tartalmaz. A játék a Steam rendszeren keresztül is hozzáférhető, szintén ingyenesen.

Irányítás[szerkesztés]

A játék megjelenítése a visual novelek stílusát követi: statikus háttér szemlélteti az aktuális helyszínt, előtte a társalgásban éppen részt vevő szereplők állóképe (úgynevezett sprite) látható, aminek a mimikája, gesztikulációja és testtartása változhat. Kivételt jelentenek a bizonyos jeleneteknél megjelenő vágóképek vagy CG-k (számítógépes grafikák), ilyenkor az adott szereplő egyedi helyzetben, kidolgozottabb háttérrel együtt rajzolva látható.

A játékos által irányított főszereplő nem látható a képernyőn. A képernyő előterében lévő szövegdobozban olvashatók a párbeszédek, illetve a narráció. A lapozás a bal egérgombbal, illetve az Enter vagy szóköz billentyű leütésével végezhető. A játékos választhat teljes képernyős vagy ablakos játékmód közül. A történet bizonyos pontjain a játékosnak döntéseket kell hoznia, hogyan alakuljon a folytatás, ilyenkor az általa választott opcióhoz kell vinnie a kurzort.

A szövegdoboz alján az alábbi menüpontok választhatók:

  • History: a párbeszédek és a narráció egy ideig utólag visszaolvashatók.
  • Skip: alapvetően akkor aktív a funkció, ha újrakezdés vagy betöltés esetén már olvasott szöveghez ér a játékos (beállításokban változtatható). Ilyenkor lehetőség van ezek gyorsított átpörgetésére, hogy a játékos időt takarítson meg.
  • Auto: lehetőséget ad arra, hogy a játékos egér vagy billentyű lenyomása nélkül lapozhassa a szöveget. Ilyenkor a beállításokban megadott idő elteltével történik a továbblépés.
  • Save: az aktuális állás mentése. Összesen 54 (9×6) slot áll rendelkezésre, de lehetséges a korábbi mentések felülírása is.
  • Load: korábban mentett állás betöltése. Az aktuális állás addig nem mentett adatai elvesznek.
  • Settings: változtathatók a hangra, megjelenítésre, irányításra vonatkozó beállítások.

Megnyitáskor a kezdőképernyő szélén látható a főmenü:

  • New Game: új játék indítása.
  • Load Game: betöltés, lásd fentebb.
  • Settings: beállítások, lásd fentebb.
  • Help: segítségkérés, ebben az esetben a böngészőben megnyitja játék információit tartalmazó oldalt.
  • Quit: kilépés a játékból (lehetséges billentyűkombinációval vagy ablakos játékmód esetén kiikszeléssel is).

Játék közben Esc billentyűvel vagy valamelyik funkció (History, Save, Load, Settings) kiválasztása esetén az alábbi menübe léphet ki a játékos:

  • History
  • Save
  • Load
  • Main Menu: visszalépés a főmenühöz, menüpontjait lásd fent.
  • Settings
  • Help
  • Quit
  • Return: visszatérés a játékhoz, az aktuális állásnál.

A játék menete[szerkesztés]

Mivel az úgynevezett spoilerek ennek a játéknak az élményéből nagy mértékben elvehetnek, a cselekmény elolvasása nem ajánlott azoknak, akik szeretnék ismeretlenül végigjátszani.

Indítás[szerkesztés]

Az első megnyitáskor több figyelmeztetést is kap a játékos, miszerint a játék nem ajánlott gyerekeknek, valamint depresszióra, szorongásra, pánikrohamra hajlamos, illetve könnyen felzaklatható személyeknek. A játékosnak egy párbeszéddobozban meg is kell erősítenie, hogy elmúlt 13 éves és nem szenved a fentebb felsorolt lelki problémákban. Ezután egy nevet kell megadnia, majd megjelenik a kezdőképernyő a négy lányszereplővel, a játékos a főmenüből elindíthatja az új játékot.

Újból megnyitások esetén figyelmeztető szöveg jelenik meg, majd bejön a kezdőképernyő.

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Első szakasz[szerkesztés]

Első nap (kedd)[szerkesztés]

A történet elején a főszereplő középiskolás fiú – aki a játékos által előzetesen megadott nevet viseli – reggel éppen iskolába indul, amikor találkozik gyerekkori barátjával, Sayorival.[1] Korábban rendszeresen együtt mentek az iskolába, de ez elmaradozott, miután Sayori egyre többször elaludt reggelente. Beszélgetésük során Sayori kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a főszereplőből egy semmirekellő személy válhat, ha nem sikerül még továbbtanulás előtt szocializálódnia. Ezért arra kéri, keressen magának egy iskolai klubot, amelyhez csatlakozhat. Az aznapi utolsó tanóra végén Sayori felkeresi a főszereplőt a tanteremben, és vonakodása ellenére ráveszi, hogy látogasson el az irodalmi klubba, amelynek Sayori az alelnöke. Belépve a főszereplő megismerkedik Sayori klubtársaival, Yurival[1] és Natsukival,[1] valamint találkozik a klubelnök Monikával, akivel előző tanévben egy osztályba jártak. Sayori előzetesen bejelentette az új tag érkezését, ennek alkalmából Natsuki muffinokat sütött, Yuri pedig teával vendégeli meg a látogatót. Bár a főszereplő nem számít lelkes olvasónak, a négy csinos lány társasága elegendő motivációnak bizonyul ahhoz, hogy csatlakozzon a klubhoz. A klubtagok beszélgetése során Monika ihletet kap egy új feladathoz: otthon mindenkinek írnia kell egy verset, amit a másnapi klubdélutánon bemutatnak egymásnak. Miután Sayorival együtt sétálva hazament, a főszereplő nekiül verset írni, ezen a ponton válik először interaktívvá a történet. A versíró minijáték során a játékosnak 20×10 szó közül kell kiválasztania, melyek kerüljenek be a főszereplő versébe (maga a kész vers nem lesz olvasható a játékos számára). A szavak választása befolyásolja, hogyan viszonyulnak a lányok a vershez. A minijáték során három lány, Sayori, Natsuki és Yuri chibi figurája látható a képernyő szélén, reakciójukból kiderül, melyiküknek tetszik a legjobban a választott szó. Általánosságban elmondható, hogy Sayori számára az érzelmek kifejezése a legfontosabb, Yuri a választékos és intellektuálisabb kifejezéseket, valamint a sötétebb témákat kedveli, míg Natsuki a hétköznapibb témákat és az aranyos dolgokat. Monikához szóló verset nem lehet írni.

Második nap (szerda)[szerkesztés]

A klub tagjai délután találkoznak a teremben. A főszereplő kap egy könyvet Yuritól, majd lesz egy jelenete azzal a lánnyal, akihez az előző este írott verse szólt. Ennek során láthatóvá válik egy CG-nek (számítógépes grafika) is nevezett vágókép. Sayori esetén a főszereplő próbálja rávenni, hogy legyen kicsit rendezettebb a külseje, ezért segít neki begombolni a blézerét, de Sayori így nem érzi magát kényelmesen, úgyhogy inkább marad a kigombolt viselés mellett. Natsuki esetén kiderül, hogy a főszereplővel közös érdeklődésük a manga. Natsuki a mangagyűjteményét a klubszoba szekrényében tartja, hogy otthon az apja ne szerezzen róla tudomást. Együtt elkezdik olvasni Natsuki kedvenc mangája, a Parfait Girls első kötetét, a főszereplő estére meg is kapja kölcsönbe. Yuri esetén a főszereplővel leülnek a padba egymás mellé, és teázás közben együtt olvassák a korábban Yuritól kapott, Markov portréja című könyvet (előtte kiderül, hogy Yurinak is van belőle egy példánya, kettőt vett a könyvesboltban).

Ezután megkezdődik a versek megmutatása, a főszereplő egyenként beszélget a lányokkal, a játékos választásától függő sorrendben (néhány esetleges visszautaláson kívül nincs döntő jelentősége annak, hogy kinek mutatja be hamarabb). A beszélgetések során a játékos is elolvashatja a lányok verseit: Monikától a Hole in Wall ('Lyuk a falon'), Sayoritól a Dear Sunshine ('Drága napfény'), Natsukitól az Eagles Can Fly ('A sasok tudnak repülni'), Yuritól pedig a Ghost Under the Light ('Szellem a lámpa alatt'). A lányok reakciója a főszereplő versére a szavak választásától függ. Sayori, Natsuki és Yuri reagálhat pozitívan, negatívan vagy semlegesen, míg Monika konstatálja, hogy a vers melyik lány stílusához áll közelebb. A beszélgetés végén Monika tippet is ad az íráskészség fejlesztésére. A beszélgetések során a főszereplő, és vele együtt a játékos többet tudhat meg a lányok személyiségéről, illetve preferenciáiról.

A végén Natsuki és Yuri mutatják meg a verseiket egymásnak. A véleményezés során az eltérő stílusukról vita bontakozik ki, ami átmegy személyeskedő veszekedésbe. Ekkor kikérik a főszereplő véleményét, hogy kivel ért egyet. A döntést a játékos hozza meg. A választástól függően a másik lány megsértődik (Natsuki látványosabban, Yuri visszafogottabban, de érezhetően fejezi ki). Harmadik lehetőségként lehet segítséget kérni Sayoritól, aki elsimítja a konfliktust a két lány között, bár bizonyos megjegyzései akaratlanul kínosra sikerülnek. Ezután a főszereplő ismét hazasétál Sayorival, és nekiül megírni a második versét, immár több információ birtokában a lányok ízléséről.

Harmadik nap (csütörtök)[szerkesztés]

A klub tagjai ismét találkoznak. Monika késve érkezik, mivel előtte zongoraórán volt, és annyira elmerült a zenélésben, hogy nem hallotta a kicsengetést. A főszereplőnek ezúttal is lesz jelenete azzal a lánnyal, akihez az előző este írott verse szól. Ha más lányhoz szól a vers, mint az előző napi, akkor az adott lánnyal az első vágókép jelenik meg (lásd az előző fejezetben). Ha másodízben írt verset egy lányhoz, akkor a lánnyal újabb CG hívható elő. Sayori elhívja a főszereplőt, hogy segítsen neki eszközöket keresni a hétfői kulturális fesztivál plakátjának elkészítéséhez. Sayori egy másik terem szekrényében kutakodva beüti a fejét, a sérülésének a hűtésére a főszereplő hoz egy palack hideg almalevet. Natsuki dühösen veszi észre, hogy Monika a szekrény legfelső polcára pakolta a mangáit, amit a klub legalacsonyabb tagjaként nem ér el magától. Bár a főszereplő felajánlja a segítségét, Natsuki dacból maga próbálja megoldani egy székre állva. Csakhogy nem számol azzal, hogy emiatt a rövid szoknyája túl sokat fog láttatni a fiú számára… Amikor erre rádöbben, dühös lesz, majd leesik a forgószékről, pont a főszereplőre. Yuri folytatja a főszereplővel a könyv olvasását, de ezúttal pad helyett a földön ülve, falnak dőlve, mert a sok széken ülést már nem bírja a háta. A főszereplő csokoládét is hozott neki, amiből Yuri nem akar venni, nehogy összemaszatolja a könyvet. A főszereplő végül feltalálja magát: ő adogatja Yuri szájába a csokikat.

A klubtagok ismét megmutatják egymásnak a verseiket. Monika verse a Save Me ('Ments meg/el'), Sayorié a Bottles ('Palackok'), Natsukié az Amy Likes Spiders ('Amy szereti a pókokat'), Yurié a The Raccoon ('A mosómedve'). Jellemző, hogy mindegyikük verse elvontabb vagy mélyebb értelmű, mint az előző napi volt. Monika ismét ad írási tippet, bár kissé furcsára sikerül, inkább a videójátékra vonatkozik… A lányok reakciója ezúttal is függ attól, hogy viszonyulnak a szavak alapján a vershez, sőt az előző verstől is. Natsukival vagy Yurival az is előfordulhat, hogy ha a főszereplő két verse közül egyik sem tetszik nekik, akkor a sajátjukat nem is hajlandók megmutatni neki, így a játékos sem olvashatja. Ha viszont mindkettejüké olvasható, a főszereplő arra a megállapításra jut, hogy voltaképpen hasonló az alapgondolatuk, ezt szóvá is teszi annak a lánynak, akivel másodikként beszél közülük.

A versolvasás után Monika újabb feladatot jelent be. Hétfőn kulturális fesztivál lesz az iskolában, ami az irodalmi klub számára jó alkalom lehet a megmutatkozásra. Azt találja ki, hogy erre az alkalomra mindegyikük készüljön egy verssel, amit elszaval a közönségnek. Sayori lelkesedik az ötletért, Yuri és Natsuki húzódozik tőle. A főszereplő magában hezitál, de hajlandó kötélnek állni, majd sikerül Yurit és Natsukit is meggyőzni. Gyakorlásképpen mindannyian elszavalnak egy-egy verset. Végül Sayori és a főszereplő szokás szerint együtt mennek haza, de Sayori feltesz egy váratlan kérdést: ha egy másik lány azt kérné, hogy inkább vele menjen haza, melyiküket választaná. (Yuri vagy Natsuki közül az lesz a másik válaszlehetőség, akihez az addigi versek alapján közelebb került a főszereplő. Ha Sayorihoz került közel, akkor Yuri lesz a másik). A játékos választ, Sayori eltérően reagál a válaszokra (de minden esetben kiemeli a másik lány jó tulajdonságait), bár a játék további menetére nem lesz hatással a választás. Otthon következik a harmadik vers megírása.

Negyedik nap (péntek)[szerkesztés]

A klubdélutánra ismét Monika érkezik utolsóként a zongoraóra miatt. Natsukival és Yurival beszélgetnek a közelgő fesztiválról. Ennek során Natsuki elsüt egy szóviccet is Monika nevével, mire Monika felháborodik, hogy nem úgy kell mondani a nevét, a vicc pedig lefordítva értelmetlen… Utóbbit Natsuki nem tudja mire vélni, de Monika továbblép a témán. Közben a főszereplő észreveszi, hogy Sayori kedvetlenül üldögél a sarokban, valami nincs rendben vele. Próbál vele beszélni, de Sayori nem árulja el, mi a problémája. A főszereplő ezután szól Monikának, aki úgy dönt, ő maga beszél Sayorival.

Amíg Monika Sayorival beszélget, a főszereplőnek lehet egy beszélgetése Yurival vagy Natsukival, attól függően, melyikükhöz került közelebb (ha Sayorihoz, akkor ez a beszélgetés kimarad). Ennek során a főszereplő arról beszél, mennyire aggódik Sayori miatt. CG csak abban az esetben jelenik meg ebben a részben, ha másodjára íródott Yurihoz vagy Natsukihoz szóló vers (lásd az előző fejezet). Ha Sayorihoz szól a vers, vagy első ízben íródott vers Natsukihoz vagy Yurihoz, illetve ha harmadjára íródott vers az adott lányhoz, nem lesz külön jelenet és CG.

Következik a versek megmutatása, itt is különbözők lehetnek a reakciók, sőt esetenként maguk a versek is. Monika verse a The Lady Who Knows Everyhing ('A mindentudó hölgy'). Ezúttal is ad írási tippet. Sayori nem mutatja meg a versét, sőt inkább hazamegy, kérve, hogy a főszereplő magyarázza ki Monikánál. Natsuki és Yuri alapesetben az előző napi beszélgetés nyomán úgy döntöttek, ugyanarról a témáról írnak verset. Natsuki verse ekkor az I’ll Be Your Beach ('Leszek a tengerpartod'), Yurié a Beach ('Tengerpart'). Ha viszont bármely lánynak a főszereplő három verséből kettő nem tetszett, nem fogja megmutatni a sajátját (ha az első kettő nem tetszett, nem is hajlandó szóba állni a főszereplővel, akárkihez szól a harmadik vers). Ha pedig mindhárom vers kettejük egyikéhez íródott, akkor más verset írnak. Ha mindhárom vers Natsukihoz szólt, az ő verse a Because You ('Mert te'); ha mindhárom Yurihoz szólt, az ő verse a Ghost Under the Light pt. 2. ('Szellem a lámpa alatt, második rész').

A teremben maradt klubtagok megbeszélik a fesztivál előkészületeit. Natsuki és Yuri úgy érzik, valami furcsa, ezt végül betudják Sayori hiányának. Mindenki megkapja a hétvégére maga feladatát: Monika brosúrákat készít a fesztivál során elszavalandó versekkel, Sayori segít neki ezek megtervezésében, Natsuki muffinokat süt, amivel megvendégelik a látogatókat, Yuri pedig a dekorációt készíti. A főszereplőnek felajánlják, hogy segítsen az egyik lánynak. A döntést a játékos hozza meg. Bár mind a négy lányt felajánlják a menüben, Monika vagy Sayori választása esetén a másik két lány lehurrogja a főszereplőt, így valójában csak Natsuki vagy Yuri közül lehet választani. Mindkét esetben az adott lány felajánlja, hogy vasárnap felkeresi a főszereplőt a lakásában. Ezután a főszereplő hazamegy, ezúttal egyedül.

Vasárnap[szerkesztés]

A főszereplő várja, hogy Natsuki vagy Yuri jöjjön hozzá, de úgy dönt, előtte még meglátogatja Sayorit, aki felől nem hallott, mióta hazament a klubból. Sayori a szobájában fogadja őt, és a beszélgetésük során elárulja addig féltve őrzött titkát: depresszióban szenved. Ez az oka a rendszeres elalvásainak is, mert reggel nem érez motivációt arra, hogy kimozduljon. A főszereplő megdöbben, miért titkolta ezt el előle a magát mindig vidámnak mutató barátja. Sayori erre azt mondja, nem akarja, hogy mások az ő segítésére fordítsák az energiáikat, inkább azt szeretné, ha mindenki más boldog lenne körülötte. A főszereplő felajánlja, hogy a hétvégi programját lemondva Sayorival marad, de Sayori határozottan kéri, hogy ne tegye, így a főszereplő hazamegy.

Yuri vagy Natsuki már ott várja őt a kapu előtt. Ha Yuri a választott lány, vele a főszereplő szobájában a dekoráción dolgoznak. Yuri a munkálatok során elővesz egy kést is, elmondja, hogy tetszenek neki, egész gyűjteménye van otthon. A főszereplő a pengét tapogatva kicsit meg is vágja magát, mire Yuri meglepetésre lenyalja az ujjáról a vért… A főszereplő végül különös módon menti meg a helyzetet: viszonzásul ő is megnyalja Yuri ujját, így már „kvittek”. Később a festés során a főszereplő véletlenül összekeni Yuri arcát, ezért hoz egy melegvizes törölközőt, hogy letörölje. Ennek során megjelenik a harmadik CG Yurival.

Ha Natsuki a választott lány, vele a konyhában készítik a muffinokat. Ennek során egyszer véletlenül Natsuki arcára kerül egy kis cukormáz, mire ő játékosan megpróbálja rákenni a főszereplő arcára. A főszereplőnek sikerül őt lefognia, ekkor jelenik meg a harmadik CG Natsukival. Végül lenyalja az ujjáról, mire Natsuki figyelmezteti, hogy ilyet csak akkor szabad csinálnia egy lánnyal, ha tetszik neki.

Miután végeztek a közös munkával, a főszereplő készül elbúcsúzni Yuritól vagy Natsukitól. Szóba kerül, hogy találkozhatnának máskor is, az arcuk egyre közelebb kerül egymáshoz, de ekkor meglepetésre feltűnik Sayori. Yuri vagy Natsuki erre gyorsan elindul haza, Sayori pedig feltárja az érzelmeit: beleszeretett a főszereplőbe. Ekkor a játékosnak döntenie kell: a főszereplő viszonozza a szerelmi vallomást, vagy a barátságot válassza. Szerelmi vallomás esetén egy újabb CG jelenik meg: a hátulról látható főszereplő magához öleli a könnyes szemű Sayorit. Mindkét választás esetén az érzelmeivel küzdő Sayori hazarohan.

A fesztivál napja (hétfő)[szerkesztés]

A főszereplő kora reggel elindul az iskolába, hogy – a korábbi választástól függően – a muffinokat vagy dekorációt bevigye. Sayorit próbálta elérni, de nem válaszolt, így nélküle ment. A klubszobában még csak Monika van ott előtte, aki meglepődik, hogy Sayori nélkül jött. Emlékezteti a főszereplőt, hogy a tegnapi vallomás után a párjaként vagy barátjaként jobban kellene vigyáznia Sayorira. A főszereplő megdöbben, hogy Monika máris tudomást szerzett kettejük beszélgetéséről. Ezután Monika ráveszi a főszereplőt, hogy nézze meg az elhelyezett brosúrákat. A főszereplő döbbenten veszi észre, hogy Sayori egy addig nem ismert versét választotta: a cím helyén egy % jel szerepel, a szövegben pedig a Get out of my head ('Tűnj el a fejemből') ismétlődik. A nyugtalanító vers hatására úgy dönt, mégis elmegy Sayoriért. Bemegy a házba, de senki sem fogadja őt. A szoba ajtaja előtt próbálja ébreszteni Sayorit, de erre sincs reakció, emiatt úgy dönt, benyit hozzá. Ott megdöbbentő látvány fogadja: Sayori felakasztotta magát (a játékos közben egy hibaüzenetet olvashat a képernyő sarkában: „An exception has occured”, valamint utalást egy traceback.txt nevű fájlra). A főszereplő elkezd bűntudatot érezni, hogy az előző napi döntésével (akármelyiket is választotta a játékos) okozta ezt, a saját önzősége miatt elvesztette a legjobb barátját, akit semmi sem hozhat vissza. Ekkor megjelenik a VÉGE felirat.

Második szakasz[szerkesztés]

A VÉGE felirat után újra megjelenik a játék kezdőképernyője, de másképp néz ki, mint előtte. A négy lány közül Sayori helyén a három másik lány részleteiből összeállított kép látható, a főmenü „új játék” menüpontja helyére pedig egy értelmetlen (glitches) karakterhalmaz került. Ha azonban a játékos rákattint, ugyanúgy viselkedik, mint az új játék (későbbiekben már a rendes felirat kerül oda). Ha a korábbi mentett állások valamelyikét próbálja újra betölteni a játékos, hibaüzenet fogadja, miszerint a script sérült, a sayori.chr hiányzik, emiatt új játékot kell kezdenie.

Ha a játékos bezárja és újra megnyitja a játékot, előfordul, hogy a megszokott figyelmeztető üzenet helyett más, furcsa üzenetek jelennek meg. 1/64 az esélye annak, hogy megnyitáskor az úgynevezett szellemmenü fogadja: a VÉGE felirat után megjelenik a négy lány fekete-fehér bizarr ábrázolása. Kattintani semmire sem lehet. Az egyetlen lehetőség a bezárás, előtte a kép hirtelen ráközelít Monikára.

Első nap (kedd)[szerkesztés]

Első próbálkozásra a történet újra kezdődik az elejéről, de valami hiányzik: Sayori alakja nem jelenik meg, a neve helyén pedig glitches karakterhalmaz olvasható. A történetmesélés rövid idő után összeomlik, majd még egyszer újra indul. Ekkor azonban a főszereplő már nem is emlékszik Sayorira: a narrációja szerint mindig egyedül ment az iskolába. Gondolkozik azon, hogy csatlakoznia kellene egy klubhoz, hátha akkor sikerülne megismerkednie néhány lánnyal. Az utolsó tanóra után találkozik Monikával, akivel előző tanévben egy osztályba jártak. Megtudja, hogy Monika alapított egy új klubot: az irodalmi klubot, amelynek ő az elnöke. Rábeszéli a főszereplőt, hogy látogasson el a délutánjukra. Itt megismerkedik a klub másik két tagjával: Natsukival és az alelnök Yurival, aki teával vendégeli meg a látogatót. A főszereplő eleinte húzódozik a csatlakozástól, mert nem számít lelkes olvasónak, de erre Monika elárulja, valójában miért is hívta meg: a klubnak csak három tagja van, ahhoz pedig legalább négy főre lenne szükség, hogy hivatalosan elismerjék őket, és részt vehessenek az iskola eseményein, például a kulturális fesztiválon. A főszereplő végül megsajnálja a három csinos lányt, és kötélnek áll. A klubtagok beszélgetése során Monika ihletet kap egy új feladathoz: otthon mindenkinek írnia kell egy verset, amit a másnapi klubdélutánon bemutatnak egymásnak. A játék első szakaszától eltérően itt már csak Natsukihoz vagy Yurihoz lehet írni a verset. Különbség még, hogy ebben a szakaszban a játékos többször furcsa effektek, glitchek tanúja lehet, amik szürreálisabbá teszik a játékot. Három alkalommal úgynevezett speciális verseket is megnyithat, amelyek kimondatlanul ugyan, de bizonyos szereplőkről tartalmaznak újabb információkat, célzásokat.

Második nap (szerda)[szerkesztés]

A klub tagjai délután találkoznak a teremben. A főszereplőnek az első szakaszhoz hasonlóan azzal a lánnyal lesz egy jelenete, akihez az előző este írott verse szólt. Ugyanaz a CG válik láthatóvá, mint hasonló esetben az első szakaszban, bár vannak bizonyos különbségek. A lányok szövege helyenként eltérő, esetleg bizarrabb is, és kicsit másképp is érnek véget a jelenetek: Natsuki a mangaolvasás közben elalszik, aminek Monika szerint az az oka, hogy alultáplált, mert az apja nem ad neki pénzt ételre. Monika egy proteinszeletet dob oda neki, hogy erőre kapjon. Yuri jelenete pedig úgy ér véget, hogy hirtelen izgatottan kirohan (a versolvasást ebben az esetben nélküle kezdik el, csak közben csatlakozik újra).

A reakciók itt is függenek attól, hogyan viszonyul Yuri és Natsuki a vershez, illetve Monika konstatálja, kinek a stílusához áll közelebb. Natsuki és Yuri verse egyezik az első szakaszban írott első verssel. Monika versének a címe ugyan megegyezik, de a szöveg teljesen eltér: valójában a korábbinak az egyenes folytatása.

Natsuki és Yuri között ezúttal is kibontakozik a vita, majd veszekedés, ami durvábbra fordul, mint az első szakaszban. Most is a főszereplőtől kérnek állásfoglalást, de a játékos hiába választja bármelyiküket a menüből, hatástalannak bizonyul. Hirtelen Monika bukkan fel a képernyő előterében, és arra kéri a főszereplőt, menjen ki vele a folyosóra, amíg a két lány veszekszik. Itt elnézést kér a viselkedésükért, és szabadkozik, hogy ő nem igazán tudja ezt a helyzetet kezelni. Natsuki hirtelen sírva kirohan a teremből. Odabent Yuri mondogatja, hogy nem gondolta komolyan, mire Monika megnyugtatja, hogy Natsuki el fogja ezt felejteni holnapra. Yuri azt kéri Monikától, hogy alelnökként átvállalva a felelősséget utolsóként távozhasson, de ekkor hirtelen a klubszoba helyett a versíró minijáték jelenik meg.

Harmadik nap (csütörtök)[szerkesztés]

A klub tagjai ismét találkoznak. Monika még nincs bent, ezalatt Yuri bocsánatot kér Natsukitól, aki meglepő módon semmilyen sérelemre nem emlékszik előző napról. Megérkezik Monika is, aki zongoraórán volt előtte, és annyira elmerült a zenélésben, hogy nem hallotta a kicsengetést.

Furcsa módon akárkihez íródott az előző napi vers, a főszereplőnek mindenképpen Yurival lesz jelenete. Ha az előző verset Natsukihoz írta, akkor Yuri első CG-je jelenik meg (a közös könyvolvasás a padban ülve), ha Yurihoz írta az előző verset, akkor a második CG (olvasás a fal mellett, csokievéssel). Utóbbi esetén még az olvasás előtt Yuri elmegy vízért a teához. A főszereplő hosszas várakozás után utánamegy, a folyosón tanúja lesz annak, hogy Yuri a késével megvagdosta az egyik karját. Ekkor hirtelen gyorsítva visszapörög a cselekmény, onnan folytatódik, hogy Yuri visszaérkezett a terembe. A jelenet vége is eltér: az olvasás közben Yuri hirtelen felugrik, és bevallja a főszereplőnek, hogy izgatott lesz a jelenlétében (közben a szeme időnként szokatlan, realisztikusabb ábrázolásúba megy át).

Következik az újabb versolvasás. Natsuki verse alapesetben ugyanaz, mint az első szakaszban, a reakciója pedig függ attól, hogy pozitívan, semlegesen vagy negatívan viszonyul a mostani és az előző vershez. Ha viszont mindkét vers hozzá íródott, akkor egy Base64 kódolású szöveg olvasható helyette. Utána Natsuki sérelmezi, hogy a főszereplő miért nem ment vele mangát olvasni, amikor várt rá. Féltékeny lesz Yurira, és könyörög, hogy ne tegye tönkre neki a klubot, amely számára az egyetlen biztonságos hely. Miközben beszél, a kép egyre sötétebb lesz, Natsuki szemének helye üressé válik, majd elkezd véreset könnyezni, a szája torz mosolyba fordul. Végül Natsuki nyaka hirtelen derékszögben meghajolva kitörik, a kép ráközelít, majd megjelenik egy fordított betűs VÉGE felirat. Utána azonban a játék folytatódik, sőt nem sokkal később az is kiderül, hogy Natsuki életben van, nem esett semmi baja.

Yuri verse eltér az első szakaszban olvashatótól: a Wheel ('Kerék') címet kapta. Valójában nem is vers, hanem összefüggéstelen szavak, mondatok halmaza. Yuri bevallja, hogy felizgulva írta olyan tollal, ami a főszereplő táskájából esett ki, ő pedig hazavitte, hogy vigyázzon rá. Monika minden esetben úgy reagál a főszereplő versére, mintha Yurihoz íródott volna. Egyúttal figyelmezteti, hogy Yurival vigyázni kell, megszállottan gyűjti a késeket, amikkel időnként vagdossa is magát. Monika verse ezúttal is a Save Me, aminek azonban helyenként eltér a szövege, bizarrabb hatást keltve. Most is ad írási tippet, de nem fejezi be, hanem megkérdezi, egyáltalán figyel-e rá valaki. A játékosnak egy felugró párbeszéddobozban kell OK-t kattintania.

A versolvasás után Monika újabb feladatot jelent be. Hétfőn kulturális fesztivál lesz az iskolában, ami az irodalmi klub számára jó alkalom lehet a megmutatkozásra, egyúttal új tagok toborzására. Azt találja ki, hogy erre az alkalomra mindegyikük készüljön egy verssel, amit elszavalnak. Natsukinak azonban nem tetszik az ötlet, és Monika fejéhez vágja, hogy valójában csak ő akarja bővíteni a klubot, a többieknek jó így családias légkörben. Monika ekkor megbántódik, úgy érzi, talán az egész klub indítása hiba volt. Yuri Natsukit hibáztatja, amiért nem megfelelően közölte a véleményét. Natsuki hazamegy, majd Yuri beszélget a főszereplővel, eközben néhány meghökkentő mondat is elhagyja Yuri száját (glitches látvány és zene kíséretében). Utána Monika unszolására Yuri is hazamegy. Monika beszélgetni kezd a főszereplővel, de elsötétül a képernyő, és újra elindul a versíró minijáték, amiben időnként furcsaságok jelenhetnek meg.

Negyedik nap (péntek)[szerkesztés]

A klubdélutánra ismét Monika érkezik utolsóként a zongoraóra miatt. Natsuki közben elmondja a főszereplőnek és Yurinak, hogy lehiggadva átértékelte a dolgokat, hajlandó segíteni a fesztivál rendezésében. Yuri reakciója attól függ, kihez íródott az utóbbi vers. Ha Natsukihoz, akkor gorombán, gúnyosan reagál, amivel megsérti Natsukit.

A nap további alakulása leginkább attól függ, korábban kihez íródott az első vers. Ha Natsukihoz, akkor most válik láthatóvá a második CG Yurival, és játszódik le utána az idő-visszaforgatás. Ha viszont az első vers Yurihoz szólt, és így már mindkét CG látható volt korábban, akkor is hasonlóan indul a jelenet, Yuri elmegy teavízért, a főszereplő utánamegy, miután hosszasan várt rá. A folyosón ismét meglátja őt összevagdosott karral, de visszaforgatás helyett egy glitches kép után maradnak a folyosón. Yuri arról beszél, hogy déjà vu érzése van, illetve időnként nem érti, mi van vele. Majd arra kéri a főszereplőt, szökjenek meg, hagyják ott a klubot. Időközben előbb halványan, majd egyre jobban láthatóan Monika kezd megjelenni a képernyőn, végül kitakarja Yurit a játékos elől.

Következik az újabb versolvasás, bár ezúttal egyik lány sem valódi verssel áll elő. Ha korábban Natsukihoz íródott az első vers, Monika ugyan felvezeti az új verse bemutatását, de helyette zöld-piros villódzás látszik a képernyőn, teljes képernyős játék esetén pedig látszólagos kék halál felirat társul hozzá. Monika ekkor elnézést kér, és hogy lépjenek tovább. Ha az első vers Yurihoz íródott, és előzőleg lejátszódott a déja vu jelenet, Monika csak annyit mond: „Ne mondd, hogy nem figyelmeztettelek!”. Yuri megszállott rajongást mutat a főszereplő verse iránt, meg is tartja magának (így a sorrendtől függően előfordulhat, hogy a többi lány nem olvashatja). Megmutatja a saját versét, ami valójában egymásra írott olvashatatlan szavakból áll. A papír láthatóan foltos is, Yuri saját bevallása szerint bevonta a saját illatával, azonban vérfoltok is láthatók rajta. Natsuki egy versnek álcázott levelet ad át: észrevette, hogy Yuri újabban furcsán viselkedik, de nem tud mit tenni vele, mert nem engedi közel magához. Ezért kéri a főszereplőt, valahogy segítsen Yurin. Ekkor azonban hirtelen Natsuki arca üressé válik, és azt kezdi mondani, hogy meggondolta magát, Yuri a saját hibájából ellenszenves, ezért inkább jobb lenne csak Monikával foglalkozni. Ekkor ismétlődni kezd a játék szállóigévé vált mondata („Just Monika” – 'Csak Monika'), előbb Natsuki szövegeként, majd felugró párbeszéddobozban, végül az újrainduló játék figyelmeztető szövege helyén.

A felolvasás után következik a feladatok kiosztása. Natsuki a muffinokat készíti, Monika a brosúrákat, Yurinak kezdetben nem találnak feladatot, mire ő vállalja a dekorációt. A főszereplőt Monika saját segítségének akarja, de a másik két lány tiltakozik, hogy visszaél az elnöki hatalmával, ezért felajánlják, hogy válasszon. A választás a játékosé, de akárhova viszi a kurzort, elkezd Monika felé csúszni. Ha valahogyan mégis sikerül másra kattintania, a képernyőn egy lila szempár jelenik meg (Yuri félig realisztikus szeme), valamint egymás alatt Monika feliratok. Így a választás mindenképpen Monika lesz. A megszállott Yuri azonban kitessékeli a másik két lányt a teremből, és szerelmet vall a főszereplőnek, azt is elmondva, mit csinált azzal a bizonyos tollal. A játékosnak kell választania, hogy elfogadja a vallomást vagy sem, de akármit kattint, ugyanaz történik: az izgatott Yuri előkapja a kését, és kétszer hasba, egyszer mellbe szúrja magát, ami után holtan összeesik.

Hétvége[szerkesztés]

A főszereplő ott marad mozdulatlanul és szótlanul a teremben Yuri holttestével. A párbeszédek helyén Yuri neve alatt értelmetlen glitch szövegek jelennek meg, összesen 1400 sor. (A History funkcióra kattintva viszont a játék letöltőoldalának szövege olvasható ismétlődve, egybeömlesztve.) Itt a játékos kivételesen a nem látott szöveget is átpörgetheti a Skip funkcióval. Közben a megvilágításból látszik a napszakok váltakozása, Yuri arca pedig egyre beesettebbé és sápadtabbá válik, a vére fokozatosan alvad. A játékos nem tud korábbi állásokat betölteni. A játék bezárása és újranyitása esetén egy napszak ugrás történik. Egészen addig tart ez az állapot, amíg el nem jön a hétfő reggel.

A fesztivál napja (hétfő)[szerkesztés]

Reggel megérkezik Natsuki a muffinokkal, majd amikor meglátja Yuri holttestét, megdöbben és elhányja magát, ezután kirohan a teremből. Utána megjön Monika is, akinek viszont láthatóan nem okoz nagy megrázkódtatást a látvány, csak zavartan ráeszmél, hogy a főszereplőnek az egész hétvégét itt kellett töltenie. Szavai szerint nem gondolta volna, hogy ennyire megsérült a script, majd közli, hogy máris helyreteszi a dolgokat: ekkor a képernyő szélén megjelenik egy üzenet előbb a yuri.chr, majd a natsuki.chr törléséről. Monika még gyorsan vesz egy muffint a tálcáról (miközben Natsuki neve helyett már csak glitch karakterek olvashatók), mielőtt azok is megszűnnének létezni, majd kér egy kis időt…

Harmadik szakasz[szerkesztés]

A játék intrója glitchesen elindul, majd megjelenik a tanterem képe, az ablakokban a világűrrel, középen pedig a meredten figyelő, diszkréten mosolygó Monikával. Monika közli, hogy ő tudatára ébredt annak, hogy egy videójáték szereplője, és hogy ő most már nem a főszereplőhöz beszél, hanem magához a játékoshoz. A főszereplőnek ebben a szakaszban nincs egyetlen mondata sem, a neve csupán akkor hangzik el, ha Monika megszólítja a játékost. Monika megpróbálja a játékos valódi nevét is kitalálni, valójában a számítógéphez tartozó felhasználónevet mondva. Mivel ez sokak otthoni gépén a saját nevük, keltheti azt az illúziót, hogy „tudja” a játékos nevét (videórögzítő szoftver használatának érzékelése esetén ez a mozzanat kimarad). Arra is ráébreszti a játékost, hogy ő ennek a játéknak a világában egyedül van, szabad akarat nélküli, programozott karakterek között, képtelenül arra, hogy átjusson a való világba. Ebben a helyzetben a játékost a megmentőjének tekinti. Monikának azzal is szembesülnie kellett, hogy a játékba nem írtak olyan utat, ami őhozzá vezetett volna. Emiatt megpróbálta saját kezébe venni a dolgokat, és belenyúlni a játék programozásába. A többi lány tulajdonságait megpróbálta úgy alakítani, hogy kevésbé legyenek rokonszenvesek: emiatt felnagyította Sayori depresszióját és Yuri megszállottságát, de mindkettő visszafelé sült el. Így végül a többiek kitörlésével sikerült elérnie, hogy kettesben maradjon a játékossal. Mivel azonban Monika nem teljesen ért a játék programozásához, a beavatkozások egy része sérüléseket okozott a scriptben, ami végül odáig vezetett, hogy már az idő sem telik, a játék világából csak a tanterem maradt.

Monika kíváncsi lesz, működik-e még a versíró minijáték, ezért még egyszer újra elindítja azt. Ezúttal csak Monika chibi figurája látható, a szavak mindegyike pedig a Monika vagy annak valamilyen hiányos variánsa. Így természetesen csakis Monikához íródhat a vers, amit a Happy End című költeményével viszonoz. A vers után a játékost megkérdezi, hogy hajlandó-e ettől kezdve vele maradni, de csak az igen válaszlehetőség létezik. Ezután közli, hogy rengeteg témája van, amiről szeretne beszélgetni. Amennyiben videórögzítő programot érzékel a játék, Monikának van egy külön erre szóló reakciója: észreveszi, hogy a játékos rögzíti a beszélgetést, üdvözletét küldi a nézőknek, egyúttal figyelmeztet, hogy nem igazán illendő megkérdezés nélkül videóra venni valakit. Utána egy jumpscare-rel lepi meg a játékost (akinek előzőleg elaltatta a gyanakvását).

Ezután következik a társalgás Monikával. A témákon rövid ideig gondolkodik, ezalatt párbeszéd és menü nélkül látható a CG. Elméletileg 56 téma íródott hozzá, de ebből a 26-os számú végül nem került be a játékba, tartalma ismeretlen, a 25-ös számút a játék frissített verzióiból eltávolították, a 14-es pedig csak speciális módon hozzáférhető. A témák random sorrendben töltődnek be, egy részük a játékhoz kapcsolódik, de sokuk az élet különböző területeinek kérdéseit feszegeti, amik foglalkoztathatják a játék célközönségét.

Akárcsak a második szakasz elején, itt is törlődtek a korábbi mentések. Amennyiben a játékos mégis biztonsági másolatot készített valamely korábbi szakasz mentéseiről, és megpróbálja visszatölteni (ez érvényes a második, sőt majd a negyedik szakaszban is), a képernyőn Monika alakja jelenik meg, amint nevetve számon kéri a csalást, és bezárja a játékot. A harmadik szakaszban menteni sem lehetséges, ha megpróbálja a játékos, Monika egy párbeszéddobozban megnyugtatja, hogy nem szükséges, mert ő nem megy sehová. A játék bezárása és újraindítása esetén Monika reagál (korábban elhangzik, hogy amikor nem fut a játék, egy idő után minden elmosódik körülötte, és egy nagy üresség közepén ragad), majd megköszöni a játékos visszatérését, és folytatja a társalgást. Miután az összes téma elhangzott, a korábbiak töltődnek be újra. Ekkor aktiválódik a Skip funkció is, de ha a játékos megpróbálja használni, Monika nehezményezi, és letiltja a funkciót.

A továbblépésre egyetlen lehetősége van a játékosnak, erre Monika időnként indirekt rá is vezeti: ki kell törölnie az egyetlen megmaradt karakterfájlt, a monika.chr-t. Amennyiben a játékost ezt megteszi, Monika teste szétesik, a neve helyén glitch karakterek jelennek meg. Rövid idő múlva a tanterem képe is eltűnik, csak a világűr marad. Monika öntudata azonban megmarad. Előbb kétségbeesetten a játékos segítségét kéri, majd rádöbben, hogy valószínűleg ő törölte ki. Ekkor kifakad, utána azonban magába szállva bevallja, hogy a történtek ellenére még mindig szereti a játékost, és rádöbben, milyen szörnyű dolgot művelt. Ezért megpróbálja jóvátenni…

Negyedik szakasz[szerkesztés]

Monika helyreállítja a játékot, újra lejátszódik az intró, a kezdőképernyőn azonban csak három lány van, Monika nincs köztük. A játék nélküle kezdhető újra (amennyiben a játékos biztonsági másolat segítségével visszaállítja a karakterfájlt, és úgy próbálja indítani a játékot, megjelenik egy párbeszéddoboz, amiben Monika kéri, hogy ne játsszon tovább a szívével, mert ő már nem akar visszatérni. Ezután ki is törli a karakterfájlját. Újbóli próbálkozás esetén csak a fájlt törli figyelmeztetés nélkül.) A történet elölről kezdődik, a főszereplő együtt megy az iskolába Sayorival, aki kezd leszokni a későn kelésről. Szóba kerül a beszélgetésükben, hogy a főszereplőnek csatlakoznia kellene egy klubhoz, mire ő titokzatosan csak annyit közöl, hogy egyet már kinézett magának. Valójában az irodalmi klubról van szó, amelynek Sayori az elnöke, de a főszereplő meglepetést akar okozni neki. A tanórák vége után belép a klubszobába, megismerkedik a másik két taggal, Natsukival és Yurival (ezúttal nem derül ki, van-e alelnöki poszt és ki tölti be). Közli, hogy ő is csatlakozni akar. A lányok örülnek, hogy négy taggal végre hivatalosan is elismerhető a klub. Elkezdenek beszélgetni, ki mit szeret olvasni, ennek során Sayorinak az az ötlete támad, hogy mindenki ismerje meg azt, amit a másik kedvel: így Yuri is olvasson mangát, Natsuki pedig regényt. A két lány végül együtt elmegy a könyvesboltba. Ezután Sayori köszönetet mond a főszereplőnek, majd rajta keresztül elkezd a játékoshoz beszélni. Időközben ugyanis ő is öntudatra ébredt, valószínűleg az elnöki poszt következtében. A végkifejlet a korábbi események függvénye.

Végkifejlet[szerkesztés]

Normál befejezés[szerkesztés]

A játékosok nagy része első lejátszás alkalmával ezt a végkifejletet éri el, lineáris végigjátszással ide lehet eljutni. Ebben az esetben a negyedik szakasz végén az öntudatra ébredt Sayori azt köszöni meg a játékosnak, hogy segített megszabadulni Monikától, akinek minden tettéről tud. Sayori arra készül, hogy most majd ő marad kettesben a játékossal, de mielőtt ezt a célját elérné, Monika közbeavatkozik a játékos védelmében. Párbeszéddobozokban kiírt üzeneteiben közli, hogy tévedett: az irodalmi klubban nincs boldogság, ezért meg kell tőle szabadulni. A kép elsötétül, majd villódzó szétesett kép kíséretében női hang hallatszik kezdetben halkan, majd egyre tisztábban hallhatóan. Hamarosan kiderül, hogy a hang Monikáé: emlékeztet rá, hogy tanult zongorázni, és ennek során írt egy dalt, amit szeretne megmutatni a játékosnak. Elindul a Your Reality ('A te valóságod') című dal, vele egyúttal a játék stáblistája is. Közben látható a tíz CG a lányokkal (három-három Sayorival, Natsukival, Yurival és egy Monikával): amelyiket a játékosnak sikerült előhívnia, színesben jelenik meg, amit nem sikerült, az fekete-fehérben (Monikáé akkor nem számít előhívottnak, ha túl hamar kitörölte a játékos). A feltűnésük után röviddel a CG-k törlődnek is, erről üzenet is olvasható, végül a játék futásához szükséges fájlok is törlődnek (megjegyzés: a három lány karakterfájlja megmarad). A stáblista végén köszönet is olvasható Monika és a főszereplő, illetve rajta keresztül a játékos felé. A stáblista után egy levél jelenik meg, amit Monika írt a játékosnak. Ebben leírja, hogy az irodalmi klubban nem lehet megtalálni a boldogságot, mert az egyik tag mindenképpen arra van kárhoztatva, hogy öntudatra ébredjen. A többieket szeretné megkímélni attól, hogy ugyanazon menjenek át, amin ő, ezért döntött úgy, hogy véget vet a klubnak. A játékosnak köszönetet mond, amiért része volt a klubjának és mindegyik tagnak megpróbált a barátja lenni. A levelet az "Örök szerelemmel" elköszönéssel zárja. Ha a játékos ezután kattint, hibaüzenet fogadja, hogy a script sérült, a játékot újra kell telepíteni (valójában nem szükséges újratelepítés az újbóli játékhoz, elegendő a firstrun nevű fájl törlése).

Gyors befejezés[szerkesztés]

Ezt még az első szakaszban lehet elérni, a játékfájlok közötti törléssel. Amennyiben a játékos még ekkor kitörli a monika.chr-t, és úgy kattint az új játék indítására, megjelenik Sayori, aki valószínűleg megörökölte a klubelnöki posztot és ezzel öntudatra ébredt. Sayori nem tudja felfogni a helyzetet, emiatt pánikba esik, végül bezárja a játékot. A játék fájljait megtekintve észrevehető, hogy az összes karakterfájl törlődött. Amennyiben a játékos újra megnyitja a játékot, VÉGE felirat fogadja, majd fekete-fehér képernyőn, fehérzajra emlékeztető hangok kíséretében megjelenik a felakasztott Sayori képe. Tíz percet várva fokozatosan olvashatóvá válik mellette egy felirat is: „Now everyone can be happy” ('Most már mindenki boldog lehet').

Még gyorsabb változata ennek a befejezésnek, ha a játékos az első szakasz során a sayori.chr-t törli ki, és úgy nyitja meg a játékot. Ekkor rögtön a VÉGE felirat, majd az akasztott Sayori képe fogadja.

Ha a játékos újra játszani akar, szintén újratelepítéssel vagy a firstrun fájl törlésével lehetséges.

Különleges befejezés[szerkesztés]

Ennek a befejezésnek a feltétele, hogy a játékos mind a tíz CG-t előhívja a játék során. Mivel egy részüket egyazon lineáris lejátszás során nem lehetséges előhívni, ehhez szükség van úgynevezett save scumra, azaz helyenként menteni, majd újra betölteni és másképpen folytatni. (Valójában lehetséges új játék indításával is, mert a játék megjegyzi a korábbi eseményeket, de mentéssel és betöltéssel gyorsabban megoldható.) Sayori és Natsuki mindhárom CG-jét, valamint Yuri harmadik CG-jét (az arctörölgetést) mindenképpen a játék első szakaszában szükséges előhívni (Natsuki első CG-je előhívható a második szakaszban is, de második már nem, annak pedig előfeltétele az elsőt előhívni). Ehhez a játékosnak még azelőtt kell újra betöltenie a korábbi állást vagy új játékot kezdenie, mielőtt a főszereplő a fesztivál napján benyit Sayori szobájába, azon a ponton ugyanis már nem lehetséges az első szakasz korábbi állásaihoz visszatérni. Yuri első két CG-je (a közös olvasás) mindenképpen megjelenik a játék során, miután a második szakaszban a játék egy idő után elkezdeni Yurit erőltetni, a versektől függetlenül. A tizedik CG Monikáé, ami akkor számít előhívottnak, ha a játékos kellő ideig várt a törléssel (biztosan sikerül, ha a harmadik szakasz kezdete után megvárja, hogy Monika legalább az első társalgási témán elkezdjen gondolkodni).

Ha ez sikerült, a negyedik szakasz végén Sayori azt köszöni meg a játékosnak, hogy nem akarta a játéknak egy pillanatát sem elszalasztani, és hogy mindegyiküket megpróbálta boldoggá tenni. Egyúttal sajnálkozik, hogy nem tudja ezt meghálálni, mert a játék a végéhez ért. Búcsúzóul bevallja, hogy mindannyian szeretik a játékost.

Ezután a normál befejezéshez hasonlóan megszólal Monika, majd előadja a dalát. A stáblista alatt mind a tíz CG színesen látható, és nem törlődnek ki, csak a végén a futtatáshoz szükséges fájlok. A stáblista után itt is egy köszönőlevelet kap a játékos, de most a játék alkotójától, Dan Salvatótól.

A játék újbóli lejátszása ebben az esetben is újratelepítéssel vagy a firstrun törlésével lehetséges.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők[szerkesztés]

A cselekmény bizonyos részletei a szereplők ismertetéséből is kiderülhetnek, ezért az elolvasás itt sem ajánlott, ha valaki ismeretlenül akarja végigjátszani a játékot.

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

Főszereplő[szerkesztés]

Az egyetlen irányítható szereplő a játékban. Salvato szándékosan kevésbé dolgozta ki a karakterét, sőt nem is tekinti olyan értelemben vett karakternek, mint a többieket. Elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a játékos rajta keresztül legyen tanúja és részese az eseményeknek. Ugyanakkor mégsem azonosítható teljesen a játékossal, tőle elkülöníthető entitás.

Ő lesz a klub első és egyetlen fiú tagja. Nevét a játékos adja az első indításkor (amennyiben általánosságban beszélnek róla, gyakran illetik az MC, azaz 'main character', illetve a protagonist, esetleg röviden protag megnevezéssel). Arcát nem ismerhetjük meg. A legtöbbet Sayori harmadik CG-jében láthatunk belőle, de ott is hátulról, leginkább az derül ki, hogy rövid, barna haja van. Néhány CG-ben a keze, karja is látható. Teljes kép az öltözetéről nincs, a iskolai egyenruhájának szürke az ujja, míg a fesztivál előtti napon civilben fekete hosszú ujjú felsőt visel. A magassága valahol Sayorié vagy Monikáé körül lehet.

Elsősorban az animék és a videójátékok érdeklik. Ezeknek a hobbiknak hódolva keveset jár társaságba, emiatt Sayori aggódni kezd érte.

A klubhoz való csatlakozása előtt két lányt már ismert a tagok közül: Sayorival szomszédok és gyerekkori jóbarátok, Monikával pedig előző tanévben egy osztályba jártak, bár ritkán beszéltek.

Az irodalmi klubhoz leginkább a lányok társasága miatt csatlakozik, de a lányok versei kiváltják az elismerését. A lányokkal való beszélgetés során kiderül róla, hogy empatikus és elfogadó tud lenni.

A játék előrehaladtával visszaszorul a szerepe: a második szakaszban egy idő után egyre kevésbé reagál az eseményekre, ritkábban fűz kommentárt, még a megdöbbentő fordulatok esetén is; a harmadik szakaszban pedig teljesen passzív marad, egyszer sem szólal meg, Monika gyakorlatilag „keresztülnéz” rajta. A negyedik szakaszban ismét aktívabb (és alapvetően szimpatikusabb lesz), bár a befejezésnél megint csak háttérbe szorul, amikor Sayori a játékost szólítja meg.

Monika[szerkesztés]

Az első és második szakaszban ő az irodalmi klub alapítója és elnöke. Korábban a vitaklub vezetője volt, de az ottani légkör nem tetszett neki, ezért elhatározta, hogy valami újba kezd.

Haja színe korallbarna, szeme smaragdzöld (utóbbit kifejezetten említi is a harmadik szakaszban). Haja hosszú, lófarokban hordja, széles fehér szalaggal összekötve, kivéve elöl a frufruját és oldalt két szabadon hagyott tincset. A második legmagasabb a négy lány között, és neki a második legnagyobb (testarányokat tekintve is) a mellmérete.

A többi lányhoz hasonlóan iskolai egyenruhát visel, amely a következő ruhadarabokból áll: szürke blézer, narancsos színű mellény, fehér blúz, a nyakánál piros szalaggal megkötve, sötétkék, térd feletti szoknya, harisnya, fehér uwabaki papucs.

Monika több tekintetben is egyedi a többi lányhoz képest:

  • ő az egyetlen, akinek a haj- és szemszíne is valószerű.
  • a többi lány fehér térdharisnyát visel, ő fekete combharisnyát.
  • a többi lány uwabaki papucsának világoskék az orra, az övének rózsaszín (utóbbi a játék folyamán nem látható, csak azon kívüli ábrázolásokban).
  • ő az egyetlen szereplő, aki a játék során egyszer sem látható civil ruhában (ezt a hiányérzetét szóvá is teszi a harmadik szakasz egyik társalgási témájában).
  • a többi lány alakja profilból látható, míg őt legtöbbször szemből láthatja a játékos.
  • a többi lány neve i-re végződő és japán hangzású, az övé a-ra végződő és európai eredetű.

A főszereplő, aki az előző tanévben egy osztályba járt vele, népszerű, sportos, okos, csinos lánynak írja le (ebből kifolyólag úgy érzi, nincsenek egy súlycsoportban). A klub elnökeként határozott fellépésű, bár saját bevallása szerint ezt időnként csak kifelé mutatja, és úgy érzi, az emberekkel nem mindig tud megfelelően bánni. Tanul zongorázni is, valamint a harmadik szakasz egyik témájában elmondja, hogy vegetáriánus.

Kezdetben az események felett álló háttérszereplőnek tűnik, de idővel egyre inkább kulcsszereplővé válik. A történet kezdetétől tudatára ébredt, hogy ő egy játék szereplője (a letöltőoldalon az ő nevében írott játékismertető szövege is ezt tükrözi, bár elsőre még nem feltétlenül jön rá belőle a játékos). Az első szakaszban azonban még nem mutatja ezt, leszámítva néhány kisebb alkalmat, amikor áttöri a negyedik falat. Ekkor még leginkább Sayori személyiségét manipulálta, ami az első szakasz befejezéséhez vezetett. A második szakaszban már nagyobb mértékben manipulálja a játékot, ezzel előidézve a glitcheket és a meghökkentőbb eseményeket. A viselkedése is megváltozik, igyekszik negatív színben feltüntetni Yurit és Natsukit, ezzel próbálva rávenni a főszereplőt (és rajta keresztül a játékost), hogy inkább vele töltse az időt. A második szakasz végén fedi fel a beavatkozását. A harmadik szakaszban magyarázatot ad a játékosnak az eseményekre. Ő az egyetlen lány, aki nem a főszereplőhöz, hanem a játékoshoz vonzódik. Öntudatra ébredésénél fogva Monika az egyetlen szereplő, aki a játék során végig emlékszik a korábbi eseményekre.

A negyedik szakaszban a törlés következtében nincs jelen a történetben, de valójában az öntudata megmaradt, és különösen a normál befejezés esetén be is avatkozik.

Monika az egyetlen szereplő, akit a játékos – a lezárás során – hallhat beszélni és énekelni. A hangját Jillian Ashcraft énekesnő kölcsönözte.

A harmadik szakaszban a beszélgetés témái között megemlíti, hogy saját Twitter-fiókja van lilmonix3 néven. Ez a felhasználói fiók valóban létezik, Monika karakteréhez kapcsolódó tartalmakkal (2019. november 17-én a Twitter felfüggesztette, decemberben azonban sikerült elintézni a helyreállítását).

Sayori[szerkesztés]

A főszereplő szomszédja és gyerekkori jóbarátja. Az első szakaszban kiderül, hogy ő volt az első érdeklődő, amikor Monika meghirdette az irodalmi klub alapítását, így ő kapta meg az alelnöki posztot. Nevét Dan Salvato két létező japán keresztnév, a Saori és a Sayuri összeolvasztásából alkotta meg.

Haja színe rózsaszínes, pontosabban korallpink, szeme égszínkék (ezzel Monika mellett ő a másik lány, akinek a szemszíne valószerű). Haja félhosszú, gyakran kócosan hordja, egy nagy piros masnival. Magasságában és mellméretében Natsuki és Monika között van. Öltözködése annyiban különbözik a többi lányétól, hogy a blézerét kigombolva hordja. Az első szakaszban a fesztivál előtti napon civilben látható, ekkor rózsaszín felsőt és kék rövidnadrágot visel. A fesztivál napján, amikor a főszereplő rátalál a szobájában, fehér, galléros és gombolós pizsamafelső és piros short volt rajta.

Látszólag vidám természetű, lelkes, bár sokszor szeleburdi lány, aki szeretne mindenkit boldoggá tenni maga körül. Később kiderül, hogy valójában depresszióval küzd, de inkább eltitkolta, hogy mások ne az ő segítségére fordítsák az energiáikat. Inkább azt szeretné, hogy ha ő nem lehet boldog, akkor mások lehessenek azok. Az első szakasz vége felé a depressziója súlyosbodik, ami valójában annak következménye, hogy Monika beleavatkozott a játék programozásába.

Irodalmi ízléséről az derül ki, hogy számára fontosak az érzelmek, ezért a vidám és szomorú verseket is szereti, legközelebb pedig a „keserédes” írások állnak hozzá.

A főszereplővel időnként piszkálják egymást, de csak barátilag. Valójában mindketten aggódnak egymásért. Sayori idővel azon kapja magát, hogy az érzelmei barátságból átcsaptak szerelembe.

A második szakaszban nem szerepel, az első próbálkozásra glitches szöveg jelenik meg a neve helyén, majd az újraindulásnál már egyáltalán nem is emlékeznek rá a többiek (ugyanakkor a játékos találkozhat bizonyos nyomokkal, amik Sayorira emlékeztetik). A negyedik szakaszban visszatér.

Amennyiben Monika eltűnik a játékból (a gyors befejezés esetén, valamint a negyedik szakaszban), az elnöki poszt Sayorira száll, és ezzel együtt ő is tudatára ébred, hogy egy játékban szerepel. A különböző befejezések esetén másképp reagál a helyzetre (gyors befejezésnél nem tud vele mit kezdeni, és pánikba esve mindent töröl; normál befejezésnél látja, hogy mit művelt Monika, ennek hatására önzővé válik és ő is akarja azt csinálni, amit korábban Monika; különleges befejezésnél hálás lesz a játékosnak, amiért mindegyiküket boldoggá akarta tenni).

Yuri[szerkesztés]

Az irodalmi klub tagja, a játék második szakaszában az alelnöke (hogy a negyedik szakaszban betölti-e ezt a posztot, nem derül ki). Neve létező japán női keresztnév (van egy hozzá hasonló uniszex keresztnév is, de az hosszú ú-val ejtendő).

Haja és szeme színe lila. Haja hosszú, derekánál is lejjebb ér, nagyrészt kiengedve hordja, két helyen lila hajcsattal felfogva. Ő a legmagasabb a klubtagok között, és ő rendelkezik a legnagyobb mellmérettel, saját testéhez viszonyítva is (Natsuki a veszekedésük során meggyanúsítja azzal, hogy a főszereplő kedvéért Yuri kitömte a melleit, de a többiek ezt nem hiszik). Amennyiben az első szakaszban a főszereplő neki segít a hétvégén, látható civil ruhában: világosszürke, kötött pulóverben és fekete hosszúnadrágban.

Okos, művelt lány. Alapvetően félénk, zárkózott természetű, emiatt gyakran hebegve beszél, de ha olyan témáról van szó, amiben otthonosan érzi magát, magabiztosan is meg tud szólalni. Zárkózottsága miatt nehezen barátkozik, szeret a könyvek világába menekülni. Attól tart, ha mások jobban megismernék, kigúnyolnák a furcsaságai miatt. Sokat olvas, kedveli a horrort, valamint a komplex fantáziavilágot felépítő, elgondolkodtató műveket. Ír verseket is, bár sokáig nem merte másoknak megmutatni. A választékos kifejezéseket preferálja.

Szereti a teát, teáskészletét tanári engedéllyel a klubszobában tárolja.

Szenvedélyes gyűjtője a késeknek. Az első szakaszban csak sejthető, a második szakaszban nyíltabban kiderül, hogy időnként vagdossa magát. A megszállottságát a második szakaszban Monika manipulációja felnagyítja, ennek következtében Yuri egyre inkább őrültnek tűnik, ami a második szakasz vége felé csúcsosodik ki.

Monika a harmadik szakaszban Yurit a yandere karaktertípusba sorolja, bár ez megkérdőjelezhető: egyrészt Monika beavatkozása túlozta el bizonyos jellemvonásait, másrészt csak saját magában tesz kárt, másokban nem (egyes vélemények szerint a játékban az igazi yanderének Monika tekinthető).

Natsuki[szerkesztés]

Az irodalmi klub tagja. Neve Japánban uniszex keresztnévnek számít, bár lányoknak gyakrabban adják.

Haja és szeme színe rózsaszín (konkrétan a hajszíne pastel pink, míg a szemszíne rose pink). Haja félhosszú, helyenként vékony piros szalagokkal és piros hajcsattal összefogva hordja. Ő a legalacsonyabb a klubtagok között, és a lányok közül neki a legkisebb a mellmérete. Kis termete miatt a főszereplő az első találkozásuk alkalmával elsőévesnek gondolja (valójában nem sokkal fiatalabb a többieknél). Amennyiben az első szakaszban a főszereplő neki segít a hétvégén, látható civil ruhában: fehér pólót visel, rajta rózsaszín macskafejjel, valamint rózsaszín, fodros szoknyát. A póló széles nyakán át láthatók a fekete melltartójának a pántjai.

Lobbanékony természetű, időnként undokabbnak mutatja magát a valósnál, emiatt Monika a harmadik szakaszban a tsundere karaktertípusba sorolja. Tiltakozik az ellen, ha aranyosnak nevezik, bár valójában ő maga is szereti az aranyos dolgokat. Viselkedésével gyakran azt próbálja ellensúlyozni, hogy kis termete és a „cukisága”, valamint az érdeklődési köre (manga) miatt nem veszik őt elég komolyan. Néha verseket ír, egy véletlenül megtalált verse adta az ihletet Monikának a feladathoz. Az egyszerű, könnyen érthető, de velős mondanivalójú költészetet preferálja. Mangákat gyűjt, kedvence a Parfait Girls sorozat. Valószínűleg ennek hatására kapott kedvet a sütéshez, bár ő maga tagadja a kettő közötti összefüggést.

Sayorival és Yurival ellentétben Monika a harmadik szakaszban nem tér ki arra, hogy Natsuki személyiségébe belenyúlt-e. Ugyanakkor a második szakaszban bizonyos esetekben a rajta végzett manipuláció is észrevehető: például a Yurival való veszekedést másnapra teljesen elfelejti, illetve időnként Monika a szájába ad olyan mondatokat, amik nem az ő gondolatait tükrözik.

Natsuki az egyetlen szereplő, akinek valamit megtudunk a családjáról (feltéve, ha úgy alakul a történet): említés szintjén szóba kerül az apja, akitől érezhetően tart. Az első szakaszban még inkább csak egy szigorú szülőnek ismerhetjük meg, a második szakaszban viszont már úgy tűnik, kifejezetten durván és elnyomóan bánik a lányával (lehetséges, hogy itt Monika alakított Natsuki háttértörténetén). Az otthoni körülmények miatt Natsuki a klubot egyfajta menedéknek tekinti.

Több szempontból úgy tűnik, Natsuki némileg háttérbe szorított szereplő a többi lány mellett:

  • az egyetlen közülük, aki a játék egyik szakaszában sem tölt be tisztséget a klubban.
  • szintén ő az egyetlen, aki nem kerül olyan szituációba, hogy a főszereplővel, illetve az őt irányító játékossal szerelmet vallhassanak egymásnak.
  • ugyancsak egyedül neki nincs úgynevezett „végjelenete”: a második szakasz végén Monika élve és képernyőn kívül törli ki. A második szakasz során ott van ugyan a nyaktörős jelenete, de az egyrészt csak opcionálisan hívható elő, másrészt hamar kiderül, hogy csupán egy ijesztés volt a játékos felé (Monika manipulációja miatt, szándékosan vagy a script sérüléséből fakadóan).
  • a második szakaszban a második és harmadik verset hiába írja Natsukihoz a főszereplő, akkor is Yurival lesz utána jelenete
  • pozitív módon különbség, hogy ő az egyetlen a négy lány közül, aki sem magában, sem másban nem tesz kárt.

Utóbb maga az alkotó Dan Salvato is azt írta, sajnálja, hogy Natsuki számára nem sikerült több tartalmat írnia.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Források[szerkesztés]

  1. a b c Tekintettel arra, hogy angol nyelvű videójáték kitalált szereplőiről van szó, a japán nevek a szócikkben az angol szöveggel azonos írásmóddal szerepelnek, eltérően a magyar Wikipédia általános gyakorlatától.