Doina Ruști

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doina Ruști
2022-ben a londoni könyvvásáron
2022-ben a londoni könyvvásáron
Született1957. február 15. (67 éves)
Comoșteni(wd), Gângiova(wd), Dolj megye,  Románia
Állampolgárságaromán[1][2]
Nemzetiségeromán
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Doina Ruști témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Doina Ruști (Comoșteni, 1957. február 15. vagy 1957 –) román regényíró.

Életrajza[szerkesztés]

Ruști a Dolj megyei Comoșteniben(wd) született. Szülei és tanárai egy dél-romániai faluban nevelték fel, és a túlélésért küzdött a kommunista érában.[3] Vérében a montenegróitól[4] a zsidókig és különösen a dunai románokig terjedő származásúak, mindegyik -escu végződésű hosszú nevekkel, többségük tanár, boltos és lókereskedő. Comoșteni gyermekkori otthona egy balkáni világ több száz éven át gyűjtött élményeit őrizte.[5]

Ruști fiatalsága egy olyan házban telt, amely megmentette a múlt nyomait eseményekben, hintókban, kassza és korabeli ruhákban, amelyeket rengeteg könyv és tárgy koronázott meg, amelyek megmozgatták a képzeletét. De ez a világ brutálisan véget ért. Tizenegy éves korában édesapját rejtélyes körülmények között gyilkolták meg, amelyeket a mai napig nem sikerült tisztázni. A kommunizmus végén bevezetett bizonytalanság, elnyomás, abszurd szabályok és káosz keveredett egy falu fantasztikus univerzumával, amelyet szellemmesék, hierofániák[6] és földalatti erők irányítanak, és ez a drámai és varázslatos környezet ihlette a Fantoma din moară (A szellem a malom).[7] A regényért a Romániai Írószövetség díjával jutalmazták.[8]

Munkássága[szerkesztés]

A reprezentatív kortárs író, Ruști sokféle témát dolgoz fel regényeiben, szisztematikus felépítéssel. Néhány könyvét lefordították nemzetközi nyelvekre.[9]

Lizoanca la 11 ani, 2009, 2017 című regényét a Román Akadémia Ion Creangă-díjával tüntették ki.[10] Témája és tipológiai felépítése szempontjából "az egyik legerősebb kortárs román regénynek"[11] jegyezték meg (Paul Cernat(wd) Gelu Ionescu szerint. Megjelenésekor a Lizoanca vitákat váltott ki, ugyanis a közvélemény figyelmét felhívta egy gyerek történetére, akit szinte egyöntetűen vádolnak a vádlók által elkövetett atrocitásokkal.[12] A regényt németre, spanyolra, olaszra, magyarra és szerbre fordították, kritikákat kapott, és vitákat szított tabutémákról, mint például a pedofília, a családon belüli bántalmazás, a hozzá nem értő szülők gyermekeinek problémái[13][14] (Marina Freier és a Magyar Nemzet). Ami azt illeti, Doina Ruști összes regényében visszatérően szerepel a családi bomlás mint intézmény témája.[15]

A Manuscrisul fanariot (A Fanariot kézirat), 2015, 2016, 2017 című bestsellerét, amely egy 18. századi szerelmi történetet írja újjá, a Mâța Vinerii (Péntek este / A veszedelmes ételek könyve, 2017) követte a varázslókról és receptekről szóló mese, lefordítva angolra, németre, spanyolra és magyarra.[16] Ez a két könyv egy meglehetősen ellentmondásos történelmi időszakról ad perspektívát: a 18. Phanariot századot. A makacs stílus, a költői átfedés és az elbeszélés gördülékenysége fémjelzi ezt a két könyvet. A Convorbiri literare folyóirat díjával kitüntetett Omulețul roșu (A kis vörös ember, 2004, 2012), valamint a többszörösen díjazott Zogru (2006, 2015) című metaregényt lefordították olaszra, bolgárra, magyarra és spanyolra.

Ruști sajátos látásmódot hoz az irodalomba, amely munkája minden rétegében megjelenik, de különösen nyelvi szempontból. A kifejezés kreativitása kölcsönzi írásának markerét.[17][18]

Számos novellát is írt, amelyeket folyóiratokban és antológiákban publikált.

Stílusa[szerkesztés]

Doina Ruști, aki egyaránt érdeklődik a fantasztikus és a realista műfajok iránt, ugyanolyan meggyőzően ír a kortárs világ szörnyűségeiről és a magas eszmékről. Regényeiben gyakran szerepelnek erőszakolók, gyilkosok, éhezők, korrupt vagy triviális kötelezettségek által felemésztett emberek, William Faulkner karaktereire emlékeztetve – az írónőt, aki mindig is inspirálta. Ruști fantasztikus karaktereket, tündéket, vörös lidérceket, szellemeket, mágikus macskákat és varázslókat is megelevenít, ami arra késztette néhány kritikust, hogy összehasonlítsa munkáját Marc Chagalllal[19], Mihail Bulgakovval[20], Süskinddel és Márquezzel[21] (Dan C. Mihăilescu(wd),[22][23] Marco Dotti[24] és a Neue Zürcher Zeitung[7] szerint). A jelenhez erősen kapcsolódó szerteágazó tematika, valamint Doina Rusti regiszterek közötti váltási képessége a kortárs román irodalom írói közé sorolja (Nicolae Breban(wd), Norman Manea,[25][26] Daniel Cristea-Enache(wd)[27]).

Regények[szerkesztés]

  • Paturi oculte Litera, 2020
  • Homeric, Polirom, 2019
  • Logodnica Polirom, 2017
  • Mâța Vinerii Polirom, 2017
    • Ártó receptek könyve – Orpheusz, Budapest, 2018 · ISBN 9786155886065 · Fordította: Szenkovics Enikő
  • Lizoanca la 11 ani, Polirom, Top 10+, 2017
  • Manuscrisul fanariot Polirom, 2015, 2016
  • Zogru, 2nd ed, Polirom, Top 10+, 2013
    • Zogru – Sétatér Kulturális Egyesület, Kolozsvár, 2014 · ISBN 9789730160130 · Fordította: Szenkovics Enikő
  • Mămica la două albăstrele Polirom, 2013
  • Patru bărbați plus Aurelius Polirom, 2011
  • Cămașa în carouri și alte 10 întâmplări din București Polirom, 2010
  • Lizoanca la 11 ani Editura Trei, 2009
    • Lizoanca tizenegy évesen – Orpheusz, Budapest, 2015 · ISBN 9789639809611 · Fordította: Szenkovics Enikő
  • Fantoma din moară Polirom, 2008.
  • Zogru, Polirom Iași, 2006, 2nd ed, 2013
  • Omulețul roșu Editura Vremea, Bucharest, 2004

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Neue Zürcher Zeitung (svájci irodalmi német nyelven)
  2. ↑ http://www.mediafax.ro/cultura-media/un-eveniment-romanesc-la-targul-de-carte-de-la-frankfurt-traducerea-in-germana-a-romanului-fantoma-din-moara-de-doina-rusti-16761837, https://www.cennac.ro/pagini/romanul-zogru-de-doina-rusti-lansat-in-chile/en
  3. ↑ Raluca Andreescu, The Ghost of Communism Past The Birth of Post-Communist Gothic Fiction, Studies in Gothic Fiction, vol I, Zittaw Press, 2011.
  4. ↑ About (angol nyelven). Doina Ruști . (Hozzáférés: 2021. december 9.)
  5. ↑ Doina Rusti. IMDb
  6. ↑ A hierofánia a szentség megnyilvánulása. A szó a görög hieros melléknév (görögül: ἱερός, 'szent, szent') és a phainein ige (φαίνειν, 'felfed, napvilágra hoz') képződménye.
  7. ↑ a b https://www.nzz.ch/international/aktuelle-themen/rumaenien-literaturpolemik-bauer-3800-ld.1339469
  8. ↑ Radio Romania International – Romanian Writer Doina Rusti
  9. ↑ Fictiunea OPTm, cultural magasin, platforme: Fictiunea OPTm. fictiunea.ro . (Hozzáférés: 2018. december 21.)
  10. ↑ Radioromaniacultural.ro
  11. ↑ Valachia News | Revista 22, 2009. november 3.
  12. ↑ Antonio J. Ubero, La Opinión de Murcia, 3 01, 2015
  13. ↑ Ramón Acín – Eliza a los once anos. Doina Ruști., in vol. Turia, 115, Instituto de Estudio Turolenses, 2015, p. 323
  14. ↑ Gianluca Veneziani – Il Libero Quotidiano, Torino, 18 May 2012
  15. ↑ Adina Mocanu | University of Craiova. barcelona.academia.edu
  16. ↑ Spațiile concrete ale cărților pe care le traduc sunt mereu foarte importante - DLITE
  17. ↑ Alessandra Iadicicco. La Stampa, nr 1815, 12 May 2012
  18. ↑ La Opinion di Murcia – Antonio J. Ubero, 3 January 2015
  19. ↑ Un espíritu ligeramente inquieto
  20. ↑ -Ovidiu Verdeș, Proba celui de al doilea roman, Revista Cuvântul, iunie, 2006
  21. ↑ Horia Gârbea – Ziua literară, 22 ianuarie, 2005
  22. ↑ Dan C. Mihăilescu Femeie cu omuleț, în vol. Literatura română în postceaușism, II. Prezentul ca dezumanizare, Ed. Polirom, 2006, p. 248 si urm.
  23. ↑ G. Coșoveanu – Cu înţelegere despre duhuri, Revista Ramuri, nr. 9, septembrie, 2006
  24. ↑ Marco Dotti -Il Manifesto, 15 mai, Torino, 2011
  25. ↑ Bianca Burța-Cernat- Reabilitarea iluziei realiste, Observator cultural, nr. 459, 29 January 2009
  26. ↑ Paul Cernat – Revista "22", Bucureștiul cultural, nr. 3 November 2009
  27. ↑ Daniel Cristea-Enache – Un vampir de treabă, România literară, 13 iunie, 2008

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Doina Ruști című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Doina_Ruști&oldid=27011493”