Ugrás a tartalomhoz

Demokrata Párt (Szerbia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Nem tévesztendő össze a következővel: Szerbiai Demokrata Párt.
Demokrata Párt
(Демократска странка,
Demokratska stranka)
Adatok
ElnökZoran Lutovac
Alapítva1919
SzékházBelgrád, Krunska 69.
Ideológiaszociáldemokrácia
Politikai elhelyezkedésbalközép
Nemzetközi szövetségekSzocialista Internacionálé, Európai Szocialisták Pártja (megfigyelő)
Hivatalos színeikék, sárga
Weboldala

A Demokrata Párt (szerbül Демократска странка / Demokratska stranka, DS) a legnagyobb balközép (szociáldemokrata) politikai párt Szerbiában.

Története

[szerkesztés]

A két világháború közötti időszak

[szerkesztés]

A Demokrata Pártot 1919-ben alapították, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megalakulását követően. Az Önálló Radikális Párt egyesült horvát és szlovén pártokkal, hogy megalapítsák a szociálliberális Demokrata Pártot. A párt megválasztott elnöke Ljubomir Davidovics volt, aki a Nemzetgyűlés elnöke és Belgrád polgármestere is volt. Az 1940-es halálát követően Milan Grol vette át az elnökséget. A Demokrata Párt elnyerte a voksok többségét az első, 1920-ban tartott választásokon, és 1929-ig ellenzékként és kormánypártként is működött (vagy önállóan vagy egy koalíció részeként). 1929-ben Sándor király megszüntette az alkotmányt és diktatúrát vezetett be, az ország nevét pedig Jugoszláv Királyságra változtatta. A Demokrata Párt ellenzékben maradt a második világháborúig.

A második világháború alatt

[szerkesztés]

Miután Németország és szövetségesei megszállták Jugoszláviát, a párt vezetőségének legnagyobb része Angliába menekült. Azok, akik maradtak, a csetnikekkel vagy a partizánokkal együtt harcoltak.

1945-ben a vezetőség visszatért Jugoszláviába, de a Demokrata Párt bojkottálta a kommunisták szervezte szavazást abban az évben. A választások után a Josip Broz Tito vezette Jugoszláv Kommunista Párt betiltotta a Demokrata Pártot. A tagjait üldözték, közülük sokakat pedig – többek között Milan Grolt – letartóztattak és hosszú börtönbüntetésre ítéltek.

Az 1990-es években

[szerkesztés]

A Demokrata Pártot 1990-ben újjászervezte a még néhány élő párttag az 1940-es évekből, az újabb generációkkal kibővülve. Dragoljub Micsunovicsot választották meg első elnöknek. A tagjai abban az évben később részt vettek az első kormányellenes tüntetéseken. A párt 7 képviselői helyet nyert az 1990-es decemberi választásokon.

Zoran Gyingyics lett a párt második elnöke, akit a párt 1994 januári konferenciáján választottak meg. 1997. február 21-én Belgrád polgármesterévé választották meg, amelyet több mint három hónapos békés tüntetés előzött meg, amelyen több százezer polgár tüntetett a Szlobodan Milosevics és társai által elkövetett választási csalás miatt.

Napjainkban

[szerkesztés]

Szlobodan Milosevics hatalma 2000-ben több százezer polgár tüntetését követően dőlt meg. A Demokrata Párt volt a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (szerbül Demokratska Opozicija Srbije, DOS) nevű koalíció legnagyobb pártja, amely elnyerte a szavazatok 64,7%-át, megszerezve 176 képviselői helyet a 250-ből.

2003. március 12-én Zoran Gyingyics, Szerbia miniszterelnöke merénylet áldozata lett. Március 15-én temették el Belgrádban. A párt főbizottsága úgy döntött, hogy az új elnök megválasztásáig Zoran Živković vezesse a pártot, aki Szerbia miniszterelnöke is lett egy személyben.

Az SZDE koalíció 2003 őszén széthullott, és ekkor a kormány is elveszítette parlamenti többségét. Rendkívüli parlamenti választásokat írtak ki december 28-ára. A Demokrata Párt önállóan indult, és 37 képviselői helyet szerzett meg. Az új kormányba nem lépett be, amelyet a Szerbiai Demokrata Párt, a G17 Plusz, valamint a Szerb Megújhodási Mozgalom – Új Szerbia koalíciója alkotott, a Szerbiai Szocialista Párt külső támogatásával.

2004-ben Borisz Tadicsot választották meg a Demokrata Párt elnökévé. Ugyanabban az évben őt jelölték elnöknek, és nyert is, míg a Demokrata Párt a parlamentben ellenzéki szerepet töltött be.

A 2007-es szerbiai parlamenti választások alkalmával a Demokrata Párt 915 854 szavazatot, a szavazatok 22,71%-át nyerte el, és így 64 képviselői helyet kapott a 250-ből. Ebből 3-at a Szandzsáki Demokrata Párt kapott, amellyel együtt közös frakciót alkotnak Dusan Petrovics frakcióvezető és Milan Markovics frakcióvezető-helyettes vezetésével. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlése első ülésén a párt leginkább Martti Ahtisaari Koszovó-javaslata ellen szavazott.

Politikája

[szerkesztés]

A Demokrata Párt programja az alábbiakat tartalmazza:

  • Támogatják a parlamentáris demokráciát.
  • A közigazgatásnak és a közszolgáltatásoknak professzionálisoknak és depolitizáltaknak kell lenniük. A közszolgáltatásoknak hatékonyaknak kell lenniük, valamint tiszteletteljesnek a használóikkal szemben.
  • A kormányzati intézményeket olcsón kell fenntartani.
  • A kormányt a független bíróság és a független médiának kell ellenőriznie.
  • Támogatják a kormány decentralizálását, úgy területileg mint funkcionálisan. Az önkormányzatoknak megfelelő hatalmat kell biztosítani ott, ahol az lehetséges. Vajdaságnak valódi autonómiát kell élveznie.
  • A kormány tetteinek átláthatóaknak és a közvélemény számára nyitottnak kell lenniük.
  • Az emberek részvétele lényeges. A kormányzati intézményeknek hozzáférhetőeknek kell lenniük.
  • Támogatják az európai integrációt.
  • A kormánynak biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek között a gazdaság szabadon működhet.
  • Támogatják a kis- és középvállalkozásokat, a családi vállalkozásokat és az önálló földműveseket.
  • Tilos a diszkrimináció nemi, fizikai megjelenési, meggyőződési, vallási és lakóhely alapon.
  • Támogatják a középosztályt.
  • A kormánynak be kell fektetnie az oktatásba, a közlekedésbe, az energiaiparba és a telekommunikációs infrastruktúrába.
  • Támogatják a társadalmi szolidaritást.
  • A kormánynak jóléti programokat kell fenntartania.
  • Ösztönzik a civil szervezetek létrehozását.

Választási eredmények

[szerkesztés]
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1990-es 374 887 7,45% 7 2,8% ellenzék
1992-es 196 347 4,16% 6 2,4% ellenzék
1993-as 497 582 11,57% 29 11,6% ellenzék
1997-es - - 0 0% nem indult
2000-es1 2 402 387 64,09% 45 18% kormánypárt
2003-as 481 249 12,58% 32 12,8% ellenzék
2007-es 915 854 22,71% 60 24% kormánypárt
2008-as2 1 590 200 38,42% 64 25,6% kormánypárt
2012-es3 863 924 22,07% 49 19,6% ellenzék
2014-es 216 634 6,03% 17 6,8% ellenzék
2016-os 227 589 6,02% 12 4,8% ellenzék
2020-as - - 0 0% nem indult
2022-es4 520 469 14,09% 9 3,6% ellenzék

1 a Szerbiai Demokratikus Ellenzék eredménye, melynek fő ereje a Demokrata Párt

2 az Európai Szerbiáért koalíció eredménye, melynek fő ereje a Demokrata Párt

3 a Szövetség Egy Jobb Életért eredménye, a koalíció vezető ereje a Demokrata Párt

4 az Egyesült Szerbia koalíció eredménye, melynek fő ereje a Demokrata Párt

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Demokrata_Párt_(Szerbia)&oldid=26938702”