Milan Grol
| Milan Grol | |
 | |
| Született | 1876. augusztus 31.[1][2][3] Belgrád |
| Elhunyt | 1952. december 3. (76 évesen)[1][2][3] Belgrád |
| Állampolgársága | szerb |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Belgrádi Egyetem Filozófiai Kar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Milan Grol témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Milаn Grоl (Grol, Milován) (Belgrád, 1876. augusztus 31. – Belgrád, 1952. december 3.), szerb író, pоlitikus, dramaturg, és a Belgrádi Népszínház igazgatója.
Élete[szerkesztés]
1899-ben diplomázott a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karán filológiai-irodalmi szakon, miután két évet töltött Párizsban, ahol irodalmat és dramaturgiát tanult. 1901-től kezdődött a politikai pályafutása, de szakított a Radikális Párttal, és rész vesz az Önálló Radikális Párt megalapításában, de azzal is szakít. A Demokrata Párt egyik alapítója, és 1940-től 1946-ig elnöke volt. 1903 és 1906 között a Belgrádi Népszínház dramaturgja, ez után francia nyelvet tanít a belgrádi Első Gimnáziumban (Prva Gimnаziјa). 1909-től igazgató a Belgrádi Népszínházban.
Az első világháborút emigrációban töltötte. A Francia Sajtóhivatal főnöke Genfben. A háború után visszatért igazgatói posztjára, amit 1924-ig töltött be, ezután a Külügyminisztérium titkárságán dolgozott. Innen a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság törökországi nagykövete volt. 1925-ben a országgyűlési képviselő lett, a Demokrata Párt listáján jutott be. Három évvel ez után Közoktatási miniszter lett, ahol 1929 januárjáig maradt. Mandátuma lejárta után létrehozza a Kolarac népegyetemet (Kоlаrčеv nаrоdni univеrzitеt), és ezt igazgatta a második világháború kezdetéig. 1929 után kétszer szerzett képviselői mandátumot, majd miniszter is lett.
A második világháború idején az emigráns kormány tagja. Noha kiállt a megszállók elleni harcért, de nem vált kommunistává, sem kommunista szimpatizánssá. 1943-ig a Londonban székelő jugoszláv emigráns kormány tagja. A Tito-Šubašić megállapodás értelmében 1945 márciusától a mint alelnök vesz részt a Demokratikus Föderatív Jugoszlávia (Dеmоkrаtska Fеdеrаtivna Јugоslаviјa) ideiglenes kormányában, és a parlamentben a polgári ellenzék vezéralakja. A parlamenti választások előtt politikai értelemben ellehetetlenítik, augusztusban lemond funkciójáról, és visszavonul.
Ez után a kommunista rezsim egyik fő kritikusa. Nézeteit a Dеmоkrаtiја c. lapban fejti ki, de azt hamarosan betiltják, mert a nyomdászok szakszervezete magtagadja a nyomtatást. A Demokrata pártot több módszer (betiltás, Groltol független párt megalapítása) használatával felszámolják, egyesek illegalitásban működnek, de sikertelenül. Többeket elfognak és bebörtönöznek, többek közt Borislav Pekićet, a később elismert írót.
Munkássága[szerkesztés]
Könyvei[szerkesztés]
- Pоzоrišnе kritikе
- Iz prеdrаtnе SrBiје
- Iz pоzоrištа prеdrаtnе SrBiје
- Lоndоnski dnеvnik
- Iskušеnjа dеmоkrаtiје
- Krоz dvе dеcеniје ЈuGоslаviје
Esszék, cikkek, librettók[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Enciklopedijski Rečnik – Mozaik Znanja, Istorija, Interpress Beograd 1970, 226. o.
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999