Csuvas számírás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A csuvas számírás rendszerét a csuvasok használták számok lejegyzésére, mielőtt áttértek az arab számok használatára.
A számjelek az ujjakon való számolásból eredeztethetők. Sok szempontból hasonlítottak a római számokra, de a legnagyobb helyiértékkel bíró jegyek a jobb oldalon álltak, és nem a balon. A székely–magyar rovásírás számjeleivel azonosak az 1, 10 .svg){kind=small}
, 100 .svg){kind=small}
, 1000 .svg){kind=small}
számjelek.
A számokat általában fába karcolva használták, néhány helyen egészen a 20. századig.
Példák[szerkesztés]
| Számjelölő rendszerek |
|---|
|
Arab · Babiloni · Csuvas · Egyiptomi · Görög · Inka · Maja · Római · |
| Számábrázolási rendszerek |
|
1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 7 · 8 · 9 · 10 · 12 · 14 · 16 · 20 · 60 |
| Vegyes alapú számrendszer |
| Arab | Csuvas |
|---|---|
| 2 | II |
| 4 | IIII |
| 6 | I/ |
| 19 | IIII/X |
| 32 | IIXXX |
| 47 | II/XXXX |
