Cselkószabadja
| Cselkószabadja (Čelkova Lehota) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Vágbesztercei |
| Rang | község |
| Polgármester | Juraj Čelko |
| Irányítószám | 018 16 (pošta Domaniža) |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | PB |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 148 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 455 m |
| Terület | 3,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 01′ 01″, k. h. 18° 31′ 27″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 01″, k. h. 18° 31′ 27″ | |
| Cselkószabadja weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cselkószabadja témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Cselkószabadja (1899-ig Cselkó-Lehota, szlovákul Čelkova Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Vágbesztercétől 17 km-re délkeletre fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a 14. század első felében alapították, nevét első birtokosáról Cselkóról kapta. 1471-ben "Chelkwa Lehota" néven említik először. 1510-ben "Czelkowa Lehota", 1598-ban "Czelkova Lehota" alakban bukkan fel a forrásokban. Nemesi birtok, majd rövid ideig a Podmaniczkyak vágbesztercei uradalmához tartozott. 1598-ban 4 nemesi udvarháza volt. 1720-ban 6 adózó háztartása volt, mind nemesek. 1784-ben 19 házában 21 családban 130 lakos élt. 1828-ban 20 háza és 192 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fakereskedéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "Cselko Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Domanicshoz nem meszsze, mellyhez barátja is hasonlító."[2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Cselko), tót f., Trencsén vmegyében, Domanishoz 1/2 mfd. 180 kath., 6 zsidó lak. Főgazdaságát erdeje teszi, melly veres és közönséges fenyőfákból áll. F. u. gr. Eszterházy József és a Cselkó familia."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 201, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 143 lakosából 142 szlovák volt.
2011-ben 136 lakosából 136 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Haranglábát 1807-ben építették.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |