Coulommiers

	Coulommiers
	A Templomos Lovagrend Parancsnoksága. Épült 1173-ban.
	; Coulommiers címere
	; Coulommiers címere
	Mottó: Prudentes ut serpentes, simplices ut columbae (Okosak, mint a kígyók, szelídek, mint a galambok) Mt. 10:16
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Île-de-France
Megye	Seine-et-Marne
Kerület	Meaux
Településtársulás	Communauté de communes de la Brie des Templiers
Polgármester	Franck Riester (2014–2020)
INSEE-kód	77131
Irányítószám	77120
Testvérvárosok	Lista Leighton Buzzard (1958–); Titisee-Neustadt (1971–); Graiguenamanagh (2009–);
	Népesség
Teljes népesség	15 250 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	1338 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	66-156 m
Terület	10,93 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 56″, k. h. 3° 05′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 48′ 56″, k. h. 3° 05′ 01″
	Coulommiers weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Coulommiers témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Coulommiers (ejtsd: kulommijé), község Franciaországban Seine-et-Marne megyében, Île-de-France tartományban.

Földrajzi fekvése[szerkesztés]

Párizstól 60 km-re keletre helyezkedik el a Grand Morin folyó partján, a sajtgyártásáról híres Brie-vidéken, a Párizsi Medencében. A Grand Morin völgyének legfontosabb városa. A környező településekkel (Mouroux, Boissy-le-Châtel, Saint-Augustin, Chauffry, Maisoncelles-en-Brie, Aulnoy, Giremoutiers) a Templomosok Brie-vidékének Településtársulását (Communauté de communes de la Brie des Templiers) alkotja. Coulommiers vonzáskörébe tartozó községek : Chailly-en-Brie, Faremoutiers, Pommeuse, Saint-Germain-sous-Doue.

Története[szerkesztés]

A helység föltehetőleg római eredetű (Castrum Columbarium, Colombarius). A középkori Collomiers névváltozatból alakult ki a mai Coulommiers elnevezés. Várfalait I. Klodvig frank király építtette. I. Theobald 1080-ban zárdát építtetetett a mai központ Moncel-nek nevezett részében. II. Theobald 1172-ben csatornát (Le brasset des Tanneurs) építtetett a helységnek : hét évszázadon keresztül a Le brasset des Tanneurs mentén létrehozott cserzővarga-műhelyek képezték a város fő iparágát. 1173-ban épült meg a Templomos Lovagrend Parancsnoksága. A százéves háború alatt a város az angolok birtokába került. 1595-ben De Longueville hercegnő Doullens pikárdiai településen elesett férjének az emlékére kastélyt építtett Coulommiers-ben. A francia forradalom alatt a város irattára megsemmisült. 1851-ben börtön épült a helységben.

Népesség[szerkesztés]

1793-ban 3 600, 1896-ban 6 323, 1954-ben 8 561, 2007-ben 13 649 lakosa volt.

Turisztikai látnivalók[szerkesztés]

A Templomos Lovagrend Parancsnoksága (Commanderie des Templiers). Épült a XII. században. 1966-ban nemzeti aláírásgyűjtési kampány mentette meg a lebontástól. A példás alapossággal fölújított és gondozott épület-csoport, valamint a hozzá tartozó középkori kert (Jardin Médiéval) a helyi Iparitanuló-képző Központ (CFA, Centre de Formation Apprenti) közvetlen szomszédságában található.

Église des Capucins, Kapucinus-templom. 1625-ben szentelték föl. Catherine de Gonzague, Longueville hercegnője (duchesse de Longueville) építtette. 33 méter hosszú, 16 méter magas. Jelenleg a Városi Múzeum székhelye.
Városi Liget. Itt találhatóak a Catherine de Gonzague hercegnő által épített várkastély és felvonóhíd XVII. századi maradványai.
Maison de Valentin de Boulogne (1591–1634), XVII. századi festő szülőháza
A korábbi börtön épülete. Épült 1851-ben a Brasset des Religieuses csatorna és a Grand Morin folyó határolta szigeten. Napjainkban itt található a Városi Könyvtár.
Sajtcsarnok (Halle aux fromages). Itt árulták a vidék híres, mindmáig gyártott sajtjait (Brie, Coulommiers). Épült 1887-ben.

Városi Színház, XIX. század
Église Saint-Denis-Sainte-Foy-templom. Épült 1911-ben.
A várost jelenleg is számos, festői szépségű csatorna (brasset) szeli át és öleli körbe.

Események, rendezvények[szerkesztés]

Nemzetközi Sajt- és Borvásár (Foire Internationale aux Fromages et aux Vins). Minden év Virágvasárnapjának a hétvégén kerül megrendezésre átlagosan 65 ezer résztvevővel.

A helységben született személyiségek[szerkesztés]

Noël Picard alkimista, mágus. Kortársai Dubois-nak nevezték. XIII. Lajos király és az udvar jelenlétében többször is csinált aranyat. Richelieu bíboros 1637-ben ítéltette el, mint varázslót.
Marc Rucart (1893–1964) ügyvéd, politikus, szenátor.
Philippe Bouvard humorista (* 1929).
Andre The Giant catch-bajnok, színész (* 1946).
Yvette Troispoux (1914–2007), fényképész

A helységhez kötődő személyiségek[szerkesztés]

I. Herbert, Vermandois grófja 922-ben.
II. Henrik, Champagne grófja. Meghalt 1197-ben a Szentföldön.
Jacques d’Armagnac, Nemours hercege. 1477-ben lefejezték.
Jean de La Fontaine fabulaköltő a Château de Montauglaust kastélyban töltötte nyári vakációit a nagyanyjánál.
Mme de La Fayette írónő La princesse de Clèves című regényének cselekménye Coulommiers-ben játszódik.
Pierre Nicolas Leroy de Montflaubert (1742–1794), kisnemes, forradalmár, Coulommiers polgármestere a francia forradalom idejében. Kortársai Dix Août-nak („augusztus 10-ének”) nevezték. Thermidor után guillotine alá küldték.
Louis de Funès színész a helységben végezte tanulmányainak egy részét.
Philippe Pichon író, XX. század
Pierre Mortier író, Coulommiers polgármestere (1924–1941), képviselő (1932–1936), ellenálló, a Château de Montanglaust kastély tulajdonosa
André Dhôtel író, a Jules Ferry líceumban tanított
Luc Besson filmrendező
Bertrand Flornoy (1910–1980), Coulommiers polgármestere, etnológus, régész. Az Amazonas vidékén vezetett számos fölfedező expedíciót. A Francia Fölfedezők Társaságának (Société des explorateurs français) az elnöke volt.
Guy Drut, Coulommiers polgármestere (1992–2008), arany- és ezüstérmes olimpiai bajnok (110 méteres gátfutás), sportügyi miniszter
Bréda Ferenc, esszéíró, irodalomtörténész

Testvérvárosai[szerkesztés]

Titisee-Neustadt, Németország
Leighton Buzzard, Anglia, Egyesült Királyság

Irodalom[szerkesztés]

Hervé Baptiste, La Commanderie des Templiers de Coulommiers, vies et résurrection, Éd. Lefèvre 2000. 300 old.
Ernest Dessaint, Histoire de Coulommiers, Éd. Res Universis, 1989, fac-similé de l'édition restaurée de 1908.
Paulette Lauxerrois, Coulommiers, souvenirs perdus et retrouvés, Éd. Horvath, 1982, ISBN 2-7171-0220-5