Cleveland

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cleveland
Cleveland Skyline Aug 2006.JPG
Cleveland zászlaja
Cleveland zászlaja
Cleveland pecsétje
Cleveland pecsétje
Becenév: Az erdős város
Mottó: Előrehaladás és siker
Közigazgatási adatok
Ország  Amerikai Egyesült Államok
Állam Ohio
Megye Cuyahoga megye
Alapítás éve 1796
Irányítószám
Lista
44101–44199
Körzethívószám 216
Testvérvárosai
Népesség
Népesség 396 815 fő (2010)
Népsűrűség 2380,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság 199 m
Terület 213,4 km²
Időzóna EST (UTC-5)
Elhelyezkedése
Cleveland (Ohio)
Cleveland
Cleveland
Pozíció Ohio térképén
é. sz. 41° 28′ 56″, ny. h. 81° 40′ 11″Koordináták: é. sz. 41° 28′ 56″, ny. h. 81° 40′ 11″
Cuyahoga County Ohio incorporated and unincorporated areas Cleveland highlighted.svg
Cleveland honlapja
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cleveland témájú médiaállományokat.

Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klivlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban. Lakosainak száma 396 815 fő (2010)., az USA 48. legnagyobb városa, és a második legnagyobb Ohio államban a főváros, Columbus után. Miskolc testvérvárosa. Itt található a Rock and Roll Hall of Fame. A várost különféle becenevekkel illetik: az erdős város, az új amerikai város, Amerika északi partja, hatodik város, C-város.

Fekvése[szerkesztés]

A város Ohio állam északkeleti részén, az Erie-tó déli partján fekszik a pennsylvaniai határtól 100 km-re nyugatra.

Éghajlata[szerkesztés]

Cleveland éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 23,0 23,0 28,0 31,0 33,0 40,0 39,0 39,0 38,0 32,0 28,0 25,0 40,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 1,3 3,1 8,1 15,1 20,8 25,9 28,1 27,1 23,3 16,8 10,4 3,5 15,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,7 −4,7 −1,0 4,7 10,1 15,4 17,9 13,3 16,9 7,4 2,7 −3,1 6,2
Rekord min. hőmérséklet (°C) −29,0 −27,0 −21,0 −12,0 −4,0 −1,0 5,0 3,0 0,0 −7,0 −18,0 −26,0 −29,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 69 59 74 89 93 87 88 89 97 78 92 79 994
Havi napsütéses órák száma 101 122 167 216 264 295 307 262 219 170 90 68 2280
Forrás: NOAA


Népessége[szerkesztés]

A 2000-es népszámlálási adatok alapján a város lakossága 478 403 fő. 190 638 háztartás és 111 904 család alkotja a várost. A népsűrűség 2380,9 fő/km². A lakosság megoszlása származás szerint:

  • 50,99% fekete vagy afroamerikai,
  • 41,49% fehér,
  • 1,35% ázsiai,
  • 0,30% amerikai,
  • 0,04% csendes-óceáni,
  • 3,59% egyéb,
  • 2,24% kettő vagy több rassz ötvözete.

A lakosság 7,26%-a latin származású. Az etnikai csoportok közé tartoznak: német (9,2%), ír (8,2%), lengyel (4,8%), olasz (4,6%) és angol (2,8%). Jelentős kisebbségek továbbá: magyar, arab, szunni, román, cseh, szlovák, görög, ukrán, albán, horvát, szerb, litván, szlovén, koreai és kínai. A magyar kisebbség korábban olyan számban volt jelen a városban, hogy Cleveland volt Budapest után a második legnagyobb magyaroklakta település. Clevelandben magyar múzeum is van, melynek neve Cleveland Hungarian Heritage Society Museum.

Története[szerkesztés]

1796-ban alapította Moses Cleveland tábornok, aki az alapítás idejében már a Connecticut Land Company főügynöke volt. A település a Cuyahoga folyó torkolatánál, a feldolgozóipar egyik központja lett a település számos csatornájának és vasúti pályáinak köszönhetően. Környezete gazdag szén- és vasérc lelőhelyekkel rendelkezett, amely kedvezett az ipari fejlődésnek. A 19-20. században Ohio állam legnagyobb, legnépesebb városává nőtte ki magát. A dinasztiaalapító John D. Rockefeller multimilliomos innen irányította az Amerikai Egyesült Államokat, sőt a világ más részeit is átfogó olajbirodalmát, a városban ma is számos olajfinomító működik. A nehézipar visszaesésével Cleveland vállalkozóinak tevékenysége a kereskedelmi- pénzügyi-, biztosítási- és az egészségügyi szolgáltatásokra irányul.

Közlekedés, infrastruktúra[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

Cleveland üzleti negyede
Cleveland üzleti negyede

Oktatás és tudományos élet[szerkesztés]

Legnevezetesebb felsőoktatási intézménye a Case Western Reserve University. Ez az Alkalmazott Tudományok Iskolája és a Hudsonben alapított Western Reserve College összevonásával jött létre. Az Alkalmazott Tudományok Iskolájában volt fizikaprofesszor egyebek közt Albert A. Michelson (1883-1889), a Western Reserve College-ben pedig a kémia professzora Edward Williams Morley (1868-tól). Ők 1887-ben itt végezték el a híres Michelson–Morley-kísérletet, amiért Michelson húsz évvel később, első amerikaiként fizikai Nobel-díjat kapott.

Látnivalók[szerkesztés]

Kultúra, sport, szórakozás[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Cleveland professzionális sportcsapatai közé tartoznak:

Clevelandben születtek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kiss Csaba: Amerikai Egyesült Államok. Budapest, 1976. 753 p. Cleveland lásd 475-479. p. ISBN 9632430182

További információk[szerkesztés]