Ugrás a tartalomhoz

Chris Froome

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chris Froome
Személyes adatok
Teljes névChristopher Froome
BecenévFroomey
Születési dátum1985május 20. (39 éves)
Születési helyNairobi,  Kenya
Nemzetiségbrit
Magasság186 cm
Súly70 kg
Csapatadatok
Jelenlegi csapataIsrael – Premier Tech
Versenyzés típusaországúti
Szerepkörversenyző
Versenyző típusauniverzális
Profi csapatok
IdőszakCsapat
2007 Konica Minolta–Bizhub
2008–2009 Barloworld
2010–2020 Ineos Grenadiers
2021– Israel – Premier Tech
Győzelmei
Tour de France, összetett győztes (2013) Tour de France, 1 szakasz (2012)
Vuelta, 1 szakasz (2011)

Frissítve: 2021.02.25

A Wikimédia Commons tartalmaz Chris Froome témájú médiaállományokat.
Szerzett érmek
 Egyesült Királyság színeiben
Országúti kerékpár
Olimpiai játékok
bronz
2012, London
Egyéni időfutam
bronz
2016, Rio de Janeiro
Egyéni időfutam

Chris Froome (Nairobi, 1985. május 20. –) kenyai születésű brit országútikerékpár-versenyző, jelenleg az Israel – Premier Tech versenyzője.

2008-ig kenyaiként versenyzett, ekkor kapta meg a brit állampolgárságot. Miután brit apja még az ő gyerekkorában költözött Kenyába, könnyen megkapta az állampolgárságot.[1]

A nemzetközi élmezőnybe 2011-ben tört be, ekkor másodikként végzett a Vueltán, ezzel beállította az ezen a versenyen elért legjobb brit eredményt, amely korábban Robert Millar (1985, 1986) nevéhez fűződött.

A 2012-es Tour de France-on szakaszt tudott nyerni, összetettben pedig másodikként zárt a csapat- és honfitárs Bradley Wiggins mögött.[2]

A londoni olimpián bronzérmet szerzett az egyéni időfutamban Wiggins, valamint a német Tony Martin mögött.

A 2013-as, a 2015-ös, a 2016-os és a 2017-es Tour de France győztese.

Karrierje

[szerkesztés]

Kezdetek

[szerkesztés]

Froome Kenya fővárosában, Nairobiban született, azonban még gyerekkorában a család Dél-Afrikába költözött. Maga Froome a johannesburgi St John's College-ba járt.

Kerékpárversenyzői karrierje hegyi-kerékpározással indult, csak néhány év után tért át az országúti versenyzésre. A 2006-os világbajnokságon látványos, és végül szerencsés kimenetelű balesetet szenvedett, amikor elütött egy UCI-ellenőrt, amely mindkettejük eséséhez vezetett. Végül kiderült, hogy egyikőjük sem sérült meg az ütközés során.[3]

Froome a 2008-as Tour de France-on

2007-ben állt hivatásos versenyzőnek, a dél-afrikai Konica Minolta csapat színeiben, egy évvel később pedig már a Barloworld versenyzője volt, amelynek színeiben részt vehetett a 2008-as Tour de France-on is.[4] Itt nyolcvannegyedikként zárt, tizenkettedikként a 25 év alattiak versenyében.[5] Részt vett a Girón is, Olaszországban 36., illetve a fiatalok között hetedik lett.

2009 szeptemberében bejelentették, hogy a 2010-es szezontól kezdve a Team Sky versenyzője lesz.[6] Ebben az évben legjobb eredményét a Tour du Haut Var elnevezésű versenyen érte el, ahol kilencedik lett összetettben.

Ugyanebben az évben második lett a brit időfutam-bajnokságon, megmutatva ezzel erényeit ebben a versenyfajtában.

A 2011-es szezon elején top 15-ös összetett eredményekkel indított a kasztíliai körversenyen és a Tour de Romandie-n. A svájci körversenyen hektikusság jellemezte a versenyzését, egyes szakaszokon tudta tartani az élmezőny tempóját a hegyeken, máskor viszont az elsők között szakadt le a főmezőnytől. A verseny időfutam szakaszán kilencedikként zárt.[7]

Froome és a Geox–TMC versenyzője, Juan José Cobo a Vueltán. Froome másodikként zárt, tizenöt másodperccel éppen Cobo mögött.

A Vueltán a honfitárs Bradley Wiggins fő segítőjeként számítottak rá a hegyi szakaszokon, ez a segítség leginkább a 9. szakaszon mutatkozott meg.[8] A következő szakaszon, amely egy egyéni időfutam volt, Tony Martin mögött második lett, megelőzve még a csapat első számú versenyzőjének számító Wigginst is, így a szakaszt követően némileg váratlanul ő állt az összetett élén.[9] A 11. szakaszon, bár az egyik hegyen leszakadt, végül csak a második helyre esett vissza. A 11. szakaszon az ő segítségének is volt köszönhető az, hogy Wigginsnek sikerült leszakítani a két fő riválisnak számító Vincenzo Nibalit és Joaquim Rodríguezt.[10] A királyetapnak számító 15. szakaszon, amely az Alto de L’Anglirun végződött, ő vezette a főmezőnyt, amely a szökésben lévő Juan José Cobo utolérését tűzte ki célul. Ez végül nem sikerült, Cobo pedig a nap végén átvette a vezetést. A 17. szakaszon egy sikertelen támadást hajtott végre Froome az utolsó kilométeren, ugyanis Cobónak sikerült visszavernie azt. Végül mégis sikerült egy egymásodperces előnyt kiharcolnia magának, miután 300 méterrel a szakasz vége előtt sikerült leszakítania magáról a hazai pályán versenyző kerekest.[11] Az időjóváírásoknak köszönhetően végül nagyobb hasznot hozott Froome-nak a szakasz, ugyanis így már csak 13 másodperc volt a hátránya az összetett versenyben. Ezt végül nem sikerült tovább faragnia a hátralévő szakaszokon, ám második helyével a verseny történetének legjobb brit eredményét állította be, Robert Millar 1985-ben és 1986-ban végzett másodikként itt.[12]

Szeptember 16-án hároméves szerződéshosszabbításról egyezett meg a Sky-jal.[13] Tagja volt a világbajnokságon szereplő brit csapatnak, amely hozzásegítette Mark Cavendisht a mezőnyverseny megnyeréséhez.[14] Októberben harmadik lett a Tour of Beijing első kiírásán.[15]

Az idény eleje nem indult jól számára, ugyanis különböző betegségek, illetve sérülések hátráltatták. Ezek közül a legkomolyabb egy még 2011-ben összeszedett trópusi fertőzés volt, amely miatt rendkívül legyengült.[16] Március végén egy edzés során összeütközött egy hetvenkét éves gyalogossal.[17] Első versenye a Tour de Romandie volt, majd több csapattársával együtt Tenerifén edzőtáborozott.

Froome a Tour de France 19. szakaszán. A versenyt az összetett második helyén zárta csapattársa, a szintén brit Bradley Wiggins mögött.

Froome lehetőséget kapott a 2012-es Tour de France-on, ugyanis bekerült a versenyen szereplő csapatba. A prológ után egy szerencsétlen defekt miatt több, mint egyperces hátrányba került az élen álló, a prológot megnyerő Fabian Cancellarához képest. A 3. szakaszon belekeveredett egy nagyobb bukásba, ám végül sikerült felérnie a főmezőnyhöz, és végül a győztes csapattárs Edvald Boasson Hagennel azonos idővel ért célba. A hetedik szakaszt megnyerte, miután látta, hogy sikerült az aznapi segítsége Wigginsnek, és nem fog hátrányba kerülni a szakaszon a címvédő Evansszel szemben. Otthagyta a Wiggins-Evans-fémjelezte csoportot, és 2 másodperces előnnyel megnyerte a szakaszt.[18] A győzelem miatt rövid ideig övé volt a pöttyös trikó, azonban ezt már a következő napon átvette tőle Fredrik Kessiakoff.[19] A 9. szakaszon második lett Wiggins mögött, ezzel feljött az összetett harmadik helyére.[20] A további szakaszok során a címvédő Evans folyamatosan leszakadt, így Froome még egy helyet előre tudott lépni, és kettejük fő kihívójává Vincenzo Nibali vált. A 17. szakaszon Wigginsszel a második és harmadik helyen végeztek, további előnyt szerezve maguknak.[21] Ezen a szakaszon a csapatutasítás minden valószínűség szerint a szakaszgyőzelembe került, ugyanis a felvételeken többször lehetett olyan momentumokat látni, hogy ha Froome-nak nem kellett volna Wigginst segítenie, könnyedén otthagyhatta volna őt, és üldözőbe vehette volna a végül győztes Alejandro Valverdét.[22] A 19. szakasz ismét egy egyéni időfutam volt, ahol ismét ők ketten végeztek az első két helyen. A Tour végén az összetett is az ő dominanciájukat hozta, ezzel az első két brit lett a Tour 109 éves történetében, akik dobogóra állhattak.

Az olimpia egyéni időfutamán bronzérmet szerzett.

Csapattársaival, Cavendish-sel, Wigginsszel, Stannarddel és Millarral együtt tagja volt az olimpián szereplő brit csapatnak.[23] Mindkét versenyszámban, a mezőnyversenyen és az időfutamon is indult, utóbbin harmadikként zárt, ezzel pályafutása első olimpiáján rögtön érmes helyen végzett.[24]

Sikerek

[szerkesztés]

Olimpia

[szerkesztés]
2013, 2015, 2016
Tour de France győzelmek
2012 London
Bronzérem, egyéni időfutam

Főbb országúti eredmények

[szerkesztés]
2005
1., Tour of Mauritius, 2. szakasz
2006
1., Tour of Mauritius
1., 2. szakasz
1., 3. szakasz
2., Anatomic Jock Race
2007
1., Mi-Août Bretonne
1., Giro delle Regioni (U23), 5. szakasz
1., Tour of Japan, 6. szakasz
2., Berg en Dale Classic
3., Afrika-játékok, mezőnyverseny[25]
2008
2., Giro del Capo[26]
2009
1., Giro del Capo, 2. szakasz[27]
1., Anatomic Jock Race
2010
2, brit időfutam-bajnokság
5., nemzetközösségi játékok egyéni időfutam
2011
2., Vuelta a España
1., 17. szakasz
3., Tour of Beijing
2012
2., Tour de France
1., 7. szakasz
3., olimpia, Egyéni időfutam
4., Critérium du Dauphiné
2013
Tour de France győztese
1., 8 és 15. szakasz
2015
Tour de France győztese
1., 10. szakasz
2016
Tour de France győztese
8., 18. szakasz

Eredményei a Grand Tour-versenyeken

[szerkesztés]
Grand Tour 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016
Pink jersey Giro - 36 VL - - - - - -
Yellow jersey Tour 84 - - - 2 1 VL 1 1
golden jersey Vuelta - - - 2 - - 2 VL 2

VL-visszalépett

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Underdog no more, Chris Froome hopes for a bit more liberty in 2012. Velo News, 2011. november 23. [2012. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Wiggins, Froome strike a blow for British cycling in France. Sports Illustrated, 2012. július 7. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  3. www.cyclingnews.com presents the 2006 UCI Road World Championships, Salzburg, Austria. Autobus.cyclingnews.com. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. sporza.be – Barloworld (GBr). (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  5. 2008 Standings. Tour de France. [2012. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  6. Foreign stars sign for Team Sky”, BBC Sport, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.) 
  7. Pro Cycling | Tour de Suisse | Latest News. Team Sky. [2012. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  8. Wiggins: A fantastic finish 29 August 2011. Accessed 29 August 2011.
  9. Felix Lowe / Eurosport: Vuelta a España – Moncoutie on song as Wiggins takes red – Yahoo! Eurosport. Uk.eurosport.yahoo.com. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  10. MacLeary, John. „Vuelta a España, stage 14: Bradley Wiggins tightens grip on overall lead after Rein Taaramae wins on mountain top”, The Daily Telegraph, 2011. szeptember 3. 
  11. Chris Froome wins Vuelta a Espana 17th stage. BBC Sport. BBC, 2011. szeptember 7. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  12. Nick Bull; photos by Graham Watson: Froome and Wiggins finish on Vuelta podium | Latest News. Cycling Weekly. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  13. Froome extends contract with Sky”, BBC News, 2011. szeptember 16. 
  14. Gladstone, Hugh: Mark Cavendish wins World Road Race Championship. Cycling Weekly. IPC Media Limited, 2011. szeptember 25. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  15. Tony Martin (kerékpáros). China Daily, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  16. Bull, Nick. „Froome the fighter”, Cycling Weekly, IPC Media Limited, 2012. május 31. (Hozzáférés: 2012. június 8.) 
  17. Froome hits pedestrian in Italian training accident. Cycling News. Future Publishing Limited, 2012. március 13. (Hozzáférés: 2012. június 8.)
  18. Westemeyer, Susan. „Froome leads double Sky success on La Planche des Belles Filles”, Cycling News, Future Publishing Limited, 2012. július 7. (Hozzáférés: 2012. július 8.) 
  19. Pinot rides to glory in Porrentruy”, Cycling News, Future Publishing Limited, 2012. július 8.. [2012. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. július 8.) 
  20. Bradley Wiggins strengthens grip on yellow jersey. BBC Sport. BBC, 2012. július 9. (Hozzáférés: 2012. július 10.)
  21. Tour de France: Alejandro Valverde climbs alone to Peyragudes victory on stage 17. Velonation.com, 2012. július 19. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  22. Tour de France: Tour de France 2012: Team Sky's Chris Froome looks to future after sacrificing victory for Bradley Wiggins. Telegraph. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  23. Millar Selected For Team GB Olympic Road Race Team. Cyclingnews.com, 2012. július 4. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  24. Men's road cyclists selected to Team GB for London 2012 Olympics. Britishcycling.org.uk, 2012. július 4. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  25. Sport 123: 2007 All-Africa Games – Men's Road Race Archiválva 2011. május 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  26. Chris Froome – Results. The Cycling Website. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
  27. Froome wins on second day of Giro del Capo. Cycling Weekly. [2021. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 4.)

Források

[szerkesztés]

További Információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Chris Froome
A Wikimédia Commons tartalmaz Chris Froome témájú médiaállományokat.