1923-as Tour de France
| 1923-as Tour de France | |||||
| 17. | |||||
| Verseny adatai | |||||
| Dátum | június 24. – július 22. | ||||
| Szakaszok száma | 15 | ||||
| Versenytáv | 5386 km | ||||
| Győztes idő | 222 h 15' 30" (24 233 km/h) | ||||
| Rangsor | |||||
| Győztes | (Automoto) | ||||
| Második | (Automoto) | ||||
| Harmadik | (Peugeot-Wolber) | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz 1923-as Tour de France témájú médiaállományokat. | |||||
Az 1923-as Tour de France a francia kerékpáros körverseny 17. kiírása. 1923. június 24-én kezdődött, a mezőny Párizs-ból indult és július 22-én ugyanide érkezett be. A legjobb francia kerékpárosnak tartott Henri Pélissier minden versenyt megnyert a Tour előtt, és Henri Desgrange versenyigazgató tudta, ha növelni akarja a verseny népszerűségét, meg kell nyernie őt a részvételre. A dolog előzménye az volt, hogy 1920-ban, szabálytalan gumicsere miatt megbüntették Pélissier-t, ami miatt ő és fivére, Francis két évig nem indult a Touron. Amikor a l'Auto című lapban Desgrange megjelentetett egy cikket, ami szerint Pélissier túl öreg ahhoz hogy részt vegyen a körversenyen, a testvérpár még aznap bejelentette indulását.
Ebben az évben már részt vettek szponzorált csapatok is, és a versenyzőket három kategóriába sorolták: első kategóriás versenyzők, második kategória és egyéb profi csapattagok, harmadik kategória, valamint csapaton kívüli amatőrök. Változtak a szabályok is, például a műszaki problémák esetén a csapat igazgató nyújthatott segítséget. Bevezették a bónusz időt, azaz a szakaszgyőztesek két percet kaptak.
A Pélissier testvérek az Automoto csapattal indultak, az olasz csapatban csak egy hazai versenyző volt: Ottavio Bottecchia. A résztvevőknek 15 etapot kellett teljesíteniük. Az első szakasz győztese Robert Jacquinot volt, aki már 1922-ben is megnyerte ezt. A második szakaszgyőztes Bottecchia lett. A harmadik szakaszon a francia testvérpár nyert, miután Bottecchia defekt miatt időt vesztett. A negyedik szakaszon Henri Pélissier egy eldobott gumiabroncs miatt kapott kétperces büntetést, az olasz versenyző pedig defektet kapott, így Romain Bellenger kerül összetettben az élre. Bár a Pireneusokban Jean Alavoine több szakaszt is nyert, Bottecchia az élre került, és a tizedik szakaszig meg is védte vezető helyét. Az Alpokban már Henri Pélissier dominált, és a sík szakaszokon tovább növelte előnyét. Alavoine baleset miatt kénytelen volt feladni a versenyt. 1911 után újra francia kerekes nyerte meg a Tour de France-ot, több mint fél órás előnnyel.
Szakaszok
[szerkesztés]| Szakasz | Időpont | Végpontok | Jellege | Hossz, km | Szakaszgyőztes | Összetett első |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | június 24. | Párizs – Le Havre | 381 | |||
| 2. | június 26. | Le Havre – Cherbourg | 371 | |||
| 3. | június 28. | Cherbourg – Brest | 405 | |||
| 4. | június 30. | Brest – Les Sables-d’Olonne | 412 | |||
| 5. | július 2. | Les Sables d'Olonne – Bayonne | 482 | |||
| 6. | július 4. | Bayonne – Luchon | 326 | |||
| 7. | július 6. | Luchon – Perpignan | 323 | |||
| 8. | július 8. | Perpignan – Toulon | 427 | |||
| 9. | július 10. | Toulon – Nizza | 281 | |||
| 10. | július 12. | Nizza – Briançon | 275 | |||
| 11. | július 14. | Briançon – Genf | 260 | |||
| 12. | július 16. | Geneva – Strasbourg | 377 | |||
| 13. | július 18. | Strassbourg – Metz | 300 | |||
| 14. | július 20. | Metz – Dunkerque | 433 | |||
| 15. | július 22. | Dunkerque – Párizs | 343 |
Összetett eredmények
[szerkesztés]| 1 | 1 | Automoto | 222h 15' 30" | |
| 2 | 1 | Automoto | + 30' 41" | |
| 3 | 1 | Peugeot–Wolber | + 1h 04' 43" | |
| 4 | 1 | Peugeot–Wolber | + 1h 29' 16" | |
| 5 | 1 | Armor | + 2h 06' 40" | |
| 6 | 2 | Griffon | + 2h 28' 43" | |
| 7 | 1 | Peugeot–Wolber | + 2h 39' 49" | |
| 8 | 1 | Automoto | + 2h 40' 11" | |
| 9 | 2 | Armor | + 2h 59' 09" | |
| 10 | 1 | Griffon | + 3h 16' 56" | |
| 139 índúuló, 48 célba érő | ||||
|---|---|---|---|---|
Források
[szerkesztés]- Hivatalos honlap
- A verseny végeredménye (angolul)
- Emlékezés a bajnokokra (angolul)