Charlie Wilson háborúja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charlie Wilson háborúja
(Charlie Wilson's War)
2007-es bolíviai film
Rendező Mike Nichols
Producer Gary Goetzman
Tom Hanks
Vezető producer
  • Ryan Kavanaugh
  • Jeff Skoll
Műfaj
  • életrajzi film
  • kémfilm
  • filmadaptáció
  • politikai dráma
  • filmdráma
Forgatókönyvíró Aaron Sorkin
Főszerepben Tom Hanks
Julia Roberts
Philip Seymour Hoffman
Zene James Newton Howard
Operatőr Stephen Goldblatt
Vágó John Bloom
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
Playtone
Ország Bolívia
Nyelv angol
+ magyar (mozis szinkron)
Játékidő 97 perc
Költségvetés 75 millió dollár[1]
Forgalmazás
Forgalmazó USA Universal Pictures
magyar UIP-Duna Film
Bemutató USA 2007. december 21.
magyar 2008. február 7.
Korhatár USA R
magyar 16
Bevétel USA $66 661 095[1]
Earth flag PD.jpg $112 626 470[1]
További információk

A Charlie Wilson háborúja egy 2007-es amerikai film, amely Charlie Wilson texasi demokrata kongresszusi képviselő igaz történetét dolgozza fel. A főszerepekben Tom Hanks, Julia Roberts és az alakításáért Oscar-díjra jelölt Philip Seymour Hoffman láthatók. A forgatókönyvet Aaron Sorkin írta George Crile 2003-as, Charlie Wilson's War: The Extraordinary Story of the Largest Covert Operation in History című könyve alapján. A könyv magyarul is megjelent 2008-ban, az Ekren Kiadó gondozásában.

Mike Nichols rendező filmjét 5 Golden Globe-díjra, köztük a legjobb film (vígjáték/musical) kategóriában, és egy Oscar-díjra jelölték, de végül egyiket sem nyerte el.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész Magyar hang
Charlie Wilson Tom Hanks Kőszegi Ákos
Joanne Herring Julia Roberts Tóth Enikő
Gust Avrakotos Philip Seymour Hoffman Haás Vander Péter
Bonnie Bach Amy Adams Ruttkay Laura
Jane Liddle Emily Blunt Németh Borbála
Zia elnök Om Puri Barbinek Péter
Zvi Ken Stott Koroknay Géza
Doc Long Ned Beatty Kristóf Tibor
Paul Brown Brian Markinson Józsa Imre

Történet[szerkesztés]

Charlie Wilson az 1980-as évek elején az USA nőcsábász kongresszusi képviselője Texas államból. Látszólag kevés befolyással rendelkezik, ám két jelentős külpolitikai és menedékügyi bizottságnak is tagja. Fő konzervatív támogatója, Joanne Herring közbenjárásával Wilson tudomást szerez a kegyetlen afganisztáni szovjet megszállástól szenvedő emberek helyzetéről. A szabadúszó CIA-ügynök, Gust Avrakotos segítségével Wilson ravasz politikai húzásaival fegyverekkel és ellátmánnyal támogatja az afgán mudzsahedineket a Szovjetunió visszaverésében.

Fogadtatás[szerkesztés]

A Charlie Wilson háborúját kedvezően fogadták a kritikusok. 2008 április elejével bezárólag 170 vélemény gyűlt össze a Rotten Tomatoes oldalán, s ezek 83%-a pozitív visszajelzést tükröz.[2]

Bírálatok[szerkesztés]

Reagan-kori hivatalnokok a film több momentumát is bírálták. A Washington Times jelentése szerint ezek között szerepel, hogy a film hibásan hirdeti azt az elképzelést, hogy CIA vezette bevetés pénzelte Oszáma bin Ládent, s idézte elő végül a 2001. szeptember 11-i támadást.[3]

Az eredeti könyv szerzője, George Crile azt a magyarázatot adta: „1993 végére Afganisztánban nem voltak utak, nem voltak iskolák, csak a lerombolt ország – és az Egyesült Államok mosta kezeit a felelősséget illetően. Benne volt a levegőben, hogy a tálibok és Oszama bin Laden emelkednek ki uralkodó tényezőkként. Ironikus, hogy Oszama bin Laden, egy olyan ember személyesíti meg a dzsihád erejét, akinek szinte semmi köze nem volt a Vörös Hadsereg felett aratott győzelemhez. 1998-ban, mikor bin Laden túlélte a ráirányított, 100 millió dollárt érő robotrepülőgépeket, megerősödött a hiedelem, hogy Allah védelmébe vette őt.”[4]

Az AlterNet hírportál kritikus hangvételű cikkében azt állította, a film enyhíti 9/11 kötelékeit.[5] Az írás szerint Charlie Wilson úgy hitte, Ahmad Shah Massoud „orosz kollaboráns” volt, s a film hibásan mutatja be Massoudot, mint a segélyek legnagyobb részesedőjét. A lap szerint a valódi fő kedvezményezett (40% körüli mennyiséggel) Gulbuddin Hekmatyar volt, annak ellenére, hogy afgán civilek meggyilkolásának tettét tulajdonították neki. Ugyanakkor, a CIA engedélyezte Pakisztánnak a segélyekkel való kereskedést (ez a tény a filmben is szerepel).[6] Ezen felül a film készítőinek állítása szerint az említett tények a forgatókönyv egy korábbi változatában helyet kaptak.[7] A cikk szintén kifogásolja, hogy az igazi Charlie Wilson pakisztáni lobbistaként betöltött pozíciója miatt a film kiszolgálja az afgán törzsi rendszerrel kapcsolatos pakisztáni meglátásokat.[5]

Míg a filmben Wilson közvetlen intézője a Stinger-rakéták elküldésének, a Reagan-kabinet egy volt hivatalnoka úgy emlékszik vissza, ő és Wilson, noha segítették a mudzsahideket, igazából kezdetben közömbösek voltak a támogatási jelleggel küldendő rakéták ötletével kapcsolatban. Véleményük akkor változott, mikor felfedezték, a felkelők sikeresen használták a fegyvereket a szovjet nehézfegyverzetű helikopterekkel szemben.[3] Így tehát valójában a második Reagan-kormány idejétől, 1987-től kezdve biztosították az ellátást, intézkedésüket pedig főként Reagan védelmi tisztviselői és befolyásos konzervatívok támogatták.[8][9][10]

Jelentősebb díjak és jelölések[szerkesztés]

Díj Kategória Jelöltek Nyert-e?
Oscar-díj legjobb mellékszereplő színész Philip Seymour Hoffman X mark.svg
Golden Globe-díj legjobb film (vígjáték/musical) X mark.svg
legjobb színész (vígjáték/musical) Tom Hanks X mark.svg
legjobb mellékszereplő színész Philip Seymour Hoffman X mark.svg
legjobb mellékszereplő színésznő Julia Roberts X mark.svg
legjobb forgatókönyv Aaron Sorkin X mark.svg
BAFTA-díj legjobb mellékszereplő színész Philip Seymour Hoffman X mark.svg

A film 1 díjat nyert el különböző kritikusi és szakmai szervezetektől.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]