Borsodense flórajárás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A Borsodense flórajárás az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék legnagyobb területű flórajárása. Magyarországi területét két tájegységre osztjuk:

Földtana, természetföldrajza[szerkesztés]

A Bükk-vidék fennsíki részein zömmel mészköveket találunk a felszínen, közöttük pedig nagy területen agyagpalát. A fennsíkoknak köszönhetően a Bükk Magyarország leginkább hegyvidéki jellegű tájegysége, és ez növényzetén is jól látható – ezt jelzik a névadó bükkösök is. A hegység nyugati oldalán bázikus és ultrabázikus felszíni és mélységi magmás kőzetek (bazalt, diabáz, gabbró, wehrlit) bukkannak a felszínre (titán-ércesedés nyomaival). Az északi oldalon változatos üledékes rétegek fekszenek egymáson, délen, a Bükkalján pedig a fiatal, törmelékes üledékek közt (jelenleg is művelt) lignittelepes összletet és több riolittufa szintet is találunk.

A Borsodi-dombság zömmel fiatal törmelékes üledékes kőzetekből áll.

Növényzete[szerkesztés]

A domborzat és a földtani felépítés erőteljes különbözőségeinek eredményeként a Borsodense hazánk legváltozatosabb flóravidéke.

Bükk[szerkesztés]

1. A karsztfennsíkokon:

2. A mészkőszirteken, sziklás gerinceken:

3. A meredek északi mészkő- és dolomitlejtőkön:

4. A plató oldalába bevágódó, mély szurdokvölgyekben: A szurdokerdőkben (Scolopendrio-Fraxinetum) sok a

5. A déli lejtőkön:

Borsodi-dombság[szerkesztés]

A tájegység érdekes élőhelyei a

Források[szerkesztés]